Hirdetés
Hirdetés

Hogyan tehető emberibbé az egészségügy technológiával?

|

Annak ellenére, hogy a mobiltelefon könnyen használható, széles körben elterjedt és gyakorlatilag éjjel-nappal velünk van, az egészségügy továbbra is az a terület, ahol a legkevésbé találkozunk az életünket megkönnyítő szolgáltatásokkal.

Reggel fél hat, a kávé mellett a telefonom nyomkodom, szokás szerint rákeresek a #digitalhealth Twitter-bejegyzésekre, az első hármat elolvasom. Szól a Google Now, hogy húsz perc múlva lesz érdemes kihívnom az Uber sofőrömet, hogy hatkor indulni tudjunk a reptérre. Már tegnap este letöltöttem a légitársaság applikációját, ki is választottam, hova szeretnék ülni. Megnézem, minden rendben van-e a check-in-nel, megvan-e a QR-kód, így nem kell a repjeggyel, beszállókártyával sem törődnöm. Elindulunk, a sofőr egy műszerfalra tapasztott tableten látja, hogy érdemes másik úton mennünk, mert dugó van egy baleset miatt, várható utazási idő 29 perc. Közben belépek az AirBnB appba, Nikolas, a berlini apartman kiadója ígérte, hogy éjjel még válaszol egy kérdésemre, ez meg is történt, még egy kis poént is beszúrt az üzenet végére. Megérkezünk, a sofőr jó fej volt, kap is tőlem 5 csillagot, miközben megérkezik az sms, hogy levonták az út díját a kártyámról. Kiteszem a képernyőre a QR-kódot, azzal megyek végig a kapukig, pár perc az egész. Milyen kedvesek a reptéri dolgozók, pedig még nagyon reggel van…

Hirdetés

Az életünket megkönnyítő technológia kétséget kizáróan már a zsebünkben van. Számtalan példát hozhatnék, hogy a fent soroltakhoz hasonlóan még milyen alaposan végiggondolt, háttérrendszerekkel támogatott megoldás érhető el számunkra, amiknek közös céljuk, hogy kényelmesebbé, hatékonyabbá tegyék az ügyfél és szolgáltató kapcsolatát. Mivel a kiszolgálás nagy része kizárólag az ügyfél (meg nyilván egy gép) idejét és energiáját vette igénybe, az elkerülhetetlen élő interakció a szolgáltatóval pontos, jól szervezett, és a fenti példákból is láthatóan képes emberibb lenni. Ehhez a szolgáltatás-színvonalhoz hozzászoktunk, sőt el is várjuk már mindenhol, főleg elvárjuk a legfontosabb ügyeink intézésekor is, mint amilyen például az egészségünk. Az egészségügy azonban sajnos az a terület, ahol a legkevésbé találkozunk hasonló szolgáltatásokkal. A problémák sorolása helyett érdemes a jó példákra fókuszálni, rámutatni arra, hogy milyen eredményt várhatunk az alkalmazásoktól mind a beteg, mind az orvos vagy a szolgáltató (kórház, biztosító) oldaláról.

 


A krónikus betegséggel élők adaptív, személyre szabott eszközöket, mobilapplikációkat, weboldalakat választhatnak naplózásra, emlékeztetők beállítására, tájékozódásra, tanulásra, távmonitorozásra. Különböző összekapcsolt rendszereket használhatnak arra, hogy lényegre törő, a betegségükre és terápiájukra releváns információhoz jussanak. Az egyik magyar példa a Laborom applikáció, amelyik fókuszáltan nyújt segítséget a diabétesszel élőknek állapotuk menedzselésében és az önmotiváció fenntartásában. Az alkalmazás segít naplózni, leleteket rendezni, és szakszerűen megosztani méréseiket kezelőorvosukkal.

Külföldi példa a Day by Day, a Vida személyi „egészségedző” közvetítőapp és az AstraZeneca gyógyszercég közös új projektre, amely szívinfarktusból felépülő betegeknek tud segítséget nyújtani.

 A mobiltelefon optimális eszköz az egészség- és betegségmenedzsmentben, könnyen használható, széles körben elterjedt, és gyakorlatilag éjjel-nappal velünk van, ráadásul bármikor összekapcsolhat minket hozzátartozóinkkal vagy kezelőorvosunkkal.

De mit nyer ezzel a beteg? Bizonyított tény, hogy ha a beteg jobban megérti állapotát, terápiáját, világosan látja a céljait és a gyógyulás/betegségmenedzsment folyamatát, az jobb terápiás megmaradáshoz és végeredményben sokkal jobb egészséghez vezet. A beteg felkészültebben érkezhet az orvossal való találkozókra, lehetőséget teremtve arra, hogy a rövid rendelések hatékonyabban teljenek. Így elérhető, hogy a beteg segítse az orvos munkáját. Amennyiben szakértők és betegek segítségével készített eszközökkel informálódik és készül fel, úgy hasonló viszony alakulhat ki, mint a fent említett szolgáltatások esetében. Több egészségügyi szolgáltató is felismerte már, hogy az általuk támogatott és betegnek „felírt” alkalmazások használatával növelhető az adherencia, a gyógyszer compliance, pozitív „megkülönböztetés” érhető el és kevesebb teher hárul az orvosra amellett, hogy a beteg „terápiaélménye” és elégedettsége egyértelműen javul. Ez nem csak a beteg, hanem az állam számára is jelentős költséghatékonyságot jelent az egészségügyi kiadások területén. A gyógyszercégek továbbléptek már azon, hogy csak a tabletta jelentheti önmagában a gyógyulást. A beteget a gyógyszeres terápiája alatt egyéb eszközökkel is támogatni kell. Itt a „Beyond The Pill” kifejezés foglalja össze jól azt a koncepciót, amely a betegeknek nyújtott többletszolgáltatásokra épít.

Rafael J. Grossmann példájával zárva, ő az első sebész a világon, aki Google Glasst használt élő operáció alatt, melyet medikusainak végig közvetített. Rafael a rendelőjében először laptopra cserélte számítógépét, majd tabletre, azt telefonra, végül Google Glasst kezdett használni a kórtörténet olvasására is. Amikor tavaly Magyarországon járt, úgy foglalta össze motivációját, hogy a technológia fejlődése nyújtott neki segítséget, hogy végre a rendelés egész ideje alatt újra a betege szemébe tudjon nézni.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.