Ekkorra az iskolai interaktív táblák ismertsége már megfelelően nagy volt ahhoz, hogy tízből nyolc pedagógus tudja, mi is az interaktív tábla, és nagyjából azzal is tisztában voltak, mire lehet használni ezeket az eszközöket. Ezzel szemben a b2b szektorban az arány pont fordított volt. Tízből nagyjából két-három ügyfél hallott már az interaktív eszközökről, de nem igazán ismerték a lehetőségeket, és az sem volt világos számukra, miben is tudnák támogatni ezek a technológiai megoldások a mindennapi munkafolyamatokat. "Jó játék", "Fancy", "Nice to have"… - érkeztek a visszajelzések. Pár innovatív gondolkodású vállalat belevágott az iskolai interaktív eszközök implementálásába, de hamar kiderült, hogy valamiért a gyakorlatban nem működik az elméletben felépített koncepció.
Hosszas ötletelések és megbeszélések sora után realizáltuk, mi is a hiba a koncepciónkban: az általános- és középiskolai oktatásban alkalmazott munkaformák és munkamódszerek teljesen eltérnek a vállalati kollaborációs munkafolyamatoktól, illetve az életkori sajátosságok is mást követelnek meg egy 6-14 éves gyermek, valamint egy felnőtt munkavállaló esetén. Ekkor tudatosodott bennünk először, hogy a két szektor eltérő igényeit lehetetlen lesz egyetlen eszközzel kiszolgálni. Mivel még csak disztribúciós csatornákon keresztül kerestünk partnereket, így adta magát, hogy a 2003 óta képviselt kanadai gyártó, a SMART Technologies termékpalettájáról elérhető eszközökkel kezdjük el a vállalati igények kiszolgálását, amelyhez - saját hozzáadott értékként - apróbb módosításokkal, "fejlesztésekkel" próbáltuk biztosítani az egyedibb kialakítást. De hamar rá kellett jönnünk, hogy a b2b szektor nagyon más világ… A gyártók által kínált dobozos termékek - "konzerv" megoldások - pedig nem igazán fogják tudni lefedni az egyedi ügyfélelvárásokat, emellett pedig az ismert b2b értékesítési modellek rugalmatlanok a szektor folyamatosan változó igényrendszeréhez.
Így érkezünk meg a második - de a vállalati megoldások szempontjából legfontosabb - mérföldkőhöz, az LSK Meeting Solutions interaktív vizuálkollaborációs megoldások megszületéséhez. 2012-t írunk ekkor, és a menedzsment meghozza a döntést a cég fennállása óta létező legkockázatosabb és egyben legnagyobb szabású tervben: kisvállalkozásként, közel húszéves disztribútori tapasztalattal a háta mögött elindul a gyártóvá válás rögös útján, és saját megoldások fejlesztésébe kezd mind az oktatási, mind a vállalati interaktivitás területén. Az iskolai interaktív termékek fejlesztése egyértelmű feladat volt, hiszen ezen a területen már közel tízéves értékesítési, szervizelési és oktatási tapasztalattal rendelkeztünk, és nagyságrendileg 20 ezer darab interaktív táblát szereztek be tőlünk a magyarországi közoktatási intézmények.
A vállalati interaktivitás viszont továbbra is "fekete lyuk", nem létező ügyfélkörrel, nem létező igényekkel és/vagy elvárásokkal, valamint nem létező termékekkel… Vagyis az egész üzletágat a nulláról kellett felépítenünk. A munka piackutatással kezdődött: első körben meg kellett határozni, mekkora piacról beszélünk Magyarországon, érdemes-e egyáltalán belevágni (ekkor egyértelműen a magyar piac volt a célpiac, azt gondoltuk, ha a termék itthon sikeres tud lenni, úgy nagy valószínűséggel a külpiacon sem lesznek problémák).
Ezzel párhuzamosan ki kellett alakítanunk egy, a megszokott b2b értékesítési modelltől különböző stratégiát, amellyel az egyedi ügyféligényekre és elvárásokra azonnali és rugalmas választ leszünk képesek adni. Így született meg b4b értékesítési modellünk. Ennek lényege, hogy nem az általunk kitalált és kifejlesztett terméket próbáljuk meg értékesíteni, hanem először felmérjük az ügyféligényt, majd a potenciális megrendelővel közösen tanulmányozzuk át a teljes kollaborációs ökoszisztémát. Az ügyfél ez után eldöntheti, pontosan mire van szüksége, mit tart fontosnak. Végezetül az egyes komponensekből összeállítunk egy olyan egyedi rendszert, amely az ügyfél adott problémáját teljes mértékben megoldja. A b4b értékesítési modell megalkotásával pedig egyértelművé vált az is, hogy a klasszikus termékértékesítés helyett egyedi megoldás értékesítésével fogunk foglalkozni.
A megoldásfejlesztés első üteme 2010 és 2014 között valósult meg; ebben az időszakban nagyon sok egyeztetést és konzultációt folytattunk vállalati ügyfeleinkkel, melyek során megpróbáltuk felmérni és definiálni, melyek azok a fájdalompontok, amelyekkel a kollaborációs, együttműködést igénylő munkafolyamatok során találkoznak, és szívesen vennék, ha ezekre létezne technológiai megoldás. Ezen információk, az aktuális piaci trendek, illetve a saját elképzeléseink összegyúrásával kezdődött el az LSK Meeting Display interaktív kijelzőmegoldás fejlesztése, amely párhuzamosan három szálon futott:
§ a hardverfejlesztési csoport feladata volt a megfelelő beszállító partnerek felkutatása, a próbagyártás, a minőségellenőrzés, majd a tömeggyártás elindítása az összes hardverkomponens esetén;
§ a szoftverfejlesztési csoport kezdte meg a megoldás lelkét képező interaktív kollaborációs szoftver-ökoszisztéma fejlesztését első körben Windows, majd Android és iOS operációs rendszerekre;
§ a szolgáltatásfejlesztési csoport pedig -folytatva a kommunikációt az ügyfelekkel - kialakította azokat a professzionális szolgáltatásokat, amelyeknek köszönhetően az ügyfelek a legnagyobb biztonságban használhatják a megvásárolt megoldást.
Harmadik mérföldkőként a prototípus fejlesztése 2014 tavaszán fejeződött be és jutott el abba a fázisba, hogy piacképes megoldásként elkezdődhetett az LSK Meeting Display MDC sorozatú interaktív kijelző értékesítése. Pár héttel a piaci bevezetést követően érkezett el az első sikeres értékesítés: az első ügyfél egy japán autóipari gyártó és beszállító cégcsoport magyarországi leányvállalata, az ercsiben működő Musashi Hungary Ipari Kft. lett. A hardvertechnológia villámgyors fejlődését nagyon jól szemlélteti, ha összehasonlítjuk az első generációs modell, illetve a jövőre (2020-ban) megjelenő hatodik generációs LSK Meeting Display műszaki paramétereit. A Full-HD (1920x1080@60Hz) felbontás natív 4K UHD (3840x2160@60Hz) felbontásra változott, az egyidejűleg detektált érintési pontok száma 4-ről 20-ra emelkedett, a beépített rendszerszámítógép pedig a 2 magos i5-3337U processzor helyett mostanra alapértelmezetten 6 magos i7-8700 processzor lett, a TPM biztonsági chip pedig mára szintén "szériafelszerelés".
Bár a hardverek fejlődése is szemmel látható, a megoldás legnagyobb hozzáadott értéke, a kollaborációs szoftverkörnyezet szintén látványos fejlődésen ment keresztül az utóbbi pár évben. A digitális fehértábla szoftver (a végtelen kiterjedésű virtuális papírral) és a jegyzetelést minden alkalmazáson lehetővé tévő okostinta szoftver már a kezdetektől biztosítja a szabadkézi jegyzetelést, de ezek az alapkomponensek a prototípus óta rengeteget fejlődtek, illetve a megoldás további komponensekkel is bővült. Az egyik ilyen modul a Microsoft Office alkalmazásokhoz fejlesztett bővítménycsomag, amely a Word, Excel, PowerPoint és Outlook szoftverekben biztosítja a natív jegyzetelést, a mentést és az azonnali továbbküldést e-mailben. Emellett a kollaborációs szoftverkörnyezet az indulás óta többszöri ráncfelvarráson is átesett; a kódbázis refaktorálása és optimalizálása mellett a teljes grafikus felhasználói felület is átalakult már. Idén ősszel pedig érkezik a minden eddiginél jobban, egyszerűbben és hatékonyabban használható LSK Collaboration Suite interaktív kollaborációs szoftver-ökoszisztéma legújabb, 3-as verziója.
A fejlesztés kezdetén egyértelműen az interaktív kijelző volt a középpontban, de az elmúlt öt évben - részben az ügyfelektől érkező folyamatos visszajelzések, illetve újabb és újabb funkcióigények alapján - nagymértékben továbbfejlődött az interaktív megoldás. Rengeteg opcionális kiegészítőt sikerült integrálni vagy kifejleszteni (mint például különféle videókonferencia-kamerák, mikrofonok, audiórendszerek, fix és mobil állványmegoldások, vezeték nélküli prezentációs rendszerek, teremfoglalási rendszer, teremvezérlési rendszer, okosfólia stb.), amelyek együttese 2017 végére elérte azt a komplexitási szintet, ahol az eredeti kiindulási megoldás komplex kollaborációs ökoszisztémává fejlődött…
És ezzel a lépéssel megérkeztünk a negyedik mérföldkőhöz. Az interaktív kollaborációs ökoszisztéma koncepciójának első fejlesztési ütemében az LSK SpaceTime teremfoglalási rendszer kifejlesztésére összpontosítottunk, amelyet szintén egy korábbi ügyféligény katalizált. A 10" méretű interaktív eszköz a legelterjedtebb vállalati naptárakkal együttműködve egyértelműen és vizuálisan jeleníti meg az előre ütemezett megbeszéléseket a terem ajtaja mellett, miközben lehetővé teszi az ad hoc foglalást, elhúzódó megbeszélés esetén a foglalás meghosszabbítását vagy a korai befejezést. Emellett pedig azt is jelzi, ha odabenn videókonferencia-hívás zajlik, amit jobb nem zavarni ajtónyitással.
