Hetekkel ezelőtt a Computerworld kérdésére Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még nem kívánta kommentálni, hogy lesz-e távközlési adó, ám a mai napon megtörtént a bejelentés: az Orbán kormány meghosszabbítja és kiterjeszti a "Robin Hood" néven emlegetett adót a távközlési szereplőkre is.
A miniszterelnök konkrétumokat, részleteket egyelőre nem közölt, így bizonytalan az adó mértéke és alapja, ahogy az is, hogy pontosan kiknek kell majd megfizetnie, de szinte bizonyosan érintett lehet a három nagy mobilszolgáltató, a vezetékestelefon- és internetszolgáltatók, sőt akár a kábelszolgáltatók is. A kormányfő egyelőre annyit mondott, hogy a jövő héten az Országgyűlésben beterjesztendő javaslatuk úgy számol, hogy évi 61 milliárd forint folyik be az államkasszába. A választási kampányban még adócsökkentést és adóegyszerűsítést ígérő kormánypárt elnöke a döntés indokaként a költségvetés helyzetét említette, mert ha tartani akarják a hiánycélt, akkor plusz bevételekre kell szert tenni.
A hír hallatán az elmúlt hetekben amúgy is csökkenő trendben lévő Magyar Telekom részvények értéke jelentős zuhanást szenvedett el, a Budapesti Értéktőzsdén záróára 631 forint lett, de egyébként napközben a 625 forintos éves mélypontja alatt, 621 forintért is kapni lehetett a távközlési óriás osztalékpapírjaiból.
Visszavetheti a fejlesztéseket?
A Telenor Magyarország sajtóosztályán ugyancsak károsnak nevezték az esetleges intézkedést, mondván ?az internet-hozzáférés kiterjesztése mintegy 88 ezer munkahelyet teremtene Magyarországon 2020-ra és akár 805 milliárd forint többlet adóbevételt jelenthetne a megnövekedett internet használat által generált gazdasági növekedésből eredően ugyanebben az időszakban. Minden mobilinternetre fordított beruházási forint után akár 3,6 forint is befolyhat az államkasszába nyereségadó és áfa címén, az internet gazdaságélenkítő hatása miatt. Az új adók veszélyeztetnék a Telenor Magyarország és az iparág beruházásait a mobil szélessávú fejlesztésekbe, továbbá határozottan gátolnák az internettel összefüggő munkahelyteremtést".
A T-Mobile Magyarország márka tulajdonosa, a Magyar Telekom - mely vezetékes szolgáltatóként (T-Home) is érintett - pedig azt a választ adta, hogy a különadó ötletével kapcsolatban - a részletek ismerete nélkül - találgatásokba nem kívánnak bocsátkozni, majd hozzáfűzték, hogy ?az adónem bevezetésének mérlegelésekor a döntéshozók minden bizonnyal megfontolják a lehetséges hatásokat - köztük azt is, hogy egy ilyen kötelezettség hogyan fogná vissza a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházás-intenzív fejlesztéseit, a legmodernebb vezetékes és vezeték nélküli szélessávú technológiák meghonosítását, hogyan csökkentené az iparág kiváló gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő képességét, hogyan állítaná meg a telekommunikációs árszínvonal évek óta tartó kedvező alakulását, és milyen kockázatokat rejt a digitális átállást és a hatékony frekvenciagazdálkodást, valamint az intenzív versenyt illetően."
Válságban?
Kérdés az is, hogy az adónem esetleges bevezetésekor a szolgáltatók lenyelnék-e a ?békát", vagy ahogy azt egyes korábbi sajtónyilatkozatok sejtetni engedik, megpróbálják a plusz terhet az ügyfelekre áthárítani. Az mindenesetre tény, hogy a távközlési iparág lassú, hosszadalmas felépülésre számíthat csak a válságból, amellyel kapcsolatban eredetileg arra lehetett számítani, hogy az kevésbé fogja érinteni például a mobilcégeket. Ma már azonban világosan látszik, hogy ügyfeleik között megnőtt a telefonszámlák késedelmes kifizetése, csökken a vállalati telefonflották mérete, és a magánelőfizetők is ritkábban cserélik mobiljukat, a válság tehát rosszul érinti a szolgáltatókat. Megtorpant a mobil-előfizetők számának lendületes növekedése, és a vezetékes előfizetések számának már a recesszió kitörését megelőzően is jellemző csökkenése is megállíthatatlan. (Lásd korábbi cikkeinket arról, hogy a válsággal csatázik a Telenor, illetve arról, hogy megint borús volt a Magyar Telekom pénzügyi gyorsjelentése. )
Nem véletlenül diverzifikálja egyre jobban szolgáltatási portfólióját például a Magyar Telekom, amely hogy továbbra is fizetni tudja az évenkénti 74 forintos részvényenkénti osztalékot tulajdonosainak, már energiaszolgáltatással, riasztó-értékesítéssel és biztosítással is kénytelen foglalkozni a klasszikus tevékenységein túl. (Elemzők egyébként még így is veszélyben látják az osztalék jelen mértékét, bár láthatóan a társaság menedzsmentje mindent megpróbál a költségmegtakarítás érdekében, legutóbb például leépítést jelentettek be, aminek azonban több milliárd forintos azonnali költségvonzata van.)
Ezzel együtt azért az iparág 25 legnagyobb szereplője így is elért tavaly mintegy 1250 milliárd forint bevételt, és többségük pozitív eredménnyel zárta az évet, a Dun & Bradstreet elemzése szerint az adózás előtti eredményeik összesen elérték a 180 milliárd forintot. Vagyis a Robin Hood adó telekom cégekre történő kiterjesztése esetén (a 10 százalékos adókulccsal számolva) a büdzsében lévő lyukakból máris ki lenne tömve minimum 18-20 milliárd forint. (Ahogy cikkünk elején már említettük, Orbán Viktor bejelentése szerint ennél jóval magasabb összeget, évi 61 milliárd forintot remélnek éves szinten a távközlési adótól, a két szám azonban nehezen összevethető, hiszen az adókulcs könnyen lehet magasabb is, és nem csak a top25 iparági szereplőt fogja érinteni.) Az más kérdés, hogy milyen áron, és milyen rövid vagy hosszú távú következményekkel.
Az adó rövid- és hosszútávú következményeiről további cikket is olvashat. IFUA Horváth & Partners: a fejlesztések elodázását hozza a telekomadó
