Hirdetés
. Hirdetés

Digitalizáció van, többletnyereség (még) nincs

|

Bár a nemzetközi szakirodalom szerint a digitalizáció az üzleti teljesítmény javításának legfőbb forrása, a hazai feldolgozóipari cégeknél ez a pozitív kapcsolat egyelőre nem mutatható ki - állapítja meg a Budapesti Corvinus Egyetem kutatói, Losonci Dávid, Lőrincz László és Demeter Krisztina közreműködésével készült átfogó vizsgálat.

Hirdetés

A Corvinus kutatói 2510 feldolgozóipari cég adatai alapján elemezték a digitalizációban, illetve az ipar 4.0-ban alkalmazott technikák hazai elterjedtségét és azok kapcsolatát az üzleti teljesítménnyel. A kérdőívekre adott válaszokhoz hozzákapcsolták a társasági adóbevallásokból kinyert adatokat. A kutatott, reprezentatív minta a szektor 10 főnél nagyobb cégeinek egyharmadát fedte le, a fémfeldolgozóktól kezdve, a gépgyártáson keresztül, az élelmiszer- és vegyiparig.

A feldolgozóipari digitalizációval foglalkozó korábbi kutatásokhoz képest újszerű a megközelítés, hiszen eddig a vállalati beszámolók alapján számított üzleti teljesítmény-mutatókat döntően csak a tőzsdei vagy a nagyvállalatokkal kapcsolatban vizsgálták. Emellett a cégek beszámolóiból kinyert adatokat a digitalizációt vizsgáló Eurostat-felmérés adataival kapcsolták össze - ez utóbbi a DESI (Digital Economy and Society Index) egyik pillérét adja.

Jó infrastruktúra, kevés e-business

Az eredmények szerint Magyarországon nincs egyértelmű kapcsolat a feldolgozóipari vállalatok digitalizációja és az üzleti teljesítmény mutatói, specifikusan a működési hatékonyság (például a készletmenedzsment) és a nyereségesség szintje között. Az viszont egyértelműen megállapítható, hogy a komplex digitális tevékenység a termelékenyebb cégekre jellemző. A tanulmány azt a következtetést vonja le, hogy a kapcsolat hiánya származhat abból, hogy Magyarország a fejlett országokhoz képest lemaradásban van a digitalizációban. Így a hazai digitalizációs beruházások, ha egyáltalán vannak, még nem jutottak el abba a fázisba, hogy megtérüljenek, vélik a kutatók.

Hirdetés

A Corvinus tanulmánya kiemeli, hogy bár az IT-infrastruktúra a feldolgozóiparban (is) rendelkezésre áll, a digitalizáció technikáinak elterjedtségében nagyok a különbségek. A szektorban működő cégek 77 százalékának van weboldala, miközben webboltja csak alig több mint tizedüknek. A vállalatok több mint egyharmada használ a menedzsment munkáját támogató e-business szoftvereket és elektronikus adatcsere-megoldásokat. Ugyanilyen arányban rendelkeznek a cégek IT-személyzettel, és képeznek ki infotechnológiai ismeretkörben munkatársakat. Az ipar 4.0-hoz kötött megoldásokkal (big data, gépi tanulás, 3D nyomtatás) egyelőre kevés cégnek van tapasztalata.

Élen a gyógyszeripar

A kutatók a digitalizáció legmagasabb átlagos értékét a gyógyszeriparban találták. Ennek egyik fő oka a gyógyszergyártásban megkövetelt csúcsminőség, rendkívüli precizitás és hajszálpontos nyomkövetés. Átlag feletti szintet mutat az autóipar, a számítógép- és elektronikai ágazat, valamint az italgyártás is. A digitalizáció technikáit Magyarországon kevésbé alkalmazza a ruházati, bőr- és cipőipar, valamint a fafeldolgozás.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy ha egy autóipari gyártó nem képes a folyamatos megújulásra, a legújabb technológiák bevezetésére, az a vállalat nem lesz versenyképes. Ebben az iparágban tehát a digitalizáció létkérdés. Más a helyzet például a ruházati iparban, ahol a vállalatok kevésbé vannak rákényszerítve a digitalizációra. Az egyes iparágakban más és más a verseny intenzitása, az életben maradás feltétele. A cégek emiatt is különbözőképpen nyúlnak a legújabb technológiákhoz, illetve általában az innovációhoz.

Az online értékesítés leginkább az ital-, illetve a nyomdaiparban, a felhőszolgáltatások a gyógyszeriparban gyakoriak. A 3D nyomtatás legjobban az autó- és műanyaggyártásban, a fémipari és a villamos berendezések előállításában terjedt el. A robotok az autó- és járműgyártási ágazatokban, jellemzően a nagyobb cégekben találhatóak meg. A tanulmány szerint komplex digitális tevékenység a nagyobb, inkább technológiaintenzív és exportorientált vállalatokra jellemző. Azt is kimutatták, hogy még a legkomplexebb digitalizációs faktorban is csak gyenge előnyük van a külföldi cégeknek.

Projektszinten siker, vállalati szinten kérdőjel

- Mielőtt belekezdtünk a kutatásba, meggyőződtünk róla, hogy a digitalizáció sokat segíthet a vállalatoknak: felgyorsulhat a gyártás, javulhat a termékek minősége, rugalmasabbá tehető a termelés, és ezáltal kisebb sorozatok is előállíthatók, adott esetben akár a gyártási költségek is csökkenthetők. Mindezek alapján azt feltételeztük, hogy a digitalizáció pozitívan hat a vállalat pénzügyi mutatóira is. A kutatás eredménye azonban rácáfolt a feltételezésünkre.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a digitalizáció nincs hatással az üzleti mutatókra, de - egyelőre legalábbis - nem lehet kimondani, hogy aki digitalizál, az jobb pénzügyi teljesítményt ér el, mint azok, akik nem digitalizálnak - fogalmaz Losonci Dávid.

- Korábbi kutatói munkánk során számos esettanulmányt készítettünk, és azt láttuk, hogy még a nagyvállalatoknál is gyerekcipőben jár a digitalizáció, az ipar 4.0 bevezetése. Amikor azt firtattuk, hogy milyen eredményesek a már bevezetett megoldások, nem kaptunk egyértelmű válaszokat. Ebből kiindulva nem is olyan meglepő a mostani kutatásunk eredménye - magyarázza Demeter Krisztina.

A Corvinus szóban forgó kutatásán kívül természetesen vannak más, a digitalizáció hatásaival foglalkozó felmérések, tapasztalatok is. Egyre több kutatás foglalkozik például empirikus alapokon a digitalizáció jelenségével. Ezek azonban jellemzően csak néhány száz vállalatra szorítkoznak, és a minta nem reprezentatív.

A digitalizáció hatásának tapasztalatai a legtöbb esetben projektekkel, például egy robot üzembe állításával kapcsolatosak. - Mi is végeztünk ilyen tanulmányokat, több száz projektet tekintettük át, és mindegyik sikersztori volt. Ez azonban egész más szint, mint amikor az új technológia bevezetésének a vállalat összteljesítményére gyakorolt hatását vizsgáljuk. Egyelőre nem világos, hogy a digitalizáció lokális hatása miként gyűrűzik át vállalati szintre. Ezt a jelenséget akár oksági homálynak is mondhatnánk - mutat rá Losonci Dávid.

Vezetői felelősség, támogató vagy akadályozó hozzáállás

Érdekes kérdés az is, hogy azoknál a vállalatoknál, ahol a digitalizáció még el sem kezdődött, vagy csak a folyamat elején járnak, vajon milyen okok állnak a háttérben. Milyen szerepet játszik a késlekedésben például a vezetés hozzáállása, a munkatársak ellenállása, vagy netán a beruházási költségektől való félelem? - Ebben a konkrét kutatásban ezekre a kérdésekre nem tértünk ki, mivel az adatbázis, amire építettünk, alapvetően a technológiákkal foglalkozik, és nem boncolgatja a digitalizáció vezetési, emberi erőforrás vagy pénzügyi feltételeit. Korábban egyébként végeztünk ilyen kutatásokat is. Ezek eredménye alapján összességében megállapítható, hogy a technológia csak az alapját, a lehetőségét teremti meg az ipar 4.0 megoldások bevezetésének. Az már a vezetők felelőssége, hogy elindítják-e a digitalizációs folyamatot. A projekt sikeressége ezután már nagy mértékben a munkaerőn múlik, azon, hogy az emberek mennyire tudják elfogadni, elsajátítani és használni az új dolgokat - összegzi korábbi kutatásaik eredményét Demeter Krisztina.

- A digitalizáció elindítását a vezetők hozzáállásán, az új technológiákhoz való affinitásán kívül a vállalat folyamatmenedzsment-tudásának szintje is befolyásolja. Azok a vállalatok, amelyek tudatosabban végzik a folyamatok menedzselését, könnyebben nyúlnak hozzá a technológiákhoz. Ez inkább a nagyvállalatokra jellemző - teszi hozzá Losonci Dávid.

A feldolgozóipar digitalizációjával kapcsolatban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gépeket szenzorokkal kell ellátni, a szenzorokat össze kell kapcsolni, hogy azokból ki lehessen nyerni az információt, majd adott esetben a rendszer autonóm szintre állítása is jogos elvárás lehet. Lépésről lépésre érdemes haladni, mivel ahhoz, hogy az új technológia hatása a termelékenység növekedésében is megmutatkozzon, óriási és tudatos beruházás szükséges.

Tudásmegosztás és bizalom

Ha a magyarországi cég külföldi tulajdonban van, akkor a központ hathatós segítséget tud nyújtani a hazai leányvállalatnak a digitalizáció lebonyolításában. Adott esetben kész csomagokkal, szakértelemmel is támogathatja egy-egy új technológia bevezetését, a pénzügyi háttér biztosításáról nem is beszélve. Alapvetően tehát megkönnyíti a cég dolgát az anyavállalat támogatása, ha azonban ezt felülről érkező kényszerként élik meg a munkatársak, akár el is bukhat a kezdeményezés.

A kutatók hangsúlyozzák a tudásmegosztás fontosságát, ami nemcsak nemzetközi szinten, hanem akár a hazai kisvállalatok körében is működhet közvetlen kapcsolatok révén, vagy klasztereken, egyesületeken keresztül. A sikeres tudásmegosztásnak azonban van egy alapvető feltétele: a bizalom. Kérdés, hogy ez mennyire van meg a cégek között, vetik fel a gondolatot a Corvinus kutatói.

- Kutatásunkat továbbvittük, és vannak már előzetes eredményeink azzal kapcsolatban, hogy a feldolgozóipari vállalat vevőjének vagy beszállítójának viszonya hatással van-e arra, hogy a vállalat milyen irányban mozdul el a digitalizációval kapcsolatban. Egyik részeredményünk, hogy ha a vevő külföldi tulajdonban van, akkor az kis mértékben pozitív irányban befolyásolja a feldolgozóipari vállalat digitalizációját. Ha jó beszállítói pozíciót akar nyerni, digitalizálni fog - vetíti előre Losonci Dávid.

Kétségtelen tény, hogy a nagyvállalatok általában könnyebben jutnak hozzá a digitalizációhoz szükséges tudáshoz. De: mint ahogy a Corvinus kutatásából kiderül, eddig még a digitalizációban élen járók sem tettek szert behozhatatlan üzleti előnyre. A többiek sincsenek tehát még lemaradva a versenyben. A digitalizáció kisebb-nagyobb eredményeinek jelenleg a vevők a legnagyobb nyertesei. A kutatók szerint a felelősen gondolkozó vállalatok számára azonban egyértelmű, hogy csak a digitalizáció útján haladva tudják megtartani, illetve javítani piaci pozíciójukat.

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.