Hirdetés
. Hirdetés

Viselhető IT - az informatika öltöztet

|

A Forrester szerint a viselhető digitális eszközök főáramba kerüléséhez komoly beruházásra lesz szükség az öt nagy platformfejlesztő cég és a fejlesztői közösségek részéről - a felhasználók valós igényeivel találkozó alkalmazások nélkül csupán fura vagy egyenesen ciki kütyük maradnak.

Hirdetés

Másfél éve, 2010 utolsó negyedében a szállítók több okostelefont értékesítettek, mint PC-t, és rövidesen a mobilpiacon is hasonló fordulat következhet. Az IDC szerint 2012 első negyedében világszinten 1,5 százalékkal (404,3 millióról 398,4 millióra) csökkent az eladott mobilok száma, miközben az okostelefonok szegmense 42,5 százalékkal (101,7 millióról 144,9 millió darabra) nőtt.

Ennek alapján akár azt is mondhatnánk, hogy beköszöntött a viselhető IT (wearable computing) korszaka. A sci-fi könyvekben és filmeken vagy a szintén a fantázia világába tartozó James Bond kalandjain nevelkedett felhasználók azonban viselhető IT-n nem a zsebben lapuló, kézben tartott infokommunikációs eszközöket értik. Sokkal inkább olyan megoldásokat, amelyek a szó átvitt vagy szoros értelmében az emberi test kiegészítő részévé teszik a technológiát, a sokszorosára bővítve az érzékelés spektrumát és fokozva a cselekvés erejét.

Ígéretes kezdetek
A viselhető IT gyakorlati megvalósításának története hosszú évekre nyúlik vissza. Az út egyik emlékezetes mérföldköve volt, amikor a Philips 2000-ben bejelentette, hogy a Levi’sszel karöltve távirányítható mobiltelefonnal és MP3 lejátszóval bélelt dzsekit hoz forgalomba. A viselhető elektronika kategóriájában a 900 dolláros ICD+ (Industrial Clothing Design+) kabát volt az első termék, amely kiskereskedelmi forgalomba került. A dzseki gallérjában fülhallgató és mikrofon kapott helyet, a kézelőn billentyűzet – és mosás előtt csak a két készüléket kellett eltávolítani, a szövet részét képező kábelezés vízálló volt.

A Casio, a Citizen és a Swatch ugyancsak akkoriban indított projekteket karórába szerelt pagerek, telefonok, fordítógépek kifejlesztésére, az olyan textilgyárak pedig, mint a Dupont, áramvezető képességgel bíró szövetekkel kísérleteztek. A Philips eközben az ICD+ GPS-es változatán, valamint a szívműködést mérő sport-melltartó és a viselőjét hűtő-melegítő, klimatizált ruházat fejlesztésén is dolgozott.

Az IBM szintén az ezredforduló környékén készített egy Wearable PC nevű gépet, amely 233 MHz-es processzorral működött, és egy ThinkPad 560X teljesítményét ígérte egy okostelefon-ős kézi számítógép (PDA) méretében. A viselhető PC-t az IBM üzleti célú felhasználásra, például a karbantartás területére szánta. Az ausztrál Tengerkutató Intézetnek pedig a WetPC tervezett egy rendszert, amellyel a búvárok a vízhatlan burkolatban testükre erősített számítógépet kezelhették merülés közben.

A rövid visszatekintésből nem maradhat ki az 1994-es CES-en bemutatott ikonikus Forte VFX1, az első, kereskedelmi forgalomba került VR-sisak sem – bár a viselőjüket a valós környezetből kiragadó és virtuális világba merítő, HMD- (head mounted display) kijelzők speciális alkategóriát képviselnek. Viszont elterjedtek olyan területeken, mint a hadászat, a légi közlekedés, az egészségügy és a Forma–1, ahol a kiképzést segítik.

A viselhető digitális eszközök piaci pályafutása ígéretesen indult, mégsem tapasztaljuk, hogy az emberek ma már tömegével a karórájukon intéznék a telefonhívásokat, és a Philips-Levi’s elektronikus dzsekiből sem lett egy új 501-es. A lehetséges okokra még visszatérünk. Ugorjunk azonban egy nagyot előre az időben a Google június végi I/O konferenciájáig, ahol a cég demózta az áprilisban már megszellőztetett Glass Projekt eredményét, az AR (augmented reality) szemüveget. Fényesebbnek láthatjuk-e ezen keresztül a viselhető IT jövőjét?

A szkepticizmus szemüvege
A San Franciscóban megrendezett konferencia közönsége mindenesetre lelkesedéssel fogadta a bemutatót, amelyben a Google Glass látványos módon érkezett meg a rendezvénynek otthont adó Moscone Center színpadára: élő videofolyamban először az épület tetejére leereszkedő ejtőernyősök, majd a folyosókon végigtekerő kerékpárosok szemszögéből láttatva a bejárt utat.
A Google X laboratóriumban fejlesztett, szokványos méretű szemüveg a digitális kamera mellett mikrofont, Android-alapú számítógépet, 3G és 4G mobilinternet-elérést, mozgásérzékelőt és GPS funkciót tartalmaz – vagy fog kapni a közeljövőben –, egyik lencséje pedig kijelzőként működik. Az áprilisban közzétett videóban a Google Glass valós időben, a kijelzőn felbukkanó, félig áttetsző buborékokban megjelenő, releváns információkkal egészítette ki a szemüvegen keresztül látott valóságot. Viselője például az ablakon kitekintve időjárás-előrejelzést kapott, míg a metró bejáratánál a szolgáltatás szüneteléséről olvashatott, és a szemüveg a pótlóbusz megállójába vezető utat is megmutatta. A videóban azt is láthattuk, hogy a Google Glass felhasználója hangüzenetet hallgat meg, majd SMS-t diktál és küld, ugyancsak a szemüvegről.

Google Glass: AR szemüveg Sergey Brin, a cég társalapítójának orrán

Az I/O konferencián azonban a Google is úgy fogalmazott, hogy a videóval a – nem túl távoli – jövőt kívánta felvillantani. Ezek a képességek még nem lesznek benne kivétel nélkül a Google Glass Explorer Edition változatában, amelyet első körben a fejlesztők kaphatnak meg jövőre, 1500 dollárért. A szemüveg a Google szerint 2014-ben kerülhet forgalomba, ennél alacsonyabb áron. A San Franciscó-i bemutatón mindenesetre csak a szemüvegbe épített kamera és számítógép, a mobilinternet-elérés működött, a demó szereplői nem használták a lencsekijelzőt, és nem is telefonáltak.

De Mike Elgan, anyalapunk szerzője elsősorban nem emiatt szkeptikus a Google Glass kilátásait illetően. Szerinte több oka is lesz annak, hogy az emberek túlnyomó többsége nem akar majd ilyen AR szemüveget viselni. A lencsén megjelenő információkat szolgáltató háttérrendszerek például a valóságban nem működnek mindig kifogástalanul, és a késve szolgáltatott vagy irreleváns információk nemcsak a felhasználói élményt tennék tönkre, hanem kognitív disszonanciához vezetnének, összezavarnák a felhasználót. Ráadásul csupán a szemüveg egyik lencséje működne kijelzőként, ami egészségre károssá és balesetveszélyessé is teheti a szemüveg viselését.

Az sem borítékolható, hogy a Google Glass felhasználóját kedvezően ítélnék meg a környezetében tartózkodók. A hanggal, érintéssel és szempillantással vezérelhető szemüveg viselője legjobb esetben fura benyomást keltene, de akár nem kívánatos személlyé is válhatna, mivel lehetetlen lenne megállapítani róla, hogy mikor készít felvételeket. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az emberek válogatósak, amikor szemüveget vásárolnak, és nem véletlenül. Nincs olyan dizájn, amely minden fejformán egyaránt jól mutatna.
 
Bár a Google Glass kétségtelenül kereskedelmi forgalomba fog kerülni, nem zárható ki, hogy a sci-fi rajongók régóta dédelgetett álmait valóra váltó képességei ellenére a lenézett Bluetooth-fejhallgató sorsára jut, amely az alacsony társadalmi rang biztos ismertetőjelévé vált világszerte…

Platformok csatatere
A Forrester áprilisban közzétett elemzése (Wearable Devices: The Next Battleground For The Platform Wars) szerint a viselhető digitális eszközök főáramba kerüléséhez komoly beruházásra lesz szükség az öt nagy platformot fejlesztő cég – Amazon, Apple, Facebook, Google és Microsoft – és a köréjük épülő fejlesztői közösségek részéről.

Megfelelő, a felhasználók valós igényeivel találkozó vagy ilyet támasztani képes alkalmazások nélkül ugyanis a viselhető digitális eszközök csupán fura vagy egyenesen ciki kütyük maradnak. Az említett szállítók rendelkeznek azokkal a technológiákkal és csatornákkal, amelyekkel a viselhető IT sikerre vihető a lakossági piacon. Az elemző példaként az Apple márka vonzerejét, a cég kifinomult marketingjét és bevált üzleti modelljét, a Microsoft mozgásérzékelő technológiáját említi, hozzátéve, hogy az Amazon adatbázisai több mint 100 millió termékről és azok vásárlóiról tárolnak információt, a Facebook arcfelismerő technológiát is tartalmazó közösségi hálóját pedig több mint 800 millió ember használja.

A viselhető digitális eszközök esetében ugyan egyelőre nem beszélhetünk 100 milliós felhasználói táborról, de az olyan réspiacokon, mint az egészségügy, a sport és a rekreáció, valamint a hadászat (és minden bizonnyal az elhárítás), már megjelentek.

Idén januárban debütált például a Nike+ FuelBand LED-kijelzős csuklópántja, amely pontozással méri viselőjének napi aktivitását. Az adatok Bluetooth kapcsolaton keresztül iPhone-ra, USB-csatlakozón PC-re, illetve a Nike honlapjára tölthetők, és kiszámolható belőlük a mozgással eltöltött idő, az elégetett kalóriák száma. A felhasználó megadhatja, hogy mekkora pontszámot kíván elérni, és a pánt színskálán jelzi, hogy hol tart a napi terv teljesítésében.

Az Adidas a focisták számára készített intelligens cipőt. Az adizero F50 a talpba épített miCoach szenzor segítségével méri a játékos minden mozdulatát, beleértve az átlag- és a maximális sebességet, a sprintek számát, a megtett távolságot, a lépések és a rúgások ütemét. A futballcipő belső memóriája 7 órányi edzés adatait tárolja, amelyeket vezeték nélküli kapcsolaton keresztül tölt át tabletre vagy PC-re. A statisztika ezután megosztható a Facebookon, ahol olyan játékosok eredményeivel is összevethető, mint Leo Messi. A miCoach weboldalán keresztül az adatok az edzéstámogató alkalmazásokba is importálhatók. Az Adidas idén várhatóan egy online videojátékot is bejelent az adizero F50-hez, amelyben a felhasználók tényleges teljesítményüknek megfelelően rúghatják majd a bőrt.

Leo Messi az Adidas okos futballcipőjében

A Sony szintén a tavasszal Android platformra épülő karórát dobott piacra. Az érintőkijelzős SmartWatch nem váltja ki az okostelefont, annak csupán Bluetooth tartozéka, de bizonyos funkciókat – például hívásfogadás, üzenet- és levélolvasás – a csuklón is elérhetővé tesz. A Philips IntelliVue telemetriás termékcsaládja pedig több olyan viselhető eszközt is tartalmaz, amely a kórházi kezelésen levő páciensek, illetve a járóbetegek állapotának folyamatos monitorozására, vészhelyzetben az egészségügyi dolgozók riasztására szolgál.

Az új fejlesztések sora hosszú az itt rendelkezésre álló terjedelemhez: a Nokia nemrég vibráló tetoválás szabadalmát jegyeztette be, amely hívás vagy üzenet érkezésekor riasztja viselőjét, a Ericsson ConnectedMe technológiája pedig a jövőben az emberi testet használná hálózatként a viselhető digitális eszközök összekapcsolására. Az amerikai hadsereg egy adatkijelzőt tartalmazó, bifokális kontaktlencse prototípusát teszteli, a DARPA 2005 óta futó Manhattan projektjében részt vevő baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pedig idén januárra már gondolattal vezérelhető bionikus kart készített, amely a hadirokkantak és a fogyatékkal élők életét teheti könnyebbé.

A Forrester szerint a viselhető digitális eszközök már rövid távon nagy horderejű változásokat fognak előidézni az élet számos területén, ezért az érintett iparágak szereplői – például a ruházati cikkeket gyártó vállalatok, a szoftverfejlesztő, a média- és a kereskedő cégek stratégái – helyesen teszik, ha időben felkészülnek.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.