Noha elképesztő készpénztartalékokon ül a Microsoft (lásd a Skype-ért mellényzsebből kifizetett 8,5 milliárd dollárt), mégis, vannak olyan helyzetek, amikor a saját tudásbázis és a kvázi korlátlan anyagi háttér sem elegendő. Például akkor, amikor emberi vagy kormányzati tényezők játszanak szerepet. Utóbbi gyakran közbeszól a nyugati vállalatok döntéshozatali mechanizmusába a távol-keleten, elsősorban Kínában.
A rizs hazájában uralkodó szocialista-kapitalista államberendezkedés ugyanis szigorú szabályokkal korlátozza a fejlett országok cégeinek helyi működését - sokat tanultak az 1800-as évek ópiumháborúiból, amikor a britek rákényszerítették akaratukat az országra. A nyugati világ vállalatai így dönthetnek: vagy alávetik magukat ezeknek a szabályoknak, vagy nem tudnak termékeket, szolgáltatásokat értékesíteni a világ legnagyobb piacának számító kínain. Természetesen a profit bűvöletében élő részvényesek számára a bevétel- illetve a nyereségnövelés az első, így a legtöbb gazdálkodó szervezet elveit hátrahagyva „fekszik le" a kínai rezsimnek.
A Shanghaiban tevékenykedő kínai vállalat a Microsofttal együttműködésben, utóbbi Hyper-V Open Cloud architektúrájára alapuló termékek fejlesztésével fog majd foglalkozni. Természetesen a fent említett linuxos környezetben való futásra tervezetten készülnek majd ezek a fejlesztések. És nem csak a fejlesztés lesz közös, hanem az értékesítés is, emellett egy virtuális technológiai labort is szponzorál a két vállalat Pekingben, mely a NeoKylin Microsoft Hyper-C Cloud architektúrájával való együttműködési képességét hivatott fokozni.
Gyülekeznek a felhők Kínában
Beszállítói és elemzői adatok és becslések szerint a kínai cloud computing biznisz idén nagyon pörögni fog. A piac jelentős bővülésére számít a Gartner piackutató vállalat, mely nemrég végzett felmérését követően bejelentette, hogy a kínai válaszadók nagy hajlandóságot mutatnak IT büdzséjük jelentős részét felhőalapú megoldásokra fordítani. A rizs hazájában a megkérdezett vállalatok 55 százalékba nyilatkozott úgy, hogy teljes informatikai költségvetésük több mint 10 százalékát fordítja ilyen célokra. Ezzel szemben az Egyesült Államokban 49, Európában 42 százaléka válaszolt hasonló módon a megkérdezetteknek.
