Irán új, hazai gyártású nukleáris kutatóreaktort fog építeni Iszfahán városának közelében - közölte a héten Mohammad Eslami, az ország alelnöke, az országos atomenergia-szervezet vezetője.
"Azt tervezzük, hogy az elkövetkező hetekben hivatalosan is megkezdjük egy kutatóreaktor építését az iszfaháni nukleáris telephelyen" - mondta Eslami újságíróknak a tervezett kutatóreaktor uránátalakító létesítményében (UFC) tett látogatása során.
Az 1980-as években épült iszfaháni nukleáris technológiai központ Irán középső részén az ország legnagyobb nukleáris kutatási létesítménye. Amellett, hogy az UFC székhelye, a jelentések szerint több kínai gyártmányú kutatóreaktornak, egy üzemanyaggyártó üzemnek és más alapvető nukleáris infrastruktúrának is otthont ad.
Eslami szerint a "teljesen hazai" építési projekt segít Iránnak abban, hogy végül hozzáférjen a teljes nukleáris energiatermelési lánchoz, amire az országnak szüksége van, mivel az a néhány ország, amelyik rendelkezik ilyennel, nem hajlandó együttműködni Teheránnal.
Még június 25-én jelentette be szintén Eslami, hogy Irán megkezdte első saját építésű atomerőművének építését. Az országnak jelenleg egy működő atomreaktora van, a Bushehr Atomerőmű (BNPP), amelyet még az 1970-es években német cégek kezdtek el építeni, de csak a 2010-es években fejezték be Oroszországnak köszönhetően.
Irán fokozatosan felpörgeti atomprogramját, amióta Donald Trump volt amerikai elnök 2018-as döntése nyomán egyoldalúan kilépett a közös átfogó cselekvési tervből (JCPOA).
A Teherán és egy hat országból - az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Oroszország és Kína - álló csoport által 2015-ben aláírt JCPOA, más néven az "Irán-megállapodás" értelmében az iszlám köztársaság vállalta, hogy szankciókönnyítésért cserébe jelentősen visszafogja nukleáris ambícióit.
Miután azonban az Egyesült Államok kilépett a megállapodásból, és azonnal újra bevezette korábbi szankcióit, sőt később néhány új intézkedést is eszközölt Iránnal szemben, Teherán elkezdte felfüggeszteni a JCPOA egyes részeinek betartását, beleértve az urándúsítás korlátozását.
Bár Joe Biden amerikai elnök világossá tette szándékát az alku újjáélesztésére, ennek megmentésére tett erőfeszítések még nem hoztak kézzelfogható eredményeket, Washington és Teherán pedig kölcsönösen ujjal mutogat egymásra, hogy ki a hibás az előrelépés elmaradásáért. Iráni tisztviselők ragaszkodnak ahhoz, hogy Washington térjen vissza az eredeti megállapodáshoz és szüntesse meg a szankciókat teljes egészében, míg az USA azt állítja, hogy Irán új követeléseket támasztott a tárgyalások során.
Bár Irán régóta állítja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, nukleáris tevékenységének közelmúltbeli fokozása aggodalmat keltett Nyugaton.
Július közepén az iráni legfelsőbb vezető, Ali Khamenei ajatollah egyik főtanácsadója azt állította, hogy az ország rendelkezik az atombomba előállításának technikai lehetőségeivel, de még nem hozta meg az erre vonatkozó politikai döntést.
