Decentralizált digitális főkönyvnek nevezte az amerikai CIO.com magazinnak nyilatkozó Oliver Bussmann, a svájci UBS bank informatikai vezetője a bitcoin digitális valuta alapjául szolgáló blokklánc- (blockchain) technológiát, amely hitelesíti a résztvevő felek közötti tranzakciókat, valamint rekordidő alatt dolgozza fel a részvény-, kötvény- és egyéb ügyleteket, jelentősen javítva ezzel az ügyfélélményt. A technológiában rejlő lehetőségek kihasználására hozta létre a pénzintézet a kriptovaluták és más ígéretes módszerek működésének tesztelésére hivatott innovációs laboratóriumát. A szakember úgy véli, hogy a blokklánc-technológia komoly hatással lesz a pénzügyi szolgáltató szektor működésére.
A bitcoint és társait messze elkerülték eddig a bankok döntéshozói, mivel egyrészt nincs mögötte centralizált pénzintézeti struktúra, másrészt a technológiát előszeretettel használják illegális tranzakciók végrehajtására többek között a kábítószer- és fegyverkereskedelemben. Ugyanakkor az innovatív szemléletű pénzintézetek - például az UBS, a New York Mellon és a Bank of England - komoly lehetőségeket látnak a blokklánc-technológiában, amely alapvetően átformálhatja a közeli jövőben a pénzügyi szektort azáltal, hogy lehetővé teszi a tranzakciók igen rövid időn belüli lezárását. Ennek megvalósulásához azonban széleskörű iparági és kormányzati együttműködésre lesz szükség, amelynek során a pénzintézeteknek, tőzsdéknek, elszámolóházaknak és szabályozó hatóságoknak közösen kell megtalálniuk a legjobb megoldást.
Egyike lehet az úttörőknek a Bank of England, amely 2020-ra oly módon újítja meg valós idejű bruttó elszámolási rendszerét (VIBER), hogy az fel legyen készítve az addigra talán már kiforrottabb új technológiákra.
Helyreállítani a bizalmat
A bitcoin és így a blokklánc-technológia megjelenését az amerikai ingatlanpiaci lufi kipukkanása, és az ennek következményeként kirobbanó globális pénzügyi válság segítette elő. A hatósági vizsgálatok megállapították, hogy a világméretű recessziót a pénzügyi szabályozásban és felügyeletben meglévő hiányosságok okozták, és az összeomlás elkerülhető lett volna. Egyebek mellet az ingatlanárak elszabadulása és a rendkívül könnyű hitelhez jutás idézte elő a válságot, az egész világ abban a téves tudatban élt, hogy a pénzügyi közvetítő szervezetek megbízhatóak. Az ingatlanok elvesztésével, kilakoltatásokkal, gazdasági visszaeséssel és növekvő munkanélküliséggel járó válságra való válaszul tette közzé 2008-ban Satoshi Nakamoto Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System című tanulmányát, mely szerint a közvetítők kihagyhatók a pénzügyi tranzakciókból.
A bitcoin olyan peer-to-peer rendszer, amely a digitálisan aláírt kifizetéseket elküldi a teljes bitcoin-hálózatnak. A digitális aláírást nyilvános és privát kulcsokból képezik, s a tranzakciók nyilvános főkönyvét nevezik blokkláncnak, ami egyúttal a bitcoin alapjául szolgáló technológia elnevezése is. A blokkláncok a tranzakciók nyilvános rekordjai kronologikus sorrendben. A blokklánc-technológia a tranzakciók olyan nyilvános adatbázisát hozza létre, amely biztonságos, anonim, hamisíthatatlan és megváltozhatatlan.
Peter Nichol, a CIO.com szakértője szerint a blokkláncoknak minden olyan területen jó hasznát lehet venni, ahol információtovábbítás történik. Ezek közé tartoznak a közvetítők nélküli elektronikus pénzkiadó rendszerek, a fizetési infrastruktúrák (átutalások, pénzküldés fizetés céljából), a digitális személyazonosság-kezelés (azonosítók digitális aláírásokhoz a csalások elkerülésére), az ellenőrizhető adatok (információk vagy folyamatok hitelességének ellenőrzése) és az okosszerződések.
Konszenzuson alapuló biztonság
Egyik legfontosabb előnye, hogy eltávolítja a közvetítőt az üzleti tranzakciókból, és ennek eredményeként növeli a meglévő termékek, szolgáltatások és kapcsolatok értékét. Mindenekelőtt megakadályozza a kétszeres költést, ugyanis a blokklánc használatakor nem lehet többször elküldeni a kifizetést. A blokklánc-technológia minden egyes digitális vagyontárgy esetében biztosítja annak hitelességét, és meggátolja az ismételt kiadásokat (többszöri kifizetéseket, szavazatok ismételt leadását stb.). A rendszer olyan modell alapján működik, amelyben hálózatba kötött számítógépek működnek együtt annak érdekében, hogy egyezségre jussanak. Ha a hálózatban lévő gépek 51 százaléka egyetért, konszenzus alakul ki, és a tranzakciót bevezetik a blokkláncnak elnevezett digitális főkönyvbe, amely tartalmazza az összes korábbi tranzakció rendezett listáját. Minden egyes számítógép megkapja a főkönyv teljes példányát. Ha valamelyik számítógép tranzakciót visz be a rendszerbe, ahhoz, hogy a tranzakció bekerüljön a blokkláncba, a hálózatban lévő számítógépek legalább 51 százalékának jóvá kell hagynia azt.
A blokklánchálózatok alapvető jellemzői közé tartozik, hogy decentralizáltak, ami abban nyilvánul meg, hogy minden egyes számítógép rendelkezik a blokklánc egy példányával. Bár a tranzakciókat végrehajtók személye rejtve marad, maguk a tranzakciók nyilvánosak, minden résztvevő láthatja őket. Az összes tranzakció időbélyeggel van ellátva, továbbá perzisztens (tartósan fennálló, nem fenyegeti tűz, árvíz vagy elvesztés) - a számítógépektől megkövetelt konszenzusnak és az elosztott digitális nyilvántartásnak köszönhetően.
További nagy előnye a blokklánc-technológiának, hogy lehetővé teszi az igénybevevők és az alkalmazók számára az adatok hitelességének és sértetlenségének ellenőrzését. Egy új blokk létrehozásához felhasználnak némi adatot az előző blokkból, vagyis a tranzakciók függenek az előző tranzakcióktól. Amennyiben egy tranzakciót kivesznek a láncból, meg kellene változtatni az összes korábbi tranzakciót a láncban, amit szinte lehetetlen végrehajtani, mivel nem érhető el konszenzus a javasolt változtatásokkal kapcsolatban. Ily módon megváltoztathatatlan és megbízható digitális nyilvántartás jön létre, amely tartalmazza az összes jóváhagyott tranzakciót.
Alkalmazása minden olyan iparágban növelheti a részvevők közötti bizalmat, ahol információkat továbbítanak. Például a könyvelési szakmában auditáláskor és a csalások megelőzésére, az egészségügyben az orvosi eszközök közötti együttműködéskor és a betegadatok feldolgozásakor, az oktatásban az értékelések, személyes adatok és kéziratok kezelésekor, az ingatlanközvetítésben pedig a szerződések továbbításakor, valamint az ingatlanértékesítési folyamat felgyorsítására.
Jogi problémák a bitcoin körül
A bitcoin sajátosságaiból fakadóan mind a jogalkotó, mind a jogalkalmazó jelentős kihívások elé néz, ha egyszerre akarja támogatni az innovatív megoldásokat és megvédeni a pénzügyi rendszer biztonságát, hívja fel a figyelmet blogbejegyzésében a kriptovaluta alkalmazásának hazai jogi vonatkozásaira Szalbot Balázs, a DLA Piper ügyvédjelöltje. A szakember szerint a polgári jogi megítélés során a dolog-jog-követelés triász egyik kategóriájába kellene besorolni a bitcoint, azonban ez egyáltalán nem könnyű feladat, tekintettel különösen a bitcoin keletkezésére (nincs kibocsátója), illetve a magyar bírói gyakorlat álláspontjára a testetlen, fizikai megnyilvánulással nem rendelkező dolgokról. Ráadásul nemcsak magát a bitcoint kell a jognak kezelnie, hanem annak különböző hasznosítási formáit is - a fizetési rendszer és a kereskedési felület üzemeltetését, a bányászatot, a tárolást és a bitcoin-alapú származtatott termékeket. Mivel ezek a tevékenységek jelenleg nem illeszthetők be maradéktalanul a pénzügyi jogi tárgyú törvényeink fogalmi rendszereibe, ezért azok módosítására, kiegészítésére lesz szükség.
Adójogi kérdéseket ugyancsak felvet a bányászat, a fizetés, az elfogadás és a bitcoinnal való kereskedelem megítélése, írja blogjában Szalbot Balázs: a problémával már az Európai Unió Bírósága is foglalkozott, amely áfamentessé tette a bitcoin vételét és eladását. Mi több, a szolgáltatások nyújtójának számos fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni rendelkezésnek is meg kell felelnie, ami a pszeudonimitás és a decentralizáltság miatt az egyik legnagyobb kihívást jelentheti, vélekedik a szakember.
