Hirdetés
. Hirdetés

A Mátrixba költözik a marketing

|

Ahhoz, hogy egy bolt kínálatát jól szemügyre lehessen venni a kiterjesztett valóságban, elég egy okostelefon és a kereskedő mobilappja. A legújabb trend, hogy már a mobilappra sincs szükség.

Hirdetés

Mivel a pandémia idején sem állhat le a gazdaság, a vállalatoknak meg kell találniuk azokat a marketing- és értékesítési csatornákat, amelyek fizikai találkozás nélkül is hatékonyak. Ebben segíthet a kiterjesztett és virtuális valóság. Dönczi Richárd, a témával tíz éve foglalkozó CreatIT Solutions Kft. marketingigazgatója szerint ezek a technológiák kiválóan kapcsolják össze az offline és az online világot.

Hirdetés

Computerworld: Melyek azok az iparágak, amelyekben már ma sokan alkalmazzák marketingcélokra a kiterjesztett és virtuális valóságban (AR/VR) rejlő lehetőségeket?

Dönczi Richárd: Gyakorlatilag minden területen be lehetne vetni a kiterjesztett és virtuális valóságra épülő applikációkat, de Magyarországon csak a kezdeteknél tartunk. Leginkább az Egyesült Államokban terjedt el a technológia, itthon azonban egyelőre csak néhány iparág figyelt fel erre az online marketingeszközre. A gyógyszeripar, az egészségügy, az oktatás és az építőipar járnak az élen. Megrendeléseink többsége külföldről érkezik, itthon jellemzően mi kutatjuk fel a potenciális ügyfeleket, és közösen próbáljuk kitalálni, hogy az adott esetben hogyan lehetne hatékonyan kihasználni eme új értékesítési csatorna lehetőségeit.

CW: Hol követték ezt az utat, és jártak sikerrel?

DR: Tavalyi egyik munkánk a Pick Múzeum átültetése a virtuális térbe. Először a helyszínen lemodelleztük a múzeum összes fizikai tárgyát, majd ebből készítettünk egy hibrid, félig kiterjesztett-, félig virtuálisvalóság-applikációt, illetve egy weboldal segítségével is körbe lehet járni a múzeumot.

CW: Hogy állunk a kiterjesztett és virtuális valóságot megjeleníteni képes eszközökkel?

DR: Az elmúlt tíz évben nagy fejlődésnek lehettünk tanúi. A mobiltelefon-gyártók egyre élesebb versenyt folytatnak abban, készülékeik mennyire alkalmasak a kiterjesztett valóság megjelenítésére. Ezt a célt szolgálja például a több hátlapi kamera is. Így jobban feltérképezhető a tér, és még markerre sincs szükség. A Samsung SX-től, illetve az iPhone 6S-től fölfelé már fölöslegessé válik a marker. A telefon feltérképezi az adott terepet, és a virtuális objektumot pontosan oda helyezi, ahol annak lennie kell. Sok fejlesztő, gyártó próbálkozik okosszemüveggel, de ezeket az eszközöket egyelőre kevesen veszik. A Microsoft Hololenst például több iparágban próbálták már bevezetni, eleddig mérsékelt sikerrel. Ennek egyik oka minden bizonnyal a magas, 1000 dollár körüli ár. Jóllehet nagyon gyorsan fejlődnek ezek a speciális eszközök, még mindig az okostelefon tekinthető a kiterjesztett és virtuális valóság elsődleges céleszközének.

CW: Látszik már, hogy mi lesz a kiterjesztett és virtuális valóság fő iránya?
DR: Az első nagyobb őrület egy játék, a Pokémon GO volt, ami jellegéből fakadóan nagyon sok emberhez eljutott. Ez volt sikerének a kulcsa. Még ma sem lehet azonban igazán tudni, mi lesz a kiterjesztett, illetve virtuális valóság fő csapásiránya, melyik alkalmazástípus tud majd igazán nagy teret hódítani. Egyelőre a kiterjesztett valóság kicsit népszerűbb, mint a virtuális valóság. Mi is inkább a kiterjesztett valóság felé próbáljuk orientálni a cégeket, mivel ahhoz megfelelőek az okostelefonok, míg a virtuális valóság élvezetéhez sok esetben drágább, speciális eszközökre van szükség.

CW: Jellemzően milyen esetekben merül fel napjainkban a kiterjesztett, illetve virtuális valóság bevetése?

DR: A pandémia felértékeli az online megjelenést. Megnő a virtuális kiállítások iránti igény. Emellett egyértelmű, hogy olyan esetekben is az online tér jelenti a megoldást, amikor a terméket nagy fizikai mérete miatt nem lehet könnyen mozgatni, mégis szeretnénk azt élethűen, élményszerűen bemutatni.

CW: Mi a végfelhasználó dolga, ha a kiterjesztett valóságban akarja megismerni, mondjuk, valamely bolt kínálatát?

DR: A jellemző gyakorlat, hogy letölti az okostelefonjára az illető cég márkázott alkalmazását, és megnézi azokat a termékeket, szolgáltatásokat, amelyek érdeklik. De egy lakberendezési áruház appjában például be is tudja rendezni a lakását. Volt olyan megrendelőnk, aki applikációjába be akarta tenni az összes magyar építőipari beszállító termékét. Ehhez készítettünk egy keretrendszert, melynek segítségével maguk a beszállítók tudják feltölteni a termékeiket. A végfelhasználónak ezután már rendkívül egyszerű a dolga, hatalmas termékkínálatból válogathat.

CW: Okostelefon és mobilapp. A végfelhasználónak tehát erre van szüksége, ha a kiterjesztett valóságban akar mozogni.

DR: Eddig ez volt a helyzet. Van azonban egy újabb rendszer, a PWA, amellyel kiküszöbölhető az app. A PWA (Progressive Web Apps) gyakorlatilag úgy működik, mint egy weboldal. A mobiltelefonon csak az url-t kell beírni, és máris meg lehet nézni a 3D-s AR-modelleket a térben. Ez most a legújabb trend. Mivel a tapasztalatok szerint a felhasználók nem szívesen vesződnek applikációk letöltésével, a PWA elháríthatja a kiterjesztett valóság terjedésének egyik legnagyobb akadályát.

CW: Körülbelül mennyi időt vesz igénybe egy-egy AR-fejlesztés?

DR: Az a fejlesztés jellegétől, bonyolultságától függ. A Picknél öt virtuális szobát, továbbá egy nagyobb teret terveztünk. Részt vett a munkában egy színész és a szalámimester is. Játékokat is elhelyeztünk az alkalmazásban a gyerekeknek. Komplett feladatról volt tehát szó. Tíz szakember öt hónapig dolgozott rajta. Ennél azonban vannak sokkal egyszerűbb feladatok, amelyek akár egy hónap alatt is elvégezhetőek. Ilyen például, ha egy szórólapot vagy újságot akar valaki 3D-s modellekkel, videókkal stb. kiegészíteni. Ha a szórólap vagy újságoldal fölé tesszük a telefont és bekapcsol a kamera, máris lehet élvezni a kiterjesztett valóság nyújtotta élményt. Ezzel a megoldással gyakorlatilag hidat képezünk az offline és az online világ között.

Több nagy lapkiadócsaláddal tárgyalunk ezzel kapcsolatban, főként prémium magazinokhoz kapcsolt szolgáltatásként érdekes számukra az AR-megoldás. Nem véletlenül, hiszen a nyomtatott lapok, különösen a fiatalok körében, már sokat veszítettek népszerűségükből. A legtöbb magazin esetében ráadásul gyakorlatilag már az ügyfél rendelkezésére állnak azok a digitális tartalmak, amelyeket össze kell kötni az újsággal. Ebben az esetben a tartalomfeltöltés jelentette a legnagyobb kihívást. Végül egy keretrendszert készítettünk, amelyre az újság szerkesztői drag & drop módszerrel csak ráhúzzák a megfelelő tartalmakat, és máris frissül az app. Ez a fejlesztés még folyamatban van. Hasonló keretrendszert már készítettünk másoknak is, például könyvkiadó vállalatoknak. Megjegyzem, hogy a kiterjesztett valóság fejlesztése során olyan analitikákat is be lehet építeni az alkalmazásba, amelyekkel a nézettség és egyéb adatok is mérhetőek.

CW: Mekkora kiadásra számíthat egy cég, ha a kiterjesztett valóságot is felhasználná marketingcéljai eléréséhez?

DR: Egy egyszerűbb AR-applikáció elkészítése nagyjából egymillió forint körüli költséget jelent. Ezt márkázottan, az adott vállalatra szabva, feltöltve kapja a cég.

CW: Az építőiparban, a lakberendezésben már találkozhatunk a kiterjesztett valósággal. Kézenfekvő lenne, hogy az ingatlanközvetítők is használják, nem?

DR: Mi is így gondoljuk, ezért több próbálkozást tettünk. Megkerestünk ingatlanközvetítőket, de mindig megakadtunk. Azzal hárították el a kiterjesztett valóság alkalmazását, hogy továbbra is a személyes értékesítést részesítik előnyben, ezért viszonylag kevés képet tesznek fel az internetre.

CW: Mondana egy-két érdekes, szokatlan példát a kiterjesztett valóság alkalmazására?

DR: Nagyon egyszerű és látványos alkalmazás az interaktív tükör, amit már mi is készítettünk. A tükör szerepét egy nagyképernyős tévé töltötte be, a rendszer része volt még egy mozgásérzékelős Kinect kamera, valamint egy számítógép. Ezt az alkalmazást általában kiállításokra, bemutatókra szokták kérni. Használatával például a ruhadarabok tényleges felvétele nélkül lehet megnézni, hogy azok hogy állnak az emberen. Hasonlóképpen a kiterjesztett valóság segítségével ma már cipőt is lehet próbálni, így nagyobb biztonsággal rendelhető lábbeli a webshopból.

CW: Egy mobilappot jellemzően nem lehet évekre bebetonozni. Hogy maradhat egy kiterjesztettvalóság-alkalmazás mindig a csúcson?

DR: Az appok frissítése fejlesztői feladat, ezt a munkát - kérésre - természetesen mi is elvégezzük, legyen szó akár Android-, akár iOS-alapú rendszerről. Az iOS tanúsítványt egyébként kötelezően évente frissíteni kell. Az üzlet szempontjából a legfontosabb, hogy a tartalom mindig aktuális legyen. Erre kell a cégeknek a legnagyobb gondot fordítani, adott esetben a mi közreműködésünkkel.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Próbáld ki az Xbox Game Passt 300+ játék csak
300 Ft 3 hónapra!
(x)

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.