Az üveg fontos összetevője lesz a világ első petabájtos, vagyis ezer terabájtos merevlemezeinek, vélik világszerte a vezető tárológyártók. Az IDC előrejelzése szerint 2025-re a világ 175 zetabájt (ZB), vagy másképp kifejezve 175 milliárd terabájt adatot fog termelni, köszönhetően elsősorban a nagyfelbontású videók és az IoT hálózatok térhódításának. Ez a szám közel hatszorosa a 2018-as értéknek, az évtized végére pedig eléri majd a trillió terabájtot - ehhez viszont nem csak szimpla kapacitás-növekedésre, de technológiai újításra is szükség van.
Az optikai adattárolókra először a Microsoft által elindított Project Silica irányította rá a figyelmet. A technológiai óriás kutatói első körben 75,6 terabájt adatot zsúfoltak egy akkora darab olvasztott szilíciumdioxidra, amelynek mérete megfelel egy 2,5 hüvelykes merevlemezes meghajtóénak. Hogy érzékeljük az eredmény jelentőségét: a világ legnagyobb kapacitású merevlemeze 20 terabájtot tud elraktározni, ráadásul 3,5 hüvelykes, vagyis egy számmal nagyobb, mint ez az üveg alapú adattároló.
De nem a Microsoft az egyetlen, amelyik ebben az irányban tapogatózik: a Seagate technológiai főnöke, John Morris megerősítette, hogy ők is az üveggel kísérleteznek, és ugyanezen az úton jár a Western Digital, a Toshiba és a Samsung is.
Ugyanakkor fontos feladatok várnak még megoldásra ahhoz, hogy az optikai tárolók elindulhassak világhódító útjukra. Először is, a megoldás jelenleg még csupán olvasható, vagyis csak a egyszer olvasható, "Write-Once, Read-Many" (WORM) felhasználási módot támogatja. Ez ugyebár a mai számítástechnikában eléggé limitált felhasználási területeket tesz lehetővé, lényegében úgy lehet elképzelni az egészet, mint egy hatalmas kapacitású DVD-t, amire egyszer "ráégetjük" az adatot, aztán onnantól az kőbe... illetve üvegbe van vésve.
A másik nagy gondot a nagy kapacitású tárolók archiválása jelenti majd, főleg a vállalatoknak és "power usereknek", akik biztonsági célokból időről időre valamilyen cloud alapú szolgáltatásba költöztetik fizikai tárolóik tartalmát. Jelenleg még nem áll rendelkezésünkre terabites átviteli kapacitású internet-kapcsolat, így ezekről a gigantikus tárolókról borzalmasan lassan lehet majd a felhőbe menteni a felhalmozott adatokat.
