Hirdetés
. Hirdetés

Itt tart az adatközpont-beruházás

|

Május 31-től funkcionál a teljes géptermi környezet. A cél a felhőalapú működés arányának növelése a szerverszállásolás rovására.

Hirdetés

Lapunk május 30-án megjelent számában az épülő új kormányzati adatközponttal foglalkoztunk. Ám akkor lapzártánkig nem kaptunk választ kérdéseinkre a projektet vezető NISZ Zrt.-től. Az akkori cikk címében feltett kérdésre (Hol tart az adatközpont-kialakítás?, Computerworld 2018/10.), valamint a témával összefüggő számos egyéb kérdésre információhiány miatt nem tudtunk választ adni. Időközben azonban változott a helyzet: a NISZ Zrt.-től megérkeztek Vadas Ernő projektigazgató válaszai, így mi is címet váltottunk, pontosabban megadtuk a választ a múltkori címre: Itt tart az adatközpont-beruházás.

Hirdetés

COMPUTERWORLD: Milyen megoldásokat (saját, helyi rendszerek; külső adatközponti szolgáltatók stb.) vált ki az új kormányzati adatközpont? Melyek azok a fő szempontok, amelyek az új adatközpont létrehozása mellett szólnak?

VADAS ERNŐ: Az e-közigazgatási eljárások növekedése és az egyre nagyobb volumenben gyarapodó elektronikus adatvagyon biztonságos elhelyezésének követelménye miatt stratégiai fontosságúvá vált a háttérben kiegyensúlyozottan működő masszív közigazgatási informatikai infrastruktúra. A kormányzati adatközpont (KAK) létrehozásának célja az volt, hogy az e-közigazgatási informatikai rendszereknek olyan szolgáltatói környezetet teremtsünk, amely alkalmas különböző biztonsági szintet igénylő rendszerek elhelyezésére egységes fizikai környezetben, a legalacsonyabbtól a legmagasabb szintű biztonsági besorolásúakig bezárólag, egyúttal lehetővé teszik akár a legmagasabb rendelkezésre állás biztosítását is. A létesített megoldás maradéktalanul teljesíti a kormányzat mennyiségi és minőségi elvárásait.

Vadas Ernő projektigazgató

CW: Teljesen zöldmezős beruházásban jön létre az új kormányzati adatközpont? Milyen megfontolásból esett a választás a Fehérvári út 70.-re?

VE: Az adatközpont "barnamezős" beruházásként egy erre a célra kijelölt állami tulajdonú ingatlan rekonstrukciójával valósult meg, olyan helyszínen, ahol a biztonsági szempontok adottak, és nincs kiemelt kockázati tényező. További fontos szempont volt a közmű-infrastruktúra elérhetősége, valamint a redundáns távközlési kapcsolatok biztonságos kialakításának lehetősége.

CW: Milyen lesz a munkamegosztás az új kormányzati adatközpont és az MVM NET gödi adatközpontja között? Alapvetően biztonsági megfontolásokból van szükség a két, földrajzilag elkülönülő helyszínre, vagy vannak egyéb okok is?

VE: A kormányzati adatközpont elsődleges budapesti helyszíne és a másodlagos vidéki helyszín együttes kialakítására azért van szükség, hogy az ide beérkező és itt üzemeltetett állami tulajdonú IT- és telkórendszerek megszakításmentes, katasztrófatűrő működése folyamatosan biztosítható legyen.

CW: Hol tart a beruházás? Várhatóan mikorra készül el? A beruházás végső összege megegyezik az előre tervezettel?

VE: A több géptermi egységet is magában foglaló adatközponti beruházás több ütemben valósul meg. A kivitelezés első lépéseként, az úgynevezett nulladik ütemben, létrejött egy önálló géptermi terület, amely 2017 közepétől fogadta a kormányzati és közigazgatási intézmények IT- és telkórendszereit. Mindez lehetővé tette a kialakítás alatt lévő állandó géptermi területek optimális műszaki megoldásainak tesztelését is.

Az adatközpont-kialakítás első ütemeként már az idei év legelején átadták a géptermi területek közel felét. Az öt újonnan kialakított géptermi egységben helyezték el az állami tulajdonú informatikai rendszereket. A teljes géptermi környezet május 31-től funkcionál. Az adatközpontban így mindösszesen nyolc különböző méretű géptermi terület létesült. Az eredeti műszaki tartalom értéke az előre tervezettek szerint alakult. További erőforrásra a fejlesztés során felmerülő pótlólagos műszaki igények megvalósítása miatt volt szükség.

CW: Melyek a kormányzati adatközpont fő paraméterei?

VE: Az üzleti igény általános elvárásai között szerepelt, hogy az új adatközpont géptermi környezetének energiaméretezését úgy kell megoldani, hogy az az iparági sztenderdek alapján nagy energiasűrűségű teljesítményt biztosítson a beérkező rendszerek számára. Az igényelt szolgáltatói kapacitás gyakorlatilag egy kisváros energiaellátásával azonos nagyságrendet jelent.

Két független középfeszültségű irányból létesül villamos betáplálás, mindkettő önálló szünetmentes- és különálló aggregátortámogatást kap. Az így kiépített villamos architektúra gyakorlatilag a nagy megbízhatóságú adatközpontokkal kapcsolatban megfogalmazott legszigorúbb nemzetközi szabványok kritériumait teljesíti. Ugyanez igaz a több ezer mérési pontra telepített felügyeleti rendszerre és az alkalmazott strukturált kábelezési rendszerre is.

Redundáns hűtést kap az adatközpont, azaz a kilométerekben mérhető hűtőkörvezeték-rendszer mellett a kültéri folyadékhűtő eszközök is többszörözöttek.

Az adatközpont sajátossága, hogy a kiépített géptermi egységek között vannak elektromágneses védelmi követelmények szerint kialakított géptermi területek is.

CW: Hogy üzemeltetik majd az adatközpontot?

VE: Az alapinfrastruktúra önműködően üzemel. A több mint tízezer adatpontot összesítő monitoringrendszer priorizálását, nyomon követését, valamint a rutinszerű napi tevékenységeket a kezelőszemélyzet állandó ügyelet mellett folyamatosan látja el.

CW: Milyen előnyökkel jár az új, felhőalapú szolgáltatásokat is nyújtani képes kormányzati adatközpont a szolgáltatásait igénybe vevő szervezetek munkatársai, valamint az állampolgárok számára?

VE: Az adatközpont olyan, nagy megbízhatósággal működtetett központi háttér-infrastruktúra, amely védett helyen nyújt biztonságos és magas rendelkezésre állású géptermi környezetet az állami tulajdonú informatikai és telekommunikációs rendszerek számára. A kiépülő felhőalapú infrastruktúra alkalmas lesz a különböző szolgáltatási platformok egységes kezelésére. Az infrastruktúraszintű szolgáltatások mellett adatbázis- és platformszolgáltatásokat, valamint önálló, szoftverszintű szolgáltatásokat alakítanak ki, az üzemeltetési folyamatok magas szintű automatizálásával együtt. A szakrendszerek számára korszerű informatikai infrastruktúrát biztosít annak érdekében, hogy a létrejövő e-közigazgatási rendszerek integrálhatósága, hatékonysága növekedjen, az új rendszerek létrehozási ideje és az üzemeltetési költségek csökkenjenek.

Az így létrejövő új fejlesztések eredményeképpen a közigazgatás korszerűsítése a folyamatok, eljárások átgondolásával, elektronizálásával, a rendszerek egységesítésével az állampolgárok számára is érzékelhető előnyökkel jár. Az állampolgárok ügyintézését támogató, napi szinten igénybe vett informatikai szolgáltatások számára nélkülözhetetlen a háttérben zavartalanul üzemelő, megbízható, robusztus infrastruktúra.

CW: Várhatóan milyen arányban csökkennek majd a kormányzati, közigazgatási informatikai rendszerek üzemeltetési költségei?

VE: Az alapinfrastruktúra villamossági rendszere olyan innovatív, energiatakarékos (Energy Saver System, ESS) technológián alapuló komponensekkel épült ki, amely az energiahatékonyság maximalizálásával jelentős mértékben csökkenti az energiafogyasztást, a környezetre gyakorolt hatást és az energiaköltségeket. Ezek a megtakarítások az üzemeltetési költségek optimalizálását segítik elő; ez hozzájárul a beruházás egyre gyorsabb megtérüléséhez.

Egységessé válik a szigetszerűen működő informatikai alapinfrastruktúra. A létrejövő adatközpontok, illetve a KAK Felhő kialakítása lehetőséget teremt arra, hogy a közigazgatásban használt informatikai infrastruktúrához kötődő üzemeltetési, beruházási, biztonsági költségek csökkenjenek ahhoz képest, mintha ezeket a feladatokat az egyes közigazgatási szerveknek saját maguknak kellene megoldaniuk.

A jelenleg rendelkezésre álló informatikai eszközpark konszolidációjának továbbvitele, az elavult géptermek, adatközpontok kiváltása, valamint az ehhez kapcsolódó új kormányzati informatikai beruházások optimalizálása jelentős költségcsökkentést eredményez.

CW: Várhatóan hogyan alakul majd a felhőből igénybe vett és a felhőbe nem integrálható rendszerek, azaz a hosztingszolgáltatások aránya? Mi lenne a cél?

VE: A KÖFOP projektek fejlesztései alapvetően a KAK Felhő infrastruktúra részeként valósulnak meg. Kivételt csak olyan fejlesztés képez, amely valamilyen specialitás miatt csak a hosztingban helyezhető el. Az adatközpontok azonban géptermi konszolidáció számára is adnak területet. A kiemelt állami infrastruktúrák és a nemzeti adatvagyon körébe tartozó szakrendszerek géptermi elhelyezését felmértük, amely felmérésre a 1444/2017-es kormányhatározat adott felhatalmazást. A felmérés eredménye a szakrendszerek biztonsági besorolása volt, melynek alapján a biztonsági osztály szerint készítettünk egy javaslatot a géptermi konszolidációra. Ennek megfelelően a KÖFOP projektek 2018-2019-es időszakban megvalósuló fejlesztései és a géptermi konszolidáció eredményeképpen a hoszting terület aránya a gépterem-konszolidációs javaslat elfogadásától függ. Célunk a felhőalapú működés arányának növelése a szerverszállásolási terület rovására.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.