Villanykörte végjáték

Száz év után megújul a világítástechnikánk. Érdekes és meglepő is egy kicsit, ha megnézzük mi is történt az elmúlt 130 évben, ezen a területen. Elektromos izzóval már az 1800-as évek közepén kísérleteztek a tudósok, kevés sikerrel. Az áttörést a századelején a zseniális találmányokat jegyző Thomas Alva Edison hozhatta volna meg, de a mai villanykörténk elődjét feltaláló Edison szénszálas izzója 1879-ben csupán elméleti sikereket ért el.

Az első működő világítótestek csupán negyven percig működtek, s a fényerősségük is igen alacsony volt, amellett, hogy igen pazarlóan bántak az elektromos árammal.

A gyakorlati jelentőséget, és általános elterjedést csak az 1905-ös év hozott, amikor a magyar Tungsram mérnökei – Hamala Sándor, Just Ferenc és Bródy Imre – tökéletesítették, a szénszálat a ma is használt wolframra cserélték. Akkor ez megsokszorozta az izzó életkorát, hatékonyságát és fényerejét. Mintegy száz éve az új rendszerű izzókról a korabeli kampányok azt állították, hogy a tízszeres élettartam és 60 százalékos hatékonyság miatt érdemes ezekre leváltani a korábbiakat. Még a szlogenek sem nagyon változtak mára.

Senki nem gondolta, hogy találmányuk 105 évvel később környezetvédelemi és energiatakarékossági szempontokból teljesen elavultnak számít majd, és megérett a leváltásra. Az Európai Unió komoly változásokat vár attól a rendelkezésétől, amely kapcsán 2012-ig szinte teljesen kiszorítja a világítástechnikából a hagyományos villanykörtét.

Mi is történik holnaptól?
Nem árulnak a boltok 100 wattos, illetve efeletti fogyasztású hagyományos izzókat. Néhány év alatt pedig a 75, a 60, majd a 40 wattosak is kikerülnek a forgalomból. Jönnek helyette az új technológiák, az energiatakarékosabb, nagyobb élettartamú megoldások.

Remélhetőleg jönnek a kampányok is, amelyek majd a cserét környezettudatos formába terelik, hiszen hatalmas pazarlás lenne a váltást újrahasznosítás nélkül végrehajtani. A hagyományos izzók visszanyerhető alapanyagai remélhetőleg újra hasznosulnak majd, de ehhez a fogyasztóknak kell a visszagyűjtő helyeken leadni az eddig használt villanykörtéket.

Mik az alternatívák?
LED, halogén, vagy takarékos izzó? A világítástechnikához értők tudják, hogy nem egyik, vagy másik, hanem ezek kombinációja a megoldás. Speciális feladatokra, megfelelő világítótesteket használjunk. A halogén erős irányított fényhez, a takarékos izzó pedig olyan helyen, ahol nem gond, ha egy kicsit lassabban éri el a világítótest a teljes hatásfokot.

Érdemes a drágábbat választani, ugyanis azok között már találunk a természetes fényhez hasonló karakterűt, s az olcsókkal szemben az élettartama is hosszabb. Nem beszélve  megtakarításról, ami így lényegesen jelentősebb.

Egy hagyományos 100 Wattos lecserélése akár 4000 Ft éve megtakarítást is jelenthet. Irodai környezetben, boltokban es ennek a sokszorosa is lehet.

Tény, hogy az EU a döntéstől sokat vár, mind megtakarításban, mind kibocsátás csökkenésben. Érdemes váltani, hiszen látható, hogy a százéves technológia ma már inkább hátráltatja a környezettudatosság ügyét. Egy dolgot azonban érdemes szem előtt tartani, hogy ahol természetes fénnyel kiváltható a mesterséges világítás, ott az el nem pazarolt energia lényegesen értékesebb, mint bármilyen energiatakarékos világítás.

A PC World idén ősszel is megrendezi a Green IT konferenciát (a tavalyi előadások összefoglalói itt),  a tervezett témák között természetesen szerepel az irodai környezetvédelem témája is.