A Symantec megbízásából a Maxima Kutatócentrum 2007. április végén 572 fő végzett kutatást a magyar felhasználók online vásárlási és bankolási szokásairól, a személyes adatok biztonságának témakörére fókuszálva. Az online tranzakciókat igénybe vevőket négy csoportra osztották: akik bankolásra és vásárlásra is használják az internetet, akik csak vásárlásra használják az internetet, akik csak bankolásra használják az internetet, és akik egyik célra sem.
A válaszadók körében az interneten keresztül történő vásárlás a legelterjedtebb, míg bankügyeiket csak a megkérdezettek 43 százaléka intézi a világhálón. Háromból két megkérdezett igénybe vesz valamilyen egyéb, regisztrációhoz kötött internetes szolgáltatást is. A tapasztaltabb internetezők (azok, akik otthon és a munkahelyen is rendszeresen interneteznek) az átlagosnál magasabb arányban veszik igénybe az online bankolás és vásárlás nyújtotta lehetőségeket.
A felmérésben résztvevők majdnem fele nyilatkozta azt, hogy legalább alkalmanként szokott vásárolni az interneten. Azok, akik saját bevallásuk szerint nem vásároltak, leggyakrabban az áru személyes megtekintésének hiányát, valamint a kártya adatainak megadásától való félelmet említik, de sokan indokolják elutasításukat a szállítás kényelmetlenségeivel is. A felhasználók elsősorban könyveket, elektronikai cikkeket, CD és DVD lemezeket, valamint belépőjegyeket vásárolnak ilyen módszerrel.
Félnek, de nem tudják, mitől
Az e-banking elutasításának elsődleges oka szintén a bizalmatlanság, illetve a személyes adatokhoz való illetéktelen hozzáféréstől való félelem. Ezek mellett csak lényegesen kisebb arányban fordulnak elő olyan indokok, amelyek a tapasztalatlanságot, illetve a lehetőségek hiányát jelölik meg az online bankolás mellőzésének magyarázataként.
Bár tízből kilenc felhasználót aggasztanak az internetes csalások, a megkérdezettek mindössze 5 százaléka volt áldozata valamilyen online csalásnak. (Más kérdés, hogy ez az arány nem feltétlenül marad az ésszerű kockázat határain belül.) Bár a válaszadók közel fele szerint a külföldi és a hazai oldalak ugyanannyira biztonságosak, jelentős részük az esetleges reklamáció könnyebbsége és az idegen nyelv ismeretének hiánya miatt a magyar oldalakat preferálja.
A válaszadók 30 százalék nem használ semmilyen biztonsági megoldást. Mivel azonban mind a vírusvédelmet, mind pedig a tűzfalas védelmet a megkérdezettek döntő többsége használja, arra a következtetésre jutunk, hogy a válaszadók nem tudják egyértelműen meghatározni, mit foglal magában a "biztonsági megoldás" kifejezés. Egyöntetű az a vélemény, hogy a biztonságról elsősorban az oldal üzemeltetőjének kell gondoskodnia, és ebben szerepe van magának az internetszolgáltatónak is. Elgondolkodtató, hogy a vásárló saját felelősségét ezen a téren a megkérdezettek elhanyagolhatónak tartják.
