Hirdetés
. Hirdetés

Kolokációtól a felhőig

|

Magyarországon még mindig a saját eszközök adatközpontokba telepítésére mutatkozik a legnagyobb igény. A felhőszolgáltatások népszerűsége mérsékelten ugyan, de egyértelműen nő.

Hirdetés

Miközben az adatközponti szolgáltatásokra fordított költések enyhe emelkedésének lehetünk tanúi Magyarországon, a vállalati igények az alsóbb szintű, tehát kolokációs és hosztingszolgáltatásoktól egyértelműen fölfelé csúsznak el. A legnagyobb kereslet továbbra is a saját eszközök adatközpontokban való elhelyezésére mutatkozik. Ennek egyik oka a gazdaság erőteljes felgyorsulásában keresendő; ilyen körülmények között jellemzően nincs idő saját adatközpontot létesíteni. Egyre több vállalat - köztük bank - bírálta fölül korábbi álláspontját, és választotta a saját adatközpont építése helyett a szolgáltatói modellt.

A cégek tehát jellemzően a kolokációs vagy hosztingszolgáltatással indítanak, majd fokozatosan haladnak fölfelé egészen a felhőig. Nem véletlen tehát, hogy a meghatározó adatközponti szolgáltatók mindegyike kínál már webshopból lehívható felhőszolgáltatásokat is, amelyekre azonban - egyelőre legalábbis - mérsékelt a kereslet.

Magyarország régiós központ lehet
Változást hozhatnak a piacon a 2016 első negyedévére várt európai uniós pályázatok, amelyek - az előzetes hírek szerint - pozitívan érintik majd az adatközponti és felhőszolgáltatókat, a felhőszolgáltatásokat fejlesztő és használó szervezeteket.

- A korábbi uniós pályázati pénzekből jellemzően nem lehetett működési költséget finanszírozni. Az elnyert összeget csak tőkebefektetésre lehetett felhasználni. Az adatközponti piac, illetve a felhőszolgáltatás lényege viszont a beruházás nélküli, használatalapú havidíjas konstrukció. Így a teljes uniós piacon gyakori jelenség, hogy a drága pénzen kialakított adatközpontok és felhőszolgáltatások kihasználatlanul maradnak. Ezen a helyzeten változtat az új pályázati rendszer, amely támogatni fogja a rugalmas felhőszolgáltatások fejlesztését és igénybe vételét - fogalmaz Deliága Ákos, az IVSZ Adatközpont és Felhő Munkacsoportjának vezetője. Az IVSZ bízik abban, hogy az új EU-s pályázatok élénk érdeklődést keltenek majd a hazai piacon, és az érintettek meglátják a kedvező változásban a lehetőséget.

A hazai adatközpontpiac öt meghatározó szereplője (tehát azon szolgáltatók, amelyek saját, szervertermeket és egyéb fizikai infrastruktúrát tartalmazó létesítménnyel rendelkeznek) közül - a hírek szerint - négy biztosan tervez bővítést. Az IVSZ új szereplő megjelenésére is lát esélyt.

- Munkacsoportunk egyik célja a végfelhasználói igény növelése. Ugyanakkor annak is örülnénk, ha új szereplő is belépne a piacra. Várhatóan jótékonyan hat kontinensünk adatközponti és felhőpiacára az Európai Unió Legfelsőbb Bíróságának az úgynevezett Safe Harbor egyezmény felmondására vonatkozó döntése (Computerworld, 2015/21. - A Szerk.). Ennek hatalmas a jelentősége, hiszen az EU-ban érvényes adatvédelmi szabályok sokkal szigorúbbak és jobban védik az állampolgárokat, mint az Egyesült Államokban. Emiatt arra számítunk, hogy több nagy, ismert egyesült államokbeli felhőszolgáltató adatközponti kapacitást épít majd Európában. Azt szeretnénk elérni, hogy Magyarország legyen a közép-európai országok adatközpontja - magyarázza Deliága Ákos.

 

Ember helyett szoftver
Kétségtelen, hogy az elmúlt években az adatközponti piacot érintő legnagyobb technológiai újdonság maga a felhő.

- Noha sokat beszélünk a felhőről, korántsem biztos, hogy mindenki fejében tiszta a kép. Munkacsoportunk ezért nagy energiát fektet a fogalmak tisztázásába. Fontos például a virtualizáció és a felhő közti különbségek meghatározása. Felhőszolgáltatás igénybevételekor az ügyfelek saját magukat szolgálják ki egy webes felületen keresztül; standard, a felhőrendszer által automatikusan generált szolgáltatásokat hívhatnak le. Nincs emberi beavatkozás, a teljes folyamatot szoftverek vezérlik. A felhőt közvetlenül megelőző technológiánál, azaz a virtualizációnál mindez nem így történik, ott elengedhetetlen az emberi közreműködés. Természetesen bőven van még példa a virtualizált megoldásokra, de a felhő terjedése egyértelmű - teszi hozzá az IVSZ munkacsoport-vezetője.

Szolgáltatók és ügyfeleik
A budapesti Expo téren található Docler Adatközpont nettó hasznosítható összterülete 300 m2. A létesítményt üzemeltető DoclerNet Hosting Kft. a fizikai szerverbérlet-szolgáltatásokra specializálódott. A virtualizációs technológiák, illetve a felhő alapjául is szolgáló fizikai szerverek igénybe vétele továbbra is folyamatosan emelkedik, emellé felzárkózott a storage-szolgáltatás is. Szolgáltatásaik a kis- és középvállalatok körében a legnépszerűbbek, de vannak nagyvállalati ügyfeleik - többek között - a pénzügyi és banki, az energetikai és az informatikai szektorból is. Az adatközpont rendelkezésére álló területi, villamos- és hűtési kapacitások jelentős része még szabad.

Az Invitel jelenleg közel 3000 m2 adatközponti kapacitással rendelkezik saját létesítményeiben, kiemelten négy fő adatközpontban. Jelenleg a szerverhosztingra van a legnagyobb, növekvő kereslet. Az utóbbi időben a vártnál több informatikai, energetika vállalattal, valamint pénzintézettel állapodtak meg adatközponti szolgáltatásokról, így lassan telítődik a budapesti, jelenleg több száz ügyfelet kiszolgáló négy létesítmény. A tervek szerint 2016 folyamán több 100 m2-rel bővítik a Kozma utcai DataCenter kapacitását. Az Invitel számos hazai nagyvállalat mellett közepes és kisvállalkozásoknak is nyújt adatközponti szolgáltatást.

A NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által üzemeltetett kormányzati adatközpont összterülete közel 500 m2; a kormányzati felhő egy központilag üzemeltetett infokommunikációs infrastruktúra. Az IaaS-szolgáltatáson belül a virtuálisgép-szolgáltatás a legnépszerűbb. A kapacitás felső határa: vcpu - 7600 darab; memória - 49500 GB; tárterület - 944100 GB. A szabad kapacitás a mindenkori ügyféligényektől függ. A számítási, a tárolási és az adatközpont-kapacitás bővítésének, valamint a platformszintű szolgáltatások kiépítésének előkészületei megkezdődtek. A fejlesztések lezárása 2018-ban várható.

A budapesti T-Systems Cloud & Data Center összterülete 14400 m2, kihasználtsága jelenleg 75 százalékos. Ezen kívül a Magyar Telekom 2120 m2-nyi adatközponti területet üzemeltet. Még mindig jellemző a kolokációs szolgáltatások iránti kereslet, de ez inkább a nagyobb nemzetközi cégek konszolidációs projektjeit érinti. A hazai nagy- és középvállalatok körében egyre nő az IaaS típusú szolgáltatások iránti kereslet (privát, publikus, hibrid felhő). A teljes adatközponti ügyfélkör megoszlása a kolokáció esetében: 99 százalék nagyvállalat, 1 százalék kkv. Hoszting esetében ez az arány 50-50 százalék.

A kutatói közösség igényeinek kiszolgálására létrehozott Wigner Adatközpont összterülete 2200 m2, ebből a géptermi, nettó IT-terület 1350 m2. A legnagyobb érdeklődés az emelt szintű hoszting és az IaaS-alapú felhőszolgáltatás iránt mutatkozik. A létesítmény lekötött kapacitása 91,5 százalék. Bővítést csak a felhőalapú szolgáltatásban terveznek, a mindenkori igényeknek megfelelően, fokozatosan. Az adatközpont kapacitásának 75 százalékát külföldi, részecskefizikai kutatások támogatásához veszik igénybe.

Az adatközponti szolgáltatásokra fordított teljes költés Magyarországon (millió dollár)

Év

2014

2015

2016

Kolokáció

24,20

24,12

24,18

Szerverhoszting (menedzselt és nem menedzselt)

20,56

21,63

22,57

Egyéb (webhoszting, storage, doménregisztráció stb.)

9,14

9,38

9,55

Összesen

53,90

55,13

56,30

Forrás: IDC

 

FOGALOMTÁR
Kolokáció: ICT-berendezések egy közös területen történő, négyzetméter- vagy áramfogyasztás-alapú elhelyezése. A szolgáltató az áramellátást, a környezeti feltételeket (hűtés), a fizikai biztonságot, a tűzvédelmet és az oltást biztosítja.

Hoszting: a területalapú elhelyezésen felül az informatikai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges infrastruktúrát biztosító szolgáltatás (telekommunikációs kapcsolatok, hálózat, felügyelet).

Forrás: Iparági egységes fogalomtár, IVSZ

INTELLIGENS FELÜGYELET
Jogos piaci igény az egyszerűen, gyorsan és költséghatékonyan kialakítható, intelligens adatközponti felügyelet. Ezt a célt szolgálja a Rittal moduláris felépítésű CMC (Computer Multi Control) megoldása, amely a hőmérséklet, a páratartalom, a hozzáférés, a füst, az energiafogyasztás, a tűzoltórendszer és sok már fizikai környezeti paraméter értékeit felügyeli. A harmadik generációjánál tartó CMC rendszert a Rittal DCIM szoftverébe illesztve hatékony adatközponti menedzsment-workflow hozható létre.

Hirdetés
Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.