Hirdetés

Kanyargó úton változó táj

|

Három megatrend tereli új irányokba a lakosság és a vállalatok mobilitását, az autóiparon és a szállítmányozáson messze túlmutató társadalmi, technológiai és gazdasági változásokat hozva mozgásba, emelte ki a KPMG előrejelzésében. Sok más szektor fejlődése is éles kanyarokat vesz, új piacok bukkannak fel, míg a meglévők összeolvadnak vagy eltűnnek. 2030-ra azok a szereplők maradnak úton, amelyek a transzformáció horderejére és ütemére ráérezve gyorsan változtatnak üzleti és működési modelljükön, és a terebélyesedő partneri ökoszisztémákból is jól választanak maguk mellé útitársakat.

Hirdetés

Rendületlenül nő a Föld népessége, és folytatódik az urbanizáció is, miközben a természeti környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatás, a klímaváltozás egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A városokba tömörülő emberiségnek a továbbiakban a mobilitás új, fenntartható formáira lesz szüksége, mert a jelenlegi pazarló, mégis túlterhelt rendszereket állandósuló torlódások, gyakori balesetek és egekbe szökő költségek kötik béklyóba - mutatott rá a KPMG a helyváltoztatás átalakulását vizsgáló tanulmányában (Mobility 2030: Transforming the mobility landscape). Az előrejelzés kiemeli, hogy a mobilitást három nagy, felforgató erejű technológiai trend: az alternatív, mindenekelőtt az elektromos meghajtás, a hálózatba kapcsolt és önvezető járművek, valamint a mobilitási szolgáltatások (Mobility-as-a-Service, ) térhódítása viszi új irányokba.

Mindhárom megatrend önmagában is képes átrendezni fennálló technológiai és gazdasági ökoszisztémákat, együttesen azonban példátlan változásokhoz fognak vezetni, véli a KPMG. Nyomukban a mobilitás mai, járműközpontú modellje sokkal dinamikusabb és hatékonyabb, adatvezérelt rendszerré fog fejlődni, amely az utazó embert, a szállított árut helyezi középpontba, és zökkenőmentes átjárást biztosít a helyváltoztatás különböző formái között, amit valós idejű információkkal is támogat. A tanácsadó cég elemzése szerint a digitálisan átalakuló mobilitási ökoszisztéma globális értéke 2030-ra meghaladja az 1 billió dollárt.

Hálózaton felvillanyozva
Az International Energy Agency legfrissebb jelentése (Global EV Outlook 2019) szerint tíz éve tartó és folyamatosan gyorsuló piacbővülés eredményeként az elektromos személygépkocsik száma 2018-ban meghaladta az 5 milliót, ami 63 százalékos növekedést mutat a megelőző évhez képest. Közülük 2,3 millió Kínában rója a közutakat, ezzel az ázsiai ország 45 százalékra növelte piaci részesedését. Az elektromos járművek második legnagyobb piaca Európa 24 százalékos részesedéssel, míg 22 százalékkal az Egyesült Államok áll a dobogó harmadik fokán. Hasonlóan alakult a töltőállomások száma is, amely világszinten mintegy 5,2 millióra tehető, és éves alapon 44 százalékos növekedést jelez. A 2018-ban telepített 1,6 millió töltőállomás több mint 90 százalékát a magánszektor jegyzi.

Hirdetés

Iparági szereplők különböző forgatókönyveket készítettek a további növekedés ütemének előrejelzésére, az egyik (EV30@30 Scenario) szerint 2030-ra az éves eladások száma eléri a 44 milliót, és az elektromos járművek autópiaci részesedése ezzel 30 százalékra emelkedik. Ez kedvezően befolyásolhatja az üvegházhatású gázok kibocsátását, de csak akkor, ha az elektromos autók térhódítását az áramtermelés szénmentesítése kíséri.

A hálózatba kapcsolt és önvezető járművek alapvetően új utakat nyitnak az emberek és áruk helyváltoztatása előtt. Várhatóan forradalmasítják majd a szállítmányozást, mivel egyszerre növelhetik a közlekedés biztonságát és csökkenthetik a torlódásokat, miközben a mobilitást hozzáférhetőbbé teszik a fiatalabb és az idősebb, valamint a fogyatékkal élő utazóknak is. Nemcsak az utazás élményét, hanem a vállalatok hatékonyságát is javíthatják ezek a járművek, hatással lesznek a munkakörök fejlődésére és ma parkolóként használt, értékes területeket szabadíthatnak fel a városokban.

Legalább tizenöt autógyártó jelentette be, hogy 2019-2025 között nagymértékben automatizált (4-es szintű) önvezető járművekkel lép piacra. Speciális környezetekben, például egy logisztikai park vagy az általános forgalom elől lezárt sétálóövezet geokerítés technológiával kijelölt határvonalain belül ezek a járművek emberi felügyelet nélkül is biztonsággal közlekednek, azokon kívül pedig önállóan leparkolnak.

Minden környezetben teljesen önvezérlő módban közlekedő autók - például robottaxik - forgalomba kerülésére (ami az 5-ös szintnek felel meg ezen a skálán) az évtized vége előtt aligha számíthatunk, de még 2030 is irreálisan közeli határidő lehet. A KPMG inkább a 4-es szintű önvezetés egyre fejlettebb formáinak elterjedésére számít ezen az időtávon belül, elsősorban a városokban.

Hirdetés

A tanácsadó cég immár másodszor készített 25-ös listát (2019 Autonomous Vehicles Readiness Index) az önvezető járművek vonatkozásában leginkább felkészült országokról, amelyet ismét Hollandia vezet Szingapúr előtt, az Egyesült Államokat azonban maga mögé utasította a harmadik helyen debütáló Norvégia. A skandináv ország mellett újonnan került fel a listára Finnország, Izrael, Csehország és a 21. helyen Magyarország. Hazánk esetében a KPMG a törvényi szabályozás megfelelő változtatásait, a Zalaegerszegi Járműipari Tesztpályán zajló próbaprojekteket és az önvezető járművek fejlesztésébe aktívan bekapcsolódó startup cégek közösségét méltatta.

Mást hoz a MaaS
A mobilitásfelfogás változását tükrözi, hogy a lakosság a járműbirtoklásról is kezd másképp gondolkodni, különösen városi környezetben, ahol az emberek a közlekedés több formája közül választhatnak. A KPMG tavalyi felmérésében (Global Automotive Executive Survey 2019) autóipari vezetők mellett fogyasztókat is kérdezett meglátásaikról, és utóbbiak 39 százaléka osztotta a menedzserek véleményét, akik úgy látják, hogy a járműbirtoklás igénye csökkenőre váltott. A válaszadó autótulajdonosok fele jelentette ki, hogy 2025 után már nem kíván saját személygépkocsit fenntartani.

Részben az olyan mobilitási szolgáltatásoknak tudható be ez a változás, mint a nagyvárosokban világszerte gyorsan teret hódító Uber és Lyft, amelyek az autóbirtoklás kényelmes alternatíváját kínálják. A MaaS azonban a szolgáltatásalapú személy- és áruszállítás folyamatosan fejlődő koncepciója, amely a mobilitás több, változatos formáját is felöleli. A KPMG négy területet emel ki, amelyen a szereplők mára innovatív üzleti és szolgáltatásmodellekkel álltak elő:

Hirdetés

Többmódusú MaaS - Világszerte számos példát látunk arra, hogy az utasok a közlekedés különböző - más-más szolgáltatók által működtetett - formái között szabadon átszállhatnak egyetlen fizetési platformon váltott jeggyel. Mostanáig a modell azonban jellemzően a tömegközlekedésre szorítkozott, a busz, a villamos, a metró és a vasút együttes használatára adott lehetőséget. Napjainkban lépnek színre az első, többmódusú

MaaS-szolgáltatók, amelyek a köz- és a versenyszféra összekapcsolásával magáncégek és vállalkozók szolgáltatásai felé is átjárást biztosítanának. Bármilyen izgalmas távlatokat nyit törekvésük, a hatóságoknak egyelőre fejtörést okoz a modell szabályozása és összehangolása a meglévő gazdasági és társadalmi - például közegészségügyi és -biztonsági - célokkal.

Autó-előfizetés - A hagyományos, hosszú távra szóló lízingelés komoly kihívójává lépett elő az utóbbi két évben a sokkal rugalmasabb autó-előfizetés, amely online felületen elérhető és akár havonta megújítható szerződéssel a járműhasználat mellett a biztosítás és a karbantartás díját is tartalmazza a kiválasztott csomag rögzített árában. A havidíjas autóbérlés kiváló középutas megoldás lehet azoknak, akik szabadulnának a birtoklás terhétől, mégis állandó hozzáférést szeretnének a járműhöz, ráadásul olyan szerződés keretében, amelyet bármikor szüneteltethetnek is.

On-demand mobilitás - Az igény szerint bérelhető magánautók szolgáltatására az Uber és a Lyft a legismertebb példa, de az utazásmegosztásnak nem ez az egyedüli modellje. Mind nagyobb érdeklődés övezi a klubrendszerben működő autómegosztást és az olyan minibusz-szolgáltatásokat is, amelyek a tömegközlekedés kedvező árát a dinamikus útválasztás rugalmasságával ötvözik. A KPMG szerint a hasonló szolgáltatások további térnyeréséhez az önvezető járművek forgalomba állása ad majd lendületet, elsősorban a városokban. A tanácsadó cég számításai alapján ugyanis az igény szerint bérelhető autók költségének több mint felét a vezető díja teszi ki, ezért hozzájuk mérten a MaaS-modellben elérhető önvezető járművek szolgáltatásai 2030-ra 40 százalékkal olcsóbbak lehetnek.

Hirdetés

Innovatív áruszállítás - Bár a mobilitás fejlődésének vizsgálatakor általában a személyszállítás kerül előtérbe, a kereskedelmi járművekről sem feledkezhetünk meg, mivel a szállítmányozás és a logisztika ugyancsak jelentősen befolyásolja a fenntarthatóságot. A szereplők ezen a téren is olyan újításokkal kísérleteznek, mint a peer-to-peer logisztikai platformok, a küldeménymegosztás és a drónos kézbesítés.

A meghajtás alternatív formái, a hálózatba kapcsolt és önvezető járművek idővel az ellátási lánc egészében meg fognak jelenni, eleinte azonban a KPMG elsősorban a nehezebb járművek károsanyag-kibocsátását csökkentő, illetve a kiszállítás utolsó kilométerét érintő fejlesztésekre számít. Az igazán nagy előrelépést itt is az önvezető járművekkel teszik majd meg a cégek, a technológiával ugyanis a szállítmányozás és a logisztika ökoszisztémáját jobban integrálhatják és automatizálhatják.

Ügyfélszolgálati változás!
--
Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.