Hirdetés
. Hirdetés

A webre költözött a világ

|

A járvány nem csak munkavégzési, hanem vásárlási szokásainkat is átalakította. A karantén hatalmas lökést adott az e-kereskedelemnek, és ez a lendület minden bizonnyal a járvány utáni időszakban is kitart.

Hirdetés

A 2020. év az e-kereskedelem nagy éve volt Európában: becslések szerint tavaly az online kereskedelmi forgalom összértéke elérte a 717 milliárd eurót, ami 12,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez az izmos számadat az egyik legtekintélyesebb európai kereskedelmi szervezet, az Ecommerce Europe Europe 2020: Ecommerce Region Report című jelentéséből származik, amelyből kiderül, hogy Nyugat-Európa továbbra is élen jár az e-kereskedelemben, és a teljes európai online kereskedelmi forgalom 70 százaléka itt realizálódik, de Európa keleti felének sincs oka a szégyenkezésre, mert a legnagyobb növekedés régiónkban tapasztalható.

Online is hazait

A jelentés szerint tavaly Romániában, Bulgáriában és hazánkban is 30 százalék körül bővült az e-kereskedelem volumene. A legkisebb növekedést Belgium (7 százalék), Írország (7 százalék), Ausztria (4 százalék) és Írország (3 százalék) produkálta.

Az online vásárlók aránya az Egyesült Királyságban volt a legnagyobb (94 százalék), de előkelő helyen áll a listán Dánia (86 százalék), Németország, Hollandia és Svédország (84-84 százalék) is. Magyarországon a jelentés szerint a lakosságnak mintegy fele vásárolt online, amivel a középmezőnyben van az ország.

Az Ecommerce Region Report azt is elemzi, hogy az egyes országokban a vásárlók mennyire kedvelik a hazai, illetve külföldi online boltokat. A statisztikák szerint a hollandok a leghűségesebbek: 95 százalékuk részesíti előnyben a hazai boltokat, de majdnem ugyanennyire kötődnek a hazai online boltokhoz Lengyelországban (94 százalék). A kis országokban viszont pont fordított a helyzet: Máltán és Cipruson az online vásárlók 96, illetve 95 százaléka csak külföldi oldalon vásárol. Magyarországon a vásárlások négyötöde kötődött hazai bejegyzésű webhelyhez.

Tartós utóhatás

Az e-kereskedelem a járvány első hullámában az utolsó szalmaszálat jelentette sok hagyományos üzlet számára, amelyek a karantén idején kénytelenek voltak bezárni, ezért az Ecommerce Europe 2020 végén megvizsgálta azt is, milyen változásokat eredményezett a pandémia az európai e-kereskedelemben. A kutatók megkeresték az európai e-kereskedelmi szervezeteket, és 19-től válaszokat is kaptak kérdéseikre. (Az összehasonlítást azonban megnehezíti, hogy egyes országokban nem azonos szabályokat követtek a járván idején. Svájcban, Spanyolországban, Finnországban, Norvégiában, Portugáliában, Romániában és Svédországban a hagyományos üzletek továbbra is nyitva tarthattak, Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Németországban, Dániában, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon csak a létfontosságú cikkeket árusító boltok árulhattak tovább. Ausztriában, Franciaországban és Írországban ezek közül is csak azok, amelyek lezárták azokat a területeket, ahol a nem létfontosságú árucikkeket árulták, végül Hollandiában gyakorlatilag teljes bezárás sújtotta a hagyományos üzleteket.) A válaszokból kiderült, hogy szinte mindenütt kedvező fogadtatásra talált az e-kereskedelmi szektor bővülése, és bár a hagyományos boltokban eleinte aggódtak, hogy nem fojtja-e meg őket teljesen ez a működési forma, hamar rájöttek, hogy ha túl akarják élni a válságot, nekik is váltaniuk kell.

Ugyanakkor figyelemreméltó, hogy nem minden e-kereskedelmi szegmens tudott profitálni a lezárásokból. Az utazások és jegyek online értékesítése például 40-70 százalékkal visszaesett. A legtöbb válaszoló azonban összességében optimistán tekint a jövőbe, és azt várja, hogy az e-kereskedelem tovább növekedik, idővel pedig meghatározóvá válik régiónkban.

Nem csak a húszéveseké

Az európai e-kereskedelem tendenciának megrajzolása szempontjából különösen érdekesek lehetnek Németország adatai. A német e-kereskedelem összértéke 2020-ban 83,3 milliárd euróra rúgott, ami 14,6 százalékos növekedés 2019-hez képest, és meghaladja a korábbi három év 11,3 százalékos növekedését - ez a többlet egyértelműen a járvány és a karantén következménye.

Tavaly a német háztartások 8 euróból 1-et online vásárolt javakra költötték. És noha a drogériák, élelmiszerboltok és gyógyszertárak nyitva tarthattak Németországban, még itt is érezhető volt a vásárlókedv bővülése. Az online vásárlók egyharmada 60 éven felüli volt - egy évvel ezelőtt ez a csoport még csak kevesebb, mint 25 százalékkal volt jelen az online kereskedelemben. Megnövekedett a vásárlók aktivitása is: az online fogyasztók 40 százaléka hetente egynél többször rendel az internetről.

A koronavírus-járvány rendkívül felgyorsította a kereskedelem átállását az online értékesítési formára. A kereskedők gyorsan reagáltak, és ma már bizonyosnak látszik, hogy a változás visszafordíthatatlan: a jövőben az e-kereskedelem lesz a kiindulópontja mindenfajta vásárlásnak, a bevásárlóközpontoknak és a kiskereskedőknek pedig digitális eszközökkel kell hozzáadott értéket biztosítaniuk vásárlóik számára. Tetszik, nem tetszik, ez a jövő!

Így csinálják Afrikában

De nem csupán az öreg földrészen és a világ "fejlettnek" gondolt régióiban nyomul megállíthatatlanul az e-kereskedelem: a Covid-járvány Afrikában is radikális változásokat idézett elő, és hatalmas lökést adott az e-kereskedelem előretörésének. Szenegálban például állami kézbe vették az online kereskedelem fejlesztését, és nyilvános e-kereskedelmi platformot helyeztek üzembe a projektbe bekapcsolódni kívánó kereskedők számára.

Bár az országban nem vezettek be általános karantént, a határokat lezárták, és Magyarországhoz hasonlóan a tömegközlekedési eszközökön és a boltokban, közintézményekben is mindenkinek maszkot kellett viselnie.
Szenegál kereskedelmi minisztériuma világszinten is példamutató gyorsasággal reagált a járványra, és egy olyan E-commerce Covid elnevezésű e-kereskedelmi platformot hozott létre, amelyen keresztül a fogyasztók egyszerűen hozzáférhettek a kis- és középvállalkozások élelmiszeripari, tisztasági és egészségügyi termékeihez. Ezzel rövid távon igyekeztek csökkenteni a fizikai érintkezések számát, hosszabb távon pedig megágyaztak az online kereskedelem további fejlődésének.

A kormány mindezek mellett olyan ökoszisztéma lendületes kiépítésébe is belefogott, amely előnyben részesíti az e-kereskedelmet és a helyi termékeket. A Kereskedelmi Minisztérium deklarált célja az, hogy az internetre terelje a hagyományos üzleti tevékenységet, és a platformhoz történő csatlakozásra bátorítsa azokat a cégeket, amelyek fizetési, kereskedelmi vagy logisztikai szolgáltatásokat nyújtanak, néhány éven belül pedig kialakítsa az e-kereskedelmet működtetők és üzleti céllal használók nemzeti konzorciumát.

A nagy célok megvalósításához azonban nem elég a technikai feltételek kialakítása: a program vezetői szerint - és ennek nyilvánvalóan Szenegál határain túlmutató üzenete van - a piaci szereplőknek a tisztán versengő mentalitást együttműködő modellre kell cserélniük, és osztozniuk kell a közös e-kereskedelmi infrastruktúrán, hogy kihasználhassák az ökoszisztéma előnyeit.

A szenegáli kereskedelmi minisztérium az e-kereskedelmi platform mellett olyan online platformot is kidolgozott, amely a létfontosságú élelmiszerekből rendelkezésre álló raktárkészletet segít nyomon követni. Az állam mozgásterét növelte, hogy Szenegálban már évekkel korábban megkezdődött az e-kereskedelem és az internet-hálózat intenzív fejlesztése, és a személyes adatok védelmének szabályozásával a megfelelő jogi környezetet is megteremtették az e-kereskedelem biztonságos működéséhez.

A hálózati infrastruktúra stabilitása, az online fizetési megoldások rendelkezésre állása, valamint az adatszuverenitási kérdések szabályozása alapján az ország immár meglehetősen közel került ahhoz, hogy alkalmassá váljon a felhőalapú működésre. Szenegál "felhőkészsége" a Xalam Analitics háromszintű minősítési rendszerében a kettes fokozaton áll; a legmagasabb szintet Afrikában csak három ország, Kenya, Mauritius és Dél-Afrika éri el.

Bementünk a drogériákba

Magyarországon - derül ki a Reacty Digital és a LogiNet felméréséből - a drogériai és háztartási cikkek iránt nőtt szignifikánsan az online kereslet, de tavaly az egészséggel és jólléttel kapcsolatos termékeket is többen rendelték meg interneten, mint korábban. A "rendelj hazait" nálunk is működő motivációnak bizonyult: a megkérdezettek több mint fele rendelt magyar terméket 2020 második felében legalább egyszer.
A kutatás szerint azonban az online vásárlás nem marad egyeduralkodó. Nagyon sokan várják, hogy újra üzleteket, áruházakat járva, korlátozások nélkül vásároljanak; a megkérdezettek fele online és offline is fog vásárolni a járvány lecsengése után, egyharmaduk inkább a boltok, 16 százalékuk inkább a webes vásárlás mellett teszi le majd a voksát, de egyre többen készülnek online felfedezésre a boltlátogatás előtt, ezért az AR, a hangvezérelt és személyre szabott megoldások, csevegőrobotok számának növekedése várható.

Cikkünk a Computerworld magazin 2021. március 10-i lapszámában (LII. évfolyam 5. szám) jelent meg.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.