Talán nem a más országokban látható tempóban, de Magyarországon is hódít a felhőtechnológia; egyre gyengébben hallatszik a felhő ellenzőinek hangja. Speciális - néha romantikus - megfontolások alapján azonban egyes vállalatoknál továbbra is saját szerverekben, dobozos licencekben gondolkodnak. Továbbra is komoly fejtörést okoz a kkv-szektorban hitelesen elmagyarázni és elfogadtatni, hogy a felhőszolgáltatók precízen kikalkulált, minden költségelemet tartalmazó árajánlatait házon belül szinte lehetetlen felülmúlni, és valamely költségtétel "kihagyása" a kalkulációból nem jelenti azt, hogy az adott elemre ne volna szükség. A felhőszolgáltatók ugyanis számolnak például a légkondicionálás, az áramfelhasználás, a karbantartás, a szerverek rendszeres cseréjének költségeivel (nem 6-7 évente, amikor a szerver megadja magát), míg a kkv-k IT-részlegeinél ezek a tételek rendszerint kimaradnak a tervezésből - mondta Juhász Zsolt.
Szerinte az induló vagy infrastrukturálisan átalakuló cégeknél, valamint a multiknál kisebb az ellenállás. A Revolution egyik komoly hazai referenciája egy közismert hipermarketlánc Azure-ban futó webáruháza és logisztikai rendszere. A felhő egyik nagy előnye, hogy gond nélkül tud alkalmazkodni a szezonális igényekhez - nem kell magyarázni, hogy ez mit jelent például egy hipermarket esetében. A Microsoft Dynamics NAV felhasználói hónapról hónapra módosíthatják a felhasználók számát, vagy ha például éjszaka és hétvégén senki nem használja az ERP-rendszert, máris heti öt napra, napi nyolc-tíz órára csökken a bérleti díj. Ezek az előnyök a saját szerverek és licencek esetén értelmezhetetlenek.
Juhász Zsolt kereskedelmi igazgató, Revolution Software Kft.
A sarokban vagy a felhőben?
Míg az Azure esetében tökéletesen körülhatárolt teljesítményről, megadott számú adatírási műveletről és számítási teljesítményről beszélhetünk, addig a sarokban álló szervernél nincsenek ilyen szabályok.
A másik jelentős sarokpontot, a biztonságot tekintve a felhőszolgáltatóknál véleményem szerint sokkal nagyobb biztonságban vannak a vállalati adatok, mint a kkv-k így-úgy vagy sehogy sem védett szerverszobáiban, és az általában szerény erőforrásokkal frissített, védett és működtetett szoftvereken.
Az elmúlt évek során a felhőalapú rendszerek közül a leginkább kézenfekvő megoldások terjedtek. A levelezés, a vállalati alapszoftverek - az Office365. Ügyviteli megoldások közül a számlázás (jellemzően ez is a kisvállalkozások körében), és a CRM-megoldások hódítottak. Ezek közös jellemzője, hogy e szoftverek mögött kezelhető mennyiségű adat és komplexitás húzódik meg.
Be kell, lássuk ugyanakkor, hogy jelen pillanatban a lényegesen komplexebb ERP kissé le van maradva, mert a vállalatirányítási rendszerek olyan elképesztő mennyiségű adatműveletet végeznek, ami mögé már nem filléres kapacitások kellenek.
Jön a GDPR-sokk?
Bár már vészesen közeledik az általános adatvédelmi törvény hatályba lépésének napja, még mindig nem lehet megjósolni, milyen hatással lesz például a vállalatirányítási rendszerek piacára. Joggal feltételezhetnénk, hogy a vállalatvezetés szeretné majd jobban kontrollálni az adatvagyont és annak személyes adatok kezelésére vonatkozó elemeit. Egyelőre azonban a jelek szerint sokan nem tudnak róla, nem félnek tőle vagy úgy gondolják, hogy őket nem érinti a GDPR. Holott az elektronikus levelezéstől kezdve szinte minden vállalati rendszer, akár a szerveren tárolt egyszerű dokumentumok is tartalmaznak személyes adatokat. Ezek leválogatása, elkülönítése, kezelése nem a megoldásszállítók feladata. Ezek mind olyan egyedi sajátosságok, melyek nem kezelhetők valamiféle egységes varázskulccsal - hangsúlyozta Juhász Zsolt.
Míg az ERP-rendszerekben, a számlázásban, a készletkezelésben, a könyvelésben jellemzően az adóhatóság számára megőrzendő adatok tárolódnak, a fájlszerverek, a szétszórt dokumentumok, levelezések annál több személyes adatot tartalmaznak. A törvény például azt is előírja, hogy a kilépett dolgozó személyes adatait, ha kéri - kivéve azokat, amelyek megőrzését törvény írja elő - a vállalatnak meg kell tudnia semmisíteni (anonimizálni). Meglehetősen összetett feladatcsomag vár tehát a szervezetekre, ezért elsősorban a dokumentum- és információkezelő (ECM-) rendszerek piacán várható a nagy fellendülés. Ezek segítségével ugyanis könnyen visszakereshetők és rendezetten tárolhatók a személyes adatokat tartalmazó dokumentumok, adatforrások.
