Hirdetés
. Hirdetés

Még több adat a NAV-nál

|

Az online pénztárgépek és a tételes áfabevallás drasztikus mértékben megnöveli a NAV-hoz beérkező adatok mennyiségét. Az adatok feldolgozásához régi és új eszközöket is bevet az adóhatóság.

Hirdetés

Kormányhatározat írja elő, hogy 2013. május 1-jéig minden kereskedelmi egységnek át kell állnia a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) online adatkapcsolatra képes pénztárgépek alkalmazására. Szintén az adózással kapcsolatos idei változás a tételes áfabevallás. Ennek lényege, hogy mind a számla kiállítójának, mind a számla befogadójának nyilatkoznia kell az áfabevallást megalapozó számlákról, ha azok áfatartalma eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot. Magától értetődő, hogy ezen változásoknak köszönhetően drasztikusan megnő a NAV-hoz befutó, illetve a NAV által feldolgozandó adatok mennyisége. A megváltozott helyzet természetesen új feladatok elé állítja az adóhatóság informatikai csapatát is.

Zömében belső fejlesztések
„Mind az online pénztárgépek, mind a tételes áfabevallás bevezetése közvetlenül érinti az informatikai csapatot. Az online pénztárgépekből beérkező adatokat fogadó, kezelő, feldolgozó, elemző rendszerünk kialakítása folyamatban van. A tételes áfa esetében már jóval előrébb tartunk a munkában. Rendkívül komoly fejlesztéseket igényel például az, hogy a tételes áfa-adatokat is olyan mélységben tudjuk elemezni, mint az eddig meglévő adatainkat. Ezen fejlesztéseket – ahogy a legtöbb esetben – házon belül végezzük. A feladat, a jogszabályi háttér meglehetősen speciális, ezért kevéssé tudunk külső, kész rendszerekre hagyatkozni” – tájékoztat Bakonyi Tibor, a NAV Informatikai Intézetének főigazgatója.

Az adóhatóság adatkezelése az elmúlt 20 évben természetesen markánsan megváltozott. Akkoriban egyetlen központi mainframe számítógép működött, amihez mindösszesen 16 vonalon csatlakozhattak az érintett munkatársak. Az adószámokat például egy kockás füzetben vezették, és jellemzően 2 hetet kellett várni arra, hogy az adószámot megkapja az igénylő. Ma ez a folyamat online történik, percek alatt.
Minden területen óriási segítség a munkatársaknak, hogy az összes lényeges adatbázis össze van kapcsolva. Az ország egyik legnagyobb integrált rendszere működik a NAV-nál.



A papír még tartja magát
Nagymértékben elősegítette az elektronizálást, amikor a gazdálkodó szervezetek számára kötelezővé tették az elektronikus adóbevallást. Ezzel lényegesen csökkent a papíralapú dokumentumkezelés. Ugyanakkor a személyi jövedelemadó-bevallások jelentős részét még ma is papíralapon nyújtják be. Meglehetősen sokan továbbra is a NAV-tól beszerezhető nyomtatványt részesítik előnyben, de egyre többen választják az internetről letölthető és kinyomtatható, vonalkódos űrlapot. Ez utóbbi egyfajta közbülső lépcsőnek tekinthető a hagyományos nyomtatvány kitöltése és beküldése, valamint a teljesen elektronizált adóbevallás között.

Ami a NAV hivatalos levelezését illeti, még házon belül is csak részben történt meg az átállás az online ügyintézésre. Egyelőre a belső levelezés jelentős része papíralapon történik. Az elektronizálásnak nem jogszabályi akadályai vannak, sokkal inkább a szervezet hatalmas mérete magyarázza a régi beidegződések lassú változását. Ugyanakkor a napi ügyintézésben természetesen bevett gyakorlat az e-mail.

Olyan esetekben, amikor nincs szükség a folyamat minden lépésének pontos nyomon- és visszakövethetőségére, egyértelmű az elektronikus levelezés alkalmazása. A külső ügyfelekkel való kommunikációban – a papír jelenlegi dominanciája mellett – már vannak teljesen elektronizált folyamatok. Ilyenkor – például igazolások kiadásánál – a NAV digitális aláírást használ.

BI és adatbányászat
Jóllehet a magyar adórendszer hasonlít más, külföldi adórendszerekhez, a tárolt adatok feldolgozásához, elemzéséhez a NAV viszonylag speciális eszközöket használ. Vannak a piacról beszerzett programok is, de a szoftverek jelentős része saját fejlesztés. Emellett az egyes munkakörnyezetek kialakítása is házon belül történik.

A teljes biztonság garantálása érdekében az adatfeldolgozást redundánsan valósították meg. Egyrészt tranzakciós rendszerek működnek a tárolás szintjén, másrészt – attól elkülönítve – egy magasabb szintű rendszert, adattárházat is kialakítottak.
„Elemző, modellező szoftvereink fejlesztése ma egészen másképpen történik, mint korábban. Évekkel ezelőtt a programozók, miután megkapták a feladatot, megírták a programot, majd következett a próbálgatás. Többkörös iterációval jutottunk el oda, hogy a program valóban azt az eredményt hozta, amit a felhasználó várt. Ma egész más a helyzet. Vannak a piacon olyan eszközök, amelyekkel maga a végfelhasználó tudja kialakítani saját munkakörnyezetét, programozói ismeretek, illetve informatikusi segítség nélkül. A NAV munkatársai is használnak ilyen, úgynevezett üzleti intelligencia (BI) és adatbányászati eszközöket a hatalmas adatmennyiségek feldolgozásához, elemzéséhez” – mutat rá Bakonyi Tibor.

Nem tarol a nyílt forráskód
Köztudomású, hogy a kormány elkötelezte magát a nyílt forráskódú rendszerek alkalmazása mellett. Azt a célt tűzték ki, hogy az eszközök 70-80 százalékát átállítják opensource-rendszerekre. Ugyanakkor az érintett szervezetek közül korábban többen is úgy nyilatkoztak a Computerworldnek, hogy az államigazgatásban egyelőre sem a feltételek, sem a körülmények nem adottak a nyílt forráskódú rendszerek bevezetéséhez. Vajon hogyan látják ezt a kérdést, illetve hol tart a folyamat a NAV-nál?

„A végfelhasználó oldaláról nézve valóban kevésbé látszik a nyílt forráskódú szoftverek haszna. Nálunk is voltak open source pilotprojektek, amelyek során egyrészt az irodai alkalmazásokat, másrészt az asztali operációs rendszereket vizsgáltuk. Mi is arra az eredményre jutottunk, hogy a Microsoft Office nem váltható ki teljes mértékben nyílt forráskódú szoftverekkel. Esetünkben ennek van egy speciális oka is: bizonyos szakterületek, például a kockázatkezelés napi munkaeszköze az Excel, ráadásul a kollégák nem csak az alapfunkciókat használják. Természetesen vannak komolyabb szoftvereszközeink is, de nagy tömegben az Excel terjedt el. Az Excel speciális funkciói nehezen válthatók ki, különösen ha azt is figyelembe vesszük, hogy a NAV munkatársai hosszú évek óta, tömegesen Microsoft Office alap és haladó szintű oktatásokban részesültek. Egyébként a nyílt forráskódú rendszerek megismertetését, népszerűsítését az alap- és középszintű oktatásban kellene elkezdeni” – véli a NAV Informatikai Intézetének főigazgatója.

A másik pilotprojektben a munkaállomásokra telepített nyílt forráskódú operációs rendszereket vizsgálták. Nagyvállalati környezet lévén, itt a munkaállomások menedzselése jelentette az egyik fő gondot. A heterogén környezetet csak nagyobb létszámú IT-csapattal lehetne kezelni, de ez az államigazgatásban jelenleg nem járható út.

Szerveroldalon természetesen a NAV-nál is használnak opensource-termékeket. Például az online pénztárgépek szervere, de több alkalmazásszerver is Linux operációs rendszeren fut.
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a realitásokat, így például azt, hogy a NAV-nál a különféle informatikai alkalmazások óriási értéket képviselnek. A többségében saját fejlesztésű alkalmazások pedig a meglévő (Oracle) adatbázis-kezelő technológiához kötöttek. Szakértői vélemény szerint többe kerülne az alkalmazásokat átírni egy másik platformra, mint amennyit az opensource-környezettel meg lehetne takarítani.

Bakonyi Tibor szerint modellváltásra volna szükség, hogy a nyílt forráskódú termékek jobban elterjedjenek az állami intézményeknél. Ennek részeként célszerű volna egy open source kompetenciaközpontot létrehozni a közigazgatásban.

Mobil revizorok
A lehetőség adott, hogy egyes munkatársak (például a revizorok) laptopról, a mobilhálózaton keresztül, biztonságos módon kapcsolódjanak a NAV belső rendszereihez. Elvi akadálya annak sincs, hogy az arra jogosult kollégák okostelefonról vagy táblagépről jelentkezzenek be a központi rendszerbe. Most készül az első mobileszközre optimalizált alkalmazás. A BYOD azonban kizárt a NAV-nál, a munkatársak kizárólag „kincstári” eszközökkel dolgozhatnak.

 

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.