Hirdetés
. Hirdetés

Senki sem érti, miért arra megy az új orosz űrmisszió

|

Fellövés után balos kanyart vesz Moszkva, a szovjet éra utáni, első küldetése.

Hirdetés

Elindult a Venera-D orosz projekt, amelynek keretében Moszkva elsőként lő fel űrjárművet a szovjet idők óta a Vénuszhoz. Eredetileg úgy volt, hogy a NASA-val közös a művelet, de azóta kiderült, magányos lesz a küldetés.

Lev Zeleny, az orosz űrkutató intézet vezetője kifejtette, ha minden a terv szerint halad, akkor 2029-ben indul útnak az első szerkezet a Hold után legfényesebb objektum felé.

"A technikai tervezés megkezdődött" - mondta a TASS hírügynökségnek, miután egyeztetett az orosz tudományos akadémia és a Roszkozmoz.

Hirdetés

Oroszország Vénusz-projektje a tervek szerint 3 különálló missziót takar, ennek első eleme a Venera-D. Az orbitális állomás a Nap utáni második bolygó felszínét, atmoszféráját, belső szerkezetét és anyagát fogja tanulmányozni.

Ezt követi majd egy 2031-es és egy 2034-es küldetés is, ez utóbbi pedig már mintát is hoz haza a talajból és az atmoszférából egyaránt.

Tavaly szeptemberben a Roszkozmosz bejelentette, hogy a Vénusz-projektjei nem kooperációban valósulnak meg, nemzetközi sem lesz, hanem független nemzeti programként zajlik le. Utoljára Moszkva még a Szovjetunió zászlaja alatt végzett űrkutatásokat a Vénusszal kapcsolatban, amikor a pilóta nélküli Venus-7 landolást hajtott végre a bolygón és adatokat küldött a Földre.

Nem csoda tehát, hogy 2020-ban Dmitry Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője szomszédunkat egyszerűen csak leoroszbolygózta. Tette ezt azért, mert határozottan az a véleményük, hogy egyedül az SZSZSZR végzett jelentős kutatást a "Russian planet"-en.

"A mi országunk volt az első a Vénusznál. A mi eszközünk van ott most is, és mi végeztünk kutatásokat gyakorlatilag egy élő pokolban" - mondta. "A Vénusz-küldetések az orosz kormány 2021-2030-as űrkutatási programjának a részei."

Nos, ez viszont főként annak tudható be, hogy senkit sem érdekel a körülbelül Föld nagyságú bolygó, ugyanis a légkörének 97%-a széndioxid, és az átlaghőmérséklet is 464 fok, ami nem nevezhető élhetőnek.

Bár, tavaly nyáron a brit Cardiff Egyetem kutatói pulikáltak egy tanulmányt, amely szerint foszfin mutatható ki a légkörben, ami bizony a Földön az életet jelenti. De az azóta sem derült ki, hogy ez hogyan lehetséges.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.