Barack Obama még a választási kampányban, majd megválasztott elnökként is kijelölt néhány olyan területet, amelyet mielőbb fejleszteni kell az Egyesült Államokban. Többek között célül tűzte ki, hogy öt éven belül digitalizálni kell az összes kórlapot az Egyesült Államokban, ami lehetőséget ad több milliárd dollár megtakarítására és orvosi műhibák kiküszöbölésére - indokolta Obama. Ami arra utal, hogy gazdasági válságban nem a fűnyíróelv-szerű költségcsökkentés a célravezető, ellenkezőleg: sok esetben kiadásokra van szükség ahhoz, hogy hosszú távon megtakarításokat érhessünk el.
Hazánkban a kormányzati szintű elektronikus egészésügyi szolgáltatások gondolata nem új, már öt évvel ezelőtt elindult az eEgészség Program, illetve ennek végrehajtására az eEgészség Programiroda. Az akkoriban induló ágazati informatikai projektek közé tartozott az EU Strukturális Alapok támogatásával három mintarégióban (Észak-Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl) tervezett egészségügyi és szociális intézményrendszer intézményközi, illetve intézményen belüli információs rendszerfejlesztése. A rendszert tavaly adták át Intézményközi Információs Rendszer (IKIR) néven, 15 ezer orvos munkáját könnyíti meg.
Az ilyenfajta rendszerekre pedig szükség van - és nem azért, mert amerikai politikusok úgy gondolják. Egy nemrég megjelent nemzetközi tanulmány szerint a jelenlegi ellátórendszerek 2015-re tarthatatlanná válnak; ekkora olyan elektronikus egészségügyi nyilvántartásra lenne szükség, amelyet nemcsak a szolgáltatók, hanem maguk a páciensek is használnának adataik menedzselésére.
Addigra azonban még sok feladat áll a hazai egészségügy előtt, kezdve az egészségre nevelő és szemléletformáló programok kialakításával. Kérdés ugyanakkor, hogy minderre milyen források állnak rendelkezésre, milyen projektekre lehet számítani. Ezekre a kérdésekre igyekszik válaszokat találni a Computerworld február 26-ra tervezett, e-Egészségügy III című konferenciája.
