Hirdetés
. Hirdetés

Véget ér az internet legnagyobb könyvtára?

|

Karitatív gyakorlata lehet az Internet Archive végzete, több vezető kiadó perre ment azért, mert ingyenesen elérhetővé tették a műveiket a koronavírus idejére.

Hirdetés

Az Internet Archive nevéből is sejthetően többek között azt tűzte ki célul, hogy a világhálón megtalálható információk egyfajta múzeuma lesz. Itt működik például a Wayback Machine, amelyen a weboldalak korábbi változatait nézhetjük meg, mintha az időben utaznánk, de ők működtetik az Open Library nevű kezdeményezést is. Ez egy olyan virtuális könyvtár, ahol fizikai könyvek szkennelt változatait lehet elérni - ráadásul pontosan ugyanúgy, mint egy igazi könyvtárban. Tehát egy adott kötetből csak meghatározott számú példány áll rendelkezésre, és ha azokat épp valaki kikölcsönözte, akkor nekünk szépen sorba kell állni értük, és megvárni, míg valaki "visszaviszi" őket.

Hirdetés

Idáig még rendben is volna a dolog, mármint jogi és üzleti tekintetben, hiszen mint minden könyvtár, az Open Library is megkapott, illetve megvásárolt annyi virtuális példányt a könyvekből, amennyit egyszerre kikölcsönöz. A jogtulajdonosok (jellemzően a kiadók) nem károsulnak, sőt - akár még egyfajta ingyenreklámnak is számít az efféle extra.

Viszont a koronavírus elterjedése és a karanténhelyzet bevezetése környékén az Internet Archive bejelentette, hogy ideiglenesen megszüntetik ezt a sorban állós korlátozást, ezáltal a jelenleg nagyjából 1,4 milliós (és folyamatosan növekvő) katalógusuk bárki számára elérhető akkor is, ha ezt az eredetileg meghatározott darabszám erejéig már kikölcsönözték. A National Emergency Library néven, június 30-ig hirdetett akcióban az olvasáshoz csak egy gyors ingyenes regisztráció szükséges, majd kulcsszavakra (író nevére, könyv címére, témára) keresve választhatjuk ki, mit szeretnénk kikölcsönözni. Ugye, milyen szép gondolat és idilli világ? Nos, négy nagy könyvkiadó szerint nem igazán.

A Harper Collins, a Penguin Random House, a Hachette és a Wiley közös eljárást indított az Open Library, pontosan annak üzemeltetői ellen, mert állításuk szerint ezzel megszegték a szerzői jogokat, valamint a továbbterjesztéssel kapcsolatos szabályozásokat, ezáltal a könyvkiadók és rajtuk keresztül a szerzők is bevételtől esnek el. A periratokban úgy fogalmaznak, hogy az ingyenes, korlátlan elérhetőség bevezetésével tulajdonképpen ipari szintű kalóz-tevékenységet végeznek.

Jogok, formátumok, mennyiségek: kinek van igaza?

A beadvány jelenleg azt is elérheti, hogy az Internet Archive, vagy legalábbis annak Open Library szekciója teljesen bezárjon, de igazából a teljes nonprofit szervezet létét fenyegeti. Itt ugyanis nem kevesebb, mint 1,4 millió könyv jogairól van szó, és a bírság maximuma 150 ezer dollár is lehet - de nem ám összesen, hanem könyvenként. Tessék szorozni, nagyon sok nulla lesz a rossz oldalon - ilyen összeget még a világ legnagyobb vállalatai sem tudnának kifizetni.

Az Open Library alapítója, Brewster Kahle szerint viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezzel a gyakorlattal bármilyen üzleti kárt okoznának, ugyanis a fájlok másolásvédettek, ezáltal továbbadni senki sem tudja a műveket, csupán saját használatra lehet kölcsönözni őket. A közzététellel pedig nem valósul meg jogtalan haszonszerzés sem, épp az ingyenesség miatt.

A másik oldal követelése is legalább ennyire logikusan magyarázható. Ha mindenki ingyen el tudja olvasni a könyveket (még ha nem is mentheti le, vagy adhatja tovább őket), akkor elvben senki nem akar majd pénzért könyveket venni, tehát a nagy jótékonykodás az írók, valamint a szektorban dolgozók (lektorok, képszerkesztők, és így tovább) megélhetését veszélyezteti.

Mindenkinek igaza van tehát saját szemszögéből, de egy bíróság dolga az, hogy egy idő után egyik vagy másik irányba döntsön, Épp ezért többen már azt a kérdést feszegetik, mi történhet akkor, ha valóban a működését ellehetetlenítő nagyságú büntetést kap és leáll az Internet Archive. Itt ugyanis nem csak könyvek találhatók, hanem a fent említett "történelmi" weboldal-másolatok mellett a némafilmektől a NASA által készített fotókig egy csomó egyéb tartalom, amelyeknek elhelyezése és közzé tétele már nem lenne megoldható.

Voltak már korábban kezdeményezések arra, hogy duplikálják és ezzel "minden esetre" biztonságba helyezzék az Internet Archive teljes tartalmát, de mind az Internetarchive.bak nevű projekt, mind pedig a Bibliotheca Alexandrina projektje befejezetlenül maradt. Épp ezért most internet-szerte ötletelnek a gyűjtemény támogatói, hogyan mentsék meg a tartalmakat. Egyesek gyűjtést, közösségi finanszírozást javasolnak, de ez a várható horribilis büntetés összegét nézve szinte lehetetlen feladat, mások pedig blochchain alapú, elosztott tárolási formában gondolkodnak, de ez sem az igazi, hiszen a jelenlegi óriási adatmennyiséget évekig tartana teljes egészében átállítani erre a megosztási formára.

Szóval az üzlet és a jog esélyesen úgy pusztíthatja el az internet (és tulajdonképpen a kultúra) egyik fontos gyűjtőhelyét, hogy egyben a gyűjteményt is sírba küldi - nem csoda, hogy egyesek az alexandriai könyvtár leégéséhez hasonlítják az esetet, amikor nem csak az épület, de a felbecsülhetetlen értékű ókori dokumentumkincs is az enyészeté lett.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.