Hirdetés
Hirdetés

Álommeló otthonról

|

Ügyviteli, ügyintézői, döntés-előkészítő, webfejlesztő, adminisztrációs munkakörökbe, hogy csak néhányat említsünk, több száz távmunkást keresnek Magyarországon rész- és főállásba egyaránt. A hazai munkavállalók nehezen mobilizálhatók, viszont egyre többen választják az otthoni irodát az utazgatás helyett, ami a napi ingázással járó környezetterhelés miatt klímavédelmi szempontból is helyes döntés.

Egyesek a nagyvárosi életre jellemző nyüzsgésről, mások inkább a békés vidéki életről álmodoznak, az azonban szinte mindenkiben közös, hogy nem szeretne túl messzire menni onnan, ahol otthon érzi magát, derült ki az OTP Bank és a szeretlekmagyarorszag.hu közös felméréséből. Másik településre csupán minden tizedik válaszadó költözne, ha ott jobb álláslehetőséget kínálnának neki.Vagyis továbbra is ténynek vehető, hogy a magyar munkavállalók erősen ragaszkodnak megszokott lakóhelyükhöz, ami különösen igaz a budapestiekre: ők az országos átlagnál is jobban kötődnek a fővároshoz. Amennyiben két hasonló feltételeket kínáló munkahely közül kellene választani, a felmérés szerint tízből nyolc munkavállaló azt preferálná, amelyiket gyorsabban eléri jelenlegi otthonából.

Hirdetés

Minden harmadik megkérdezett úgy véli, a főváros ugyan több álláslehetőséget kínál, de a megélhetés is jóval drágább, mint vidéken, viszont mindössze 18 százalék állítja, hogy Magyarországon csak Budapesten lehet karriert csinálni, minden negyedik szerint vidéken is jól lehet érvényesülni, ha valaki hajlandó másik városban vagy régióban munkát vállalni.

Bertalan Imre, az OTP Bank HR-vezetője szerint a felmérés azt mutatja, hogy a magyar munkavállalók közel fele folyamatosan nyitott szemmel jár, hátha jobb álláslehetőség adódik, a budapesti válaszadók körében azonban ez az arány 10 százalékkal alacsonyabb. Hozzátette: vidéken is csökkenhet az állást váltani kívánók száma, ha a munkavállalók igényeinek megfelelőbb feltételeket biztosítanak a cégek.

Az Y és Z generáció
Célzottabb felmérést készített ennél a PwC Magyarország: ők a jövő munkavállalóit kérdezték munkavállalási preferenciáikról. Dióhéjban: a fiatalok a rugalmas munkavégzés, a fix, kiszámítható alapbér és a közvetlen felettes vezetői stílusa alapján választanának munkahelyet. Új szempont volt az előző évek hasonló felméréseihez képest, hogy rákérdeztek többek között a nemzetköziség, a személyes fejlődés és a transzparens vállalati működés szempontjaira is. Több mint 37 ezer fiatal anonim válaszai alapján a 16-28 éves korosztály számára a munkahely-választási szempontok között első helyen a rugalmas munkarend és munkaidő áll, ezt követi, az alapbért megelőzve, a stabilitás és kiszámíthatóság. A cafeteria tavaly még az előkelő negyedik helyen szerepelt, idén viszont nem került be az első tízbe.

Reflektált a felmérés a közmondásos munkaerőhiányra is, amelyet a hazai vállalatvezetők döntő többsége az üzleti sikert leginkább veszélyeztető kihívásnak nevez a PwC Vezérigazgatói felmérésében. Nos, az új álláskeresők döntő többsége (96 százalékuk) utánanéz a cégnek, mielőtt beadja jelentkezését. Ami a munkaadót illeti, a legtöbben (63 százalék) multinacionális vállalatnál dolgoznának, startupnál csak 28 százalékuk helyezkedne el, míg az állami szférát ennél is kevesebben, mindössze a megkérdezettek alig több mint ötöde tartja vonzónak.

Költözés, főnök, távmunka
Gyökeresen más kép rajzolódik ki a 25 év alattiak költözéshez való viszonyáról a PwC felméréséből, mint az OTP Banknak a cikkünk elején ismertetett tanulmányából. A PwC szerint ugyanis a válaszadók 94 (!) százaléka megfontolná az országon belüli költözést. A Csongrád megyei fiatalok ragaszkodnak leginkább a lakóhelyükhöz (78 százalék), ugyanakkor a Heves megyeiek több mint fele akár Győrbe is elköltözne egy vonzó munkahely érdekében. Ám nemcsak a mobilitásban, hanem egyéb munkahely-választási preferenciákban is megmutatkoznak a különbségek az egyes régiók között: míg a céges szakmai képzés Hajdú-Bihar megyében az ötödik legfontosabb szempont, addig a fővárosban mindössze a tizedik.

Leginkább az IT-szektorban vonzó a távmunka lehetősége (5.) és a közvetlen felettes vezetői stílusa (8.), míg a gyógyszeriparban a kihívásokat jelentő munka (4.) és a kollégákkal kialakított viszony (9.) is meghatározó. A szakmai képzéseket (4.) és a valós teljesítményen alapuló előremenetelt (7.) a hazánkban húzóágazatnak számító autóipari munkaadóktól várják el leginkább az Y és Z generáció munkavállalói, összegzi a kutatás.

Klímaváltozás Magyarországon
Az OTP Bank egy másik tanulmánya a klímaváltozásnak a gazdasági szereplőkre gyakorolt hatását vizsgálta. E felmérés szerint a klímakatasztrófa megelőzésére, illetve a változásból fakadó ártalmak mérséklésére tett intézkedések globálisan csökkenthetik a GDP-t, hiszen többletköltséggel járó mechanizmusokat kell beépíteni a mindennapi gyakorlatokba - legyen szó akár a vállalkozásokat sújtó környezetvédelmi célú adókról, akár a profitot csökkentő kényszerű kiadásokról.

A hőmérséklet növekedését egyelőre klímaberendezésekkel igyekszünk átvészelni, ami nyilvánvalóan nem tartható fenn hosszú távon, ezek helyett korszerű szigetelést, nyílászárókat, árnyékolókat kell majd alkalmaznunk. Modern technológiákkal az ipar energiaigénye várhatóan csökkenni fog, ugyanakkor növekedés előtt állnak a klímaváltozás keltette igényeket kiszolgáló cégek, például az alternatív energiaforrásokat kiaknázó társaságok.

A hektikusabb időjárás erózióval jár, ezért a burkolatok, szigetelések és vízelvezetők kezelése, felújítása, illetve az időjárásálló anyagok előállítása újabb kihívásokat hoz, ugyanakkor az úttörőknek jó lehetőséget teremthet. Bár nehéz megbecsülni a klímaváltozásnak a magyar gazdaság egészére gyakorolt hatását, annyi biztos, hogy több szektort is érinteni fog, részint a többletkiadások, részint a kínálkozó lehetőségek miatt. Utóbbi esetében a vállalkozásoknak megfelelő ütemben kell dönteniük az átszervezésről vagy akár a profilváltásról.

Kedvezményekkel, extra adókkal terelhetik jó irányba a hatóságok az ipari szereplőket, például a károsanyag-kibocsátás mérséklése vagy az alternatív energia használata felé. Átgondoltabb, felelősségteljesebb beszerzéssel, az alkalmazott eszközök korszerűsítésével, a használt ingatlanok energetikai korszerűsítésével, a munkafolyamatok optimalizálásával egy-egy cég is sokat tehet a klímavédelemért. Lehet a vállalati kultúra része az autómentes közlekedés elősegítése is - például kerékpártárolók, zuhanyzók kiépítésével vagy akár az otthoni munka támogatásával, az ugyanis nem csupán az iroda fenntartási költségeit, a felesleges nyomtatást és papírfelhasználást, hanem a napi ingázással járó környezetterhelést is csökkenti.

Hirdetés
Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.