Komoly lemaradásban vannak a tőzsdén jegyzett magyar vállalatok a fenntarthatóság területén, a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatok alig több mint fele tett közzé az uniós zöld keretrendszer (EU taxonómia) szerinti jelentést, e cégek árbevételének csupán 1 százaléka származik fenntartható tevékenységből.
Az EY nemzetközi tanácsadó cég második éve készítette el az EU Taxonómia Barométer című tanulmányát (EU Taxonomy Barometer), a kutatási mintában szereplő 17 ország 318 vállalatának 2022-es pénzügyi évre vonatkozó eredményei alapján.
Felidézték: az Európai Unió célja, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon és ezért határozott lépéseket vár el a vállalatoktól annak érdekében, hogy teljesíteni tudja a kitűzött klíma- és energiacélokat. A 2021-ben bevezetett Taxonómia-rendelettel az EU létrehozott egy közös nyelvet, amely minden tagállamban egységesíti, mi minősül fenntartható gazdasági tevékenységnek.
Az elemzés szerint a vizsgált 17 országban NFRD (nem pénzügyi beszámolási irányelv) hatálya alá tartozó 338 vállalat közül 320 tett közzé taxonómiai jelentést, Magyarországon a tőzsdén jegyzett és NFRD köteles magyar vállalatok közül pedig hat.
Az EY felmérése szerint a magyarországi cégek árbevételének átlagosan akár negyede származhatna fenntartható tevékenységből, a gyakorlatban ez mégis csupán 1 százalékot tesz ki, ezzel az uniós országok közül Magyarországon a legnagyobb az eltérés a potenciális és a tényleges fenntartható árbevétel között - írták. Amíg a vizsgált országokban a fenntartható tőkeberuházások átlagos aránya 15 százalékot ért el, addig Magyarországon ez az érték az egyik legalacsonyabb, csupán 4 százalék volt.
A fenntarthatónak ítélhető működési költségek (OpEx) átlagos aránya nemzetközi szinten 12 százalék, míg Magyarországon mindössze átlagosan 1 százalék volt. A közleményben idézik Lukács Ákost, az EY Klímavédelemmel és Fenntarthatósági szolgáltatásokkal foglalkozó területének vezetőjét, aki szerint akár 1300 magyarországi székhelyű cégre is vonatkozhat az EU rendelet.
