A vállalati kommunikációban univerzálisan az angol terjedt el, annak üzleti változata, a business english használatának szintje és mértéke egyben megmutathatja, mennyire fejlődik az adott gazdaság. Ez az úgynevezett Business English Index (BEI), ismertette a GlobalEnglish Corporation. Elnöke, Tom Kahl szerint: „Az angoltudás magas szintje biztosíthatja a munkaadókat, hogy a munkavállaló azonnal képes a megfelelő szinten kommunikálni”.
Fülöp-szigeteki példát hozott a szervezet a BEI bemutatására, mely ország az idei év legmagasabb pontszámát érte el ebben a tekintetben. A szigetállam kommunikációs és együttműködési tudásának köszönhetően optimálisan igazodik a globális trendekhez, ismertette a GlobalEnglish. Az egytől tízig terjedő skálán 7,11 pontot kapott Fülöp-szigetek volt az egyetlen, felmérésben részt vett országok között, ahol a munkavállalók „aktív szerepet vállalnak az üzleti megbeszéléseken és magabiztosan hajtanak végre összetett, az üzleti események széles körét felölelő feladatokat”, jegyezte meg Kahl.
Üzleti angol a világon (forrás)
A megállapítás összefüggésben van az ország GDP-növekedésének prognózisával: a World Bank adatai szerint a Fülöp-szigetek előtt lendületes gazdasági bővülés áll. „Azt várom, hogy a filippínók folytatják magas szintű angoltudásukban rejlő lehetőségeik kiaknázását”, nyilatkozta a GlobalEnglish vezetője. Persze nem nehéz ilyen várakozásokról számot adni, amikor ismert, hogy a szigetország egyre inkább kezdi átvenni India helyét a call centerek outsourcolását illetően. Napjainkra több mint 400 ezer helyi lakos dolgozik ilyen munkakörben, noha az indiai népességnek még a tizedét sem éri el a lélekszám.
Hátrány a nem tudás
A 2012-es BEI lista azt mutatja, hogy a Business English tudás hiánya a vállalatok termelékenységét veszélyezteti. A vizsgált 76 állam átlagos eredménye mindössze 4,15 pont lett, ami a GlobalEnglish szerint nem elegendő arra, hogy a világgazdaság gerjesztette igényeknek megfeleljenek az országok.
„Az egyszerű, közös üzleti nyelvet jól beszélők minél nagyobb számára figyelmet nem fordító vállalatok és országok versenyhátrányba kerülnek. A határokon átívelő kommunikációs és csoportmunka feladatok csak döcögősen vagy egyáltalán nem hatékonyan zajlanak, ennek okán az érintetteknek szembe kell nézniük azzal, hogy nem lesznek képesek helyt állni a globális versenyben”, foglalta össze Kahl.
