Hirdetés
. Hirdetés

Isten veled, Silicon Graphics!

|

Április 1-jén kért csődvédelmet az a cég, amelynek neve a 80-as, 90-es években egyet jelentett a 3D-s animációval. Összeállításunkban sorra vesszük a Silicon Graphics történetének legfontosabb eseményeit.

Hirdetés

A Silicon Graphics vagyonáért 25 millió dollárt fizet a Rackable Systems, és a cég gyakorlatilag megszűnik. Ez a második eset a Silicon Graphics történetében, hogy csődöt jelent, de úgy fest, ez alkalommal nem lesz folytatás. A Rackable Systems a számítógéppel segített tervezés területén szeretne terjeszkedni, így a beruházással leginkább a Silicon Graphics szolgáltatásaira és ügyfélkörére utazik, mintsem a cég termékeire.

1981-ben egy évre voltunk attól, hogy piacra dobják a korszak meghatározó mikrogépeit: a Sinclair Research a ZX Spectrumot, a Commodore pedig a Commodore 64-et. Jim Clark és Abbey Silverstone ekkor alapította meg a Silicon Graphics Incorporated-et (SGI), eredetileg azért, hogy 3D-s grafikus terminálokat gyártsanak.

?A Motorola 68000-es idők
A cég első generációs termékei az IRIS 1000 (Integrated Raster Imaging System) sorozatú, nagy teljesítményű grafikus terminálok, amelyek Motorola 68000-es processzorokra épültek - ugyanarra a CPU-ra, mint a korszak legendás gépei, például az Atari ST, az Apple Macintosh vagy a Commodore Amiga. A későbbi IRIS 2000 és 3000 modelleket már teljes értékű Unix munkaállomásokká fejlesztették.

Az IRIS 1000-es sorozat első tagjai általános célú számítógépekhez csatlakoztak; a Digital Equipment Corporation VAX-ai, a későbbi 2000-es, 3000-es gépek abban az időben nagyon vonzók voltak. A 3130-cas például elég nagy teljesítményű volt ahhoz, hogy teljes 3D-animációs és leképezési (rendering) feladatokat lásson el anélkül, hogy ehhez a háttérben egy nagygépnek (mainframe) kellett volna dolgoznia. Nagy kapacitású merevlemezekkel - két 300 MB-os meghajtó -, streamerrel és Ethernet hálózati csatlakozással akár egy teljes animációs művelet központi gépe is lehetett. A sorozatot 1989-ig gyártották, és összesen körülbelül 3500 darab 2000-es és 3000-es IRIS-t értékesítettek.

sgio2_1.jpg
SGI O2, belépő szintű Unix munkaállomás 1996-ból - minden idők egyik legszebb asztali gépe

?RISC-éra
A 1980-as évek közepén piacra dobott IRIS 4D sorozattal az SGI átnyergelt a MIPS Computer Systems RISC mikroprocesszor-architektúrájára. Ezek a gépek nem csak nagyobb teljesítményűek voltak a korábbi, Motorola-alpú termékeknél, de több memóriát voltak képesek megcímezni. Az SGI alapvetően ezeknek köszönhette hírnevét, no meg annak, hogy a 3D-s animációk használata egyre népszerűbbé vált a televíziós közvetítésekben és a filmekben.

A cég kiterjedt MIPS-alapú munkaállomás- és kiszolgáló-kínálattal volt jelen a piacon az 1990-es években, melyek az SGI saját, IRIX nevű Unix System V változatára épültek. Ezek között vaoltak a masszív, háztartási hűtőgép méretű Onyx vizualizációs rendszerek, melyek akár 64 processzort is tartalmazhattak, és képesek voltak megbirkózni három, nagy felbontású 3D-s grafikai streammel is.

1992-ben a MIPS piacra dobjta az első 64 bites mikroprocesszorát, az R4000-et, ami az első, szabad kereskedelmi forgalomban is kapható - értsd: nem katonai célú vagy célhardverbe épített - 64 bites RISC CPU volt. (Ezt aztán hamarosan követtte a Digital Alphája és mások is.) Az IRIX 6.2 lett az első teljesen 64 bites IRIX változat, beleértve a 64-bites pointerek használatát is. Az SGI 2006-ban fejezte be a MIPS/IRIX rendszerek forgalmazását.

?IRIS GL és OpenGL
Egészen a második generációs Onyx gépekig, melyekben az SGI a Reality Engine grafikus alrendszert használta, a cég gépeinek grafikus alrendszerei az IRIS GL-en (IRIS Graphics Language) keresztül voltak programozhatók. Ahogy az évek során egyre több szolgáltatással vértezték fel a hardvereket, egyre nehezebb volt a cég saját alkalmazásprogramozói interfészét (API) fenntartani - még nehezebb használni.

1992-ben az SGI úgy döntött, hogy itt az ideje tisztába tenni az alaposan felszemetesedett IRIS GL-t, és létrehozták az OpenGL-t. Az API-t olcsón licencelhette bárki, a szabvány karbantartásának feladatára pedig létrehozták az OpenGL Architecture Review Board nevű szervezetet. Az OpenGL lett az első gyors és hatékony, operációs rendszertől független, valósidejű 3D-s grafikai szabvány. Manapság a legfőbb konkurense a Microsoft Direct3D-je, de az csak a Windowsokat futtató számítógépekkel kompatibilis.

?Tündöklése és...
A cég a 90-es években volt a csúcson. A filmipar nagy fogyasztója volt a cég termékeinek, a Terminator 2, a Jurassic Park, de a Gyűrűk Ura trilógia speciális effektusainak elkészítéséhez is SGI gépeket használtak. Más filmek mellett a Jurrasic Parkban fel is bukkan SGI gép - itt hangzik el az a legendás mondat a tizenkevés éves karakter szájából, hogy "Ezt ismerem! Ez Unix!" - amin nem átallottunk hangosan röhögni a moziban.

"Ezt ismerem, ez Unix!"

Az SGI legjobb éve 1995 volt, amikor a cég értéke a 7 milliárd dollár közelében járt, és közel 10 ezer főt foglalkoztatott. Azonban ahogy az SGI gépeknél sokkal megfizethetőbb PC-k grafikus teljesítménye megközelítette a cég legfontosabb üzletágának számító grafikus munkaállomások teljesítményét, úgy esett vissza a kereslet irántuk. Valahol morbid, de számos, grafikai hardverfejlesztéssel foglalkozó mérnök hagyta ott a céget, és ment át olyan vállalatokhoz, mint a 3dfx, az ATI vagy az NVIDIA, hogy ott éppen az SGI sírját megásó, PC-s 3D-s fejlesztésekkel foglalkozzon.

Az SGI ezért igyekezett a grafikus munkaállomások helyett a nagy teljesítményű, digitális videózást és webes alkalmazásokat kiszolgáló szerverek felé fordulni, de az ezen a területen is erős konkurenciával kellett volna felvennie a versenyt. Az SGI megoldásainál lényegesen olcsóbb Linux- és BSD-alapú, x86-ra épülő szerverek, fürtözött gépek tovább erodálták a cég piacát.

?Elhibázott manőverek
A piac zsugorodása mellett az SGI több - fogalmazzunk így - rosszul sikerült akvizíciót és eladást is végrehajtott. 1995-ben a cég felvásárolta a 3D-s modellező szoftvereket készítő Alias Research-öt és a Wavefront Technologiest, egy vállalatban egyesítve a kettőt Alias Wavefront néven. (A formációt jelenleg Alias Systems Corporationnek hívják.) 2004-ben az SGI az Accel-KKR nevű magántőke-befektető társaságnak 57,1 millió dollárért adta el a céget, amit az 2005 októberében 182 millióért adott tovább az Autodesknek.

1996 februárjában az SGI felvásárolta az ismert szuperszámítógép-gyártó Cray Research-öt 740 millió dollárért. A lépést már akkor értetlenül fogadta a piac, hiszen a két cégben nem sok közös volt: eltérő technológiákat alkalmaztak, és különböző piacokat céloztak. Három hónappal később a cég eladta a Cray SPARC/Solaris részét a Sun Microsystemsnek egy nem nyilvános összegért - ezt a széles körben elfogadott pletyka 50 millió dollárra teszi. 2000 márciusának végén az SGI a Cray márkanevet és termékvonalat eladta a Tera Computer Companynak - utóbbi később Cray-re nevezte át magát -, cserébe 35 millió dollárt és 1 millió dollár értékű részvényt kapott.

2000 szeptemberében az SGI átvette az Intergraph Computer Systems Windows-alapú Zx10 munkaállomás- és szervertermékeit, hogy azokat saját márkaneve alatt értékesítse, de végül 2001 júniusában felhagyott a próbálkozással.

Onyx Relity Engine2 Demo

?Hosszan tartó, súlyos betegség után...
1998-ban a Cray bejelentette, hogy többé már nem fejleszt saját processzorokat, és Intel Itaniumra épülő rendszerek fejlesztésébe fog. Az átállás azonban óriási késéssel jött csak létre, és az Itanium teljesítménye is elmaradt a várakozásoktól, így az ügyfelek érdeklődése erősen megcsappant. A cég csak 2001-ben dobta piacra első ilyen rendszerét, addig MIPS-alapú fejlesztésekkel próbálta fenntartani piaci jelenlétét. Ezek iránt igencsak alacsony volt az kereslet, hiszen az ügyfelek tudták, hogy hamarosan bekövetkezik az Itaniumra váltás. A MIPS-ről való átállás egyben az IRIX végét jelentette: a cég gépei SUSE Linuxszal érkeztek, a régi alkalmazásokat pedig egy valósidejű fordító végezte.

2005 novemberében az SGI-t a New York-i értéktőzsde kivezette, mert a cég papírjainak árfolyama nem érte el a szükséges minimumot. Az SGI értéke tíz év alatt 7 milliárd dollárról 120 millióra zuhant.

2006 májusában a cég csődvédelmet kért, a mély gödörből csak őszre tudott kilábalni. Új stratégiája szerint általános célú szerverek előállítása jelentette volna az SGI jövőjét, de az amúgy is telített piacra a hitelét vesztett SGI-nek már nem sikerült visszakapaszkodnia. 2008-végén a cég értékpapírjait ismét kiebrudalták a tőzsdéről, bevételei tovább csökkentek, a veszteségek nőttek, és nagyjából 1000 alkalmazott maradt a 35 millió dolláros piaci értékű cégnél.

A válság az utolsó szöget is beverte az SGI koporsójába, jelenleg a vállalkozás továbbviteléhez olyan tőkeinjekció kellene, amelynek a kockázatát nem merik vállalni a befektetők. A mérnöki és tudományos célú clusterekre szakosodott, nagyjából háromszáz főt foglalkoztató Rackable Systems most 25 millió dollárt ad az SGI-ért, ami még így is 15 százalékkal több, mint amit a szebb napokat látott SGI piaci értéke.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.