Ennek oka, hogy ezek az adatok a legtöbbször nem kerülnek nyilvánosságra, legfeljebb olyan mutatók állnak rendelkezésünkre, mint például az országonként és havonta megjelenő BMI, azaz beszerzési menedzser index, amely inkább a regionális gazdasági állapotok egy fokmérőjeként értelmezhető mintsem olyan mérőszámként, amely kifejezetten a beszerzések alakulásának volna indikátora - mondta Kócsi Norbert a tablazat.hu beszerzési szakértője.
A szektor most jobban áll
Pontos számot mondani így gyakorlatilag lehetetlen. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság, amely kétségkívül a legkompetensebb szervezet e kérdésben, nem tud arról, hogy létezne bárhol összesített statisztikai adat akár a hazai, akár a külföldi beszerzésekről.
Ha tehát arra vagyunk kíváncsiak, hogy mennyit költenek a magyar cégek beszerzésre, két dolgot tehetünk. Kiszámolhatjuk cégenként a beszerzési költségeket Vörösmarty Gyöngyi definíciója alapján, mely szerint ha a költségekből levonjuk az adókat és a béreket, megkapjuk a beszerzésre fordított összeget. Mégis jobb megoldás lehet talán, ha megelégszünk a BMI-vel, amelynek a beszerzési költségek az egyik elemét adják, bár csak annyit tudni, mennyit változnak hónapról hónapra.
Általánosságban elmondható, hogy a beszerzésekre fordított pénz mennyisége nagyban függ a vállalatok helyzetétől, tágabban a gazdasági helyzettől is. Hazánk esetében ez azt jelenti, hogy az utóbbi negyedévben például stabilan emelkedett a beszerzésekre fordított összeg, bár novemberre lassult a bővülés.
A beszerzésekre fordított összegek – legalábbis a BMI indexek alapján – több közép- és kelet-európai országban – például a lengyeleknél – növekedtek az elmúlt hónapokban, míg bizonyos nyugat-európai, gazdaságilag egyébként erősebb országban, így például a németeknél visszaesés volt tapasztalható. Az Egyesült Királyságban a kedvezőtlen adatokat például azzal magyarázzák, hogy a gazdasági helyzet miatt nőtt a verseny a beszállítók között, az ebben a szektorban tevékenykedő cégek kénytelenek voltak leszorítani áraikat, így a beszerzésre fordított összegek s az ezzel foglalkozó cégek profitja is csökkent - a tablazat.hu szakértője szerint.
Csak a tűzoltásra koncentrálunk?
Hogy mikor cserélik le különféle eszközeiket a cégek, illetve hogy mikor tervezik ezek lecserélését, természetesen elsősorban az adott eszközöktől függ. Manapság már a kisvállalkozások esetében is megszokott, hogy például elektronikai eszközeiket néhány évente lecserélik, míg a gépkocsi flotta vagy nagyobb beruházást igénylő új gépek beszerzésére a nagyvállalatok sem szívesen szánják rá magukat, hiszen ez csökkentené a bevételeket.
A beszerzések terén kifejezetten magyar sajátosságnak mondható trend nem igazán figyelhető meg a szakemberek szerint – akárcsak a külföldi vállalatok esetében, hazánkban is mindig az befolyásolja elsősorban, hogy mit és mikor vásárolnak a cégek, hogy az mennyire szolgálja pénzügyi érdekeiket, a minél nagyobb profit előállítását. Magyarországra inkább a gazdasági környezet, a helyi jogi szabályozások, a piaci viszonyok lehetnek jellemzőek, s az egyes vállalatok beszerzési stratégiái eszerint alakulhatnak. Arra, hogy valamennyi rálátásunk legyen minderre, szintén jó kiindulási alapot ad a Beszerzési Menedzser Index.
Viszonylag „magyaros” ugyanakkor az a hozzáállás, hogy a legtöbben csak akkor cserélik le az eszközöket, ha arra már feltétlenül szükség van. Nem feltétlen a legolcsóbb megoldás mellett teszik le a cégek a voksukat, de a legtöbben csak akkor bólintanak rá a beszerzésre, ha a régi eszközök – akár számítógépek vagy gépkocsik – már végképp elavultak, használhatatlanok.
