Hirdetés

Csendes forradalom

|

Az Internet of Things, az IoT igazi üzleti értékét az alkalmazásokban rejlő integrációs, adatelemzési és automatizálási lehetőségek adják meg. Az értéklánc meghatározó szereplői a mobiltársaságok, amelyek már nem elégednek meg azzal, hogy csak a biteket továbbítsák.

A Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatásokért felelő vezérigazgató-helyettese, Király István válaszol a Computerworld kérdéseire.

Computerworld: A Vodafone ma már nem csupán hálózati operátorként van jelen a piacon, hanem egyre többször újfajta alkalmazásokkal is megjelenik az IoT területén. Milyen megfontolás áll e stratégia mögött?

KIRÁLY ISTVÁN: Világszerte az IoT csendes forradalma zajlik. Egyre több okoseszközt használunk, és az emberek jellemzően nem is tudják, hogy ezen eszközök SIM-kártyával működnek, illetve az internethez kapcsolódnak. Jó példa erre az online pénztárgép vagy a hálózatba kötött energiamérő-óra. Rendkívül gyorsan növekvő piacról van szó, és mi szeretnénk e piac részesei lenni. Meg szeretnénk mutatni, hogy nemcsak az adatok A pontból B pontba való továbbítására vagyunk képesek, hanem megoldás-központúan is tudunk gondolkozni.

CW: Fogalmazhatunk úgy is, hogy egy mobiltársaság az IoT terjedésének a motorja akar lenni?

KI: Az üzleti vagy b2b IoT olyan szempontból bonyolultabb, hogy egy szereplő általában nem tudja az összes feladatot megoldani a piacon. Senkitől sem lehet ugyanis elvárni, hogy minden szektorban - a mezőgazdaságban, az autóiparban, az energetikában stb. - megfelelő tudással rendelkezzen. Mindig szükség van az adott területre vonatkozó szakértői, mérnöki tudásra. Mi ismerjük a kommunikációs lehetőségeket, továbbá az adatok összegyűjtése és feldolgozása területén már bőséges tapasztalattal rendelkezünk. Ehhez adódik hozzá komoly partnerhálózatunk tudása, amely ma már az élet szinte minden területére kiterjed.

 

CW: Vannak a partnerhálózatban magyar alkalmazásfejlesztő cégek is, vagy csak globálisan gondolkozik a Vodafone?

KI: Világszinten a Vodafone a második legnagyobb távközlési vállalat. Ebből fakadóan természetesen széles körű nemzetközi partnerhálózattal rendelkezünk. Sok nagy informatikai és iparág-specifikus cég a partnerünk, ezt kívánja meg a méretgazdaságosság. De vannak helyi partnereink is. Magyarország kis ország, viszonylag kis piac, együttműködő partnereink köre is ennek megfelelő méretű. Nem ma kezdtük el a kapcsolatok építését, az elmúlt három-négy évben szisztematikusan választottunk ki öt-tíz, különböző szakterületeken működő, hozzáértő vállalkozást. Jelenleg mintegy tíz céggel van együttműködési szerződésünk.

CW: Várható a partneri kör bővítése?

KI: Egy-egy új iparág feltűnésével biztosan veszünk majd fel új partnereket a hálózatba. Négy-öt évvel ezelőtt például az energiamenedzsment távolról sem volt annyira IoT-specifikus, mint ma. Az elmúlt egy-két évben ezen a téren folyamatosan léptek be új beszállítók. Vagy említhetem az önjáró autókat, amelyek az 5G megjelenésével és terjedésével komoly iparági tudást is igényelnek majd. Előbb-utóbb az elektromos autók töltése is olyan terület lesz, ahol szerephez jut az IoT. Ahogy tehát új iparágak is ki akarják használni az IoT nyújtotta lehetőségeket, biztosan bővül majd a hazai partnereink köre is. Az ország méretéből fakadóan azonban drasztikus növekedés nem várható, esetleg megkétszereződik a mostani létszám.

CW: Hálózati oldalról mekkora kihívást jelent a mobiloperátornak az IoT-alkalmazások kiszolgálása?

KI: A mai IoT jellemzője, hogy a kapcsolódó eszközök adatforgalma viszonylag kicsi, jellemzően nem összemérhető például az adathálózat videóforgalmával. A jelenleg működő mobilhálózatok kapacitása tehát bőségesen elegendő a mai IoT-forgalom lebonyolítására. A hangsúly azonban a main van. Az igazi kihívást az jelenti majd, amikor nem csupán az IoT-ben résztvevő eszközök száma nő meg ugrásszerűen, hanem az egy eszközben lévő szenzorok száma is megtöbbszöröződik. Elég csak a dróntechnológia és az önjáró autók terjedésére gondolni, de az elkövetkező három-négy évben, amire az 5G-hálózatok elindulnak, valószínűleg további területek is bekerülnek a felhasználói körbe. Egy önjáró autóban például több száz szenzor működik: küld folyamatosan adatokat, vár valós idejű beavatkozást. Erre a mai 2-3- 4G-hálózatok még nem alkalmasak. Az 5G-ben azonban annyira lecsökken a késleltetés, hogy megoldható a valós idejű kommunikáció. A mai IoT-alkalmazásokat tehát bőven ki tudják szolgálni a meglévő 4G-hálózatok, de a jövő felhasználási modelljei már igénylik a lényegesen nagyobb adatátviteli sebességű, sokkal kisebb késleltetésű 5G-t.

CW: Az előrejelzések szerint 2017-ben elterjednek a mainál sokkal kisebb energiaigényű és méretű IoT-eszközök, és ez további lendületet ad az IoT-forradalomnak. Igényel ez valamilyen speciális felkészülést az operátortól?

KI: Az úgynevezett Narrowband IoT vagy NB-IoT legfontosabb hozadéka, hogy egy-egy eszközben öt- vagy akár tízévente kell csak áramforrást cserélni. Ezen eszközök telepítése és üzemeltetése tehát egyszerűsödik, illetve olcsóvá válik. Hálózati oldalról az NB-IoT eszközei szoftverfrissítéseket igényelnek. A frekvenciák már a mobiltársaságok rendelkezésére állnak. Az NB-IoT megjelenése és terjedése azonban nem lesz látványos attrakció. Egy technológiai háttérmegoldásról van szó, aminek a létezése jellemzően rejtve marad a különböző szolgáltatásokat igénybe vevő felhasználók előtt. Azt is csak kevesen tudják például, hogy a budapesti tömegközlekedésben milliók által használt BKK Futár szolgáltatás mögött tulajdonképpen IoT-megoldás van. Hasonlóképpen épül majd be a hétköznapi életünkbe az NB-IoT is.

CW: A Vodafone 2016-os, 17 országra kiterjedő IoT Barométere szerint a vállalatok 28 százaléka már ma is használ IoT megoldásokat, további 35 százalékuk pedig egy éven belül kíván ilyeneket bevezetni. Magyar vállalatok nem vettek részt a felmérésben. Hogy látják a hazai piacot?

KI: Eddigi tapasztalataink szerint Magyarország körülbelül három év késéssel követi a nagy nemzetközi trendeket. Itthon egyelőre szűkebb az a kör, amely az IoT-vel foglalkozik. Eddig a biztonságtechnika, valamint a jármű- és eszközkövetés az a két terület, amely nagy mennyiségű SIM-kártyát alkalmaz. Az utóbbi időben az energiamenedzsment területén egyre élénkebb érdeklődés mutatkozik. Az ipar is mozgolódik, különböző ipari automatizálásokban is elkezdték kihasználni a dolgok internetében rejlő lehetőségeket. Az Ipar 4.0 terjedése nagy előrelépés. Míg korábban csak tervekről beszéltünk, illetve csupán egy-két országos projekt volt - gondolok itt az E-Útdíj rendszerre és az online pénztárgépekre -, addig most már konkrét, vállalatokkal aláírt szerződéseink is vannak, például az energiamenedzsment vagy a mezőgazdaság területén. Egyre többen gondolkoznak már úgy, hogy nem csupán az IoT-ben rejlő mérési lehetőséget, hanem annak adatgyűjtő- és elemző potenciálját is kihasználják. Az IoT-ra tehát intelligens adatelemzési infrastruktúra is ráépül.

CW: A mobiltársaságok tehát egyre nagyobb szerephez akarnak jutni az IoT piacán. Mi adhat támpontot a felhasználónak, hogy jól válasszon az IoT-megoldásokat kínáló mobiltársaságok közül?

KI: Az átviteltechnikában nincs érdemi különbség. A szabványok által előírtakat gyakorlatilag mindenki teljesíti. Hasonlóképpen minden szolgáltató rendelkezik azzal a kapcsolódási felülettel, más néven APN-nel (Access Point Name), ami a rendszert zárttá és biztonságossá teszi. Különbség lehet viszont az adott területen meglévő tapasztalatban. A projektmenedzsment számos olyan elemet tartalmaz, amely nagymértékben befolyásolhatja a projekt sikerét. Meghatározó a projektmenedzser felkészültsége, rugalmassága, együttműködő-képessége. Szintén befolyásolhatja a választást, hogy a szolgáltató miként tudja finanszírozni a rendszerbe bekerülő eszközöket. Ezek is fontos szempontok, de tulajdonképpen egy komoly tényezőt látok, amiben nagy különbség lehet a szolgáltatók között: azon felület intelligenciája, használhatósága, illeszthetősége, amely az adatokat összegyűjti, és amelyen az adatelemzés eredményét a szolgáltató visszaadja a felhasználónak. Manapság az egész világ a felhőről beszél. Előbb-utóbb ezek az alkalmazások is kiköltöznek a vállalatok szerverszobáiból a felhőbe. Abban rejlik a szolgáltatók közötti igazi különbség, hogy ezekben a felhőalkalmazásokban milyen integrációs, milyen adatelemzési lehetőségek vannak, illetve hogy ezen alkalmazásokba milyen automatizmusokat lehet beépíteni. Végeredményben ez adja meg az IoT igazi üzleti értékét.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!