Már a hazai logisztikai cégek is egyre nyitottabbak a korszerű technológiákra, köztük a mesterséges intelligencia alkalmazásokra. Önmagában a hardver és a szoftver megvásárlása azonban nem elegendő. Magas szintű szaktudás nélkül elmarad a várt eredmény.

A sofőr dolgát rengeteg szenzor és gépi tanulás könnyíti meg.

Az egyik kínai autógyártó rendkívül látványos videón mutatta be a próbarepülését sikeresen teljesítő járművet.

Az MIT spinout cége, a Quaise Energy a világ legmélyebbre fúrt lyukaiból készült geotermikus energiát kiszivattyúzni, amire egy sci-fi-be illő berendezés, a girotron teremti meg a lehetőséget.

A Mercedes kitalálta, hogy kéne egy gondolatvezérelt autó, de mire megcsinálták és bemutatták a koncepciót nagy csinnadrattával, beütött a pandémia,…

Kicsit olyan ez, mint a Minority Report című sci-fi film, ahol a bekövetkező bűncselekményekről szóló előzetes tudás segített jelentősen csökkenteni a bűnözést.

Ma már nem számít sci-finek, hogy robotok végeznek egyre több munkát. Az otthonunkban évek óta lehetőségünk van a gépeknek átadni a házimunkát, hogy hasznosabb dolgokkal foglalkozhassunk.

Emlékeznek Stanisław Lem számos filozófiai kérdést felvető sci-fijére, a Kiberiádára, amelyben Trurl, a mérnök bolygók között utazgat, és szinte mindenhol gonoszsággal, butasággal, telhetetlenséggel, alattomossággal, hazugsággal és erőszakkal találkozik, legyen az illető emberforma lény, vagy robot?

A koronavírus felforgatta az életünket, alighanem tartósan. Sokan szeretnék tudni, milyen lesz a jövő. Egyre-másra találkozunk a szokásaink változásait, a terveinket firtató kérdőívekkel piacelemzőktől a társkereső oldalakig. Merünk-e találkozni egymással? Mennyire vagyunk képesek virtualizálni az életünket? Milyen szabályokat tartunk be? Sok a kérdés.

A "kvantum" szó évtizedek óta ismerős a sci-fi világából, legyen szó kvantummeghajtóról, kvantumugrásról vagy (a Star Trek-rajongók kedvéért) kvantum-teleportálásról - hogy csak néhány példát említsünk.

Néhány éve még sci-finek tűnt az a jövőkép, amely ma már karnyújtásnyira van tőlünk: önvezető autók jelentek meg az utakon, egyes üzemekben és irodákban robotok végzik a munka nagyját, otthonainkban pedig sok minden vált vagy válik rövidesen automatává és hangvezérlésűvé.

Megállíthatatlan a műszaki fejlődés: a sci-fi művekből és hollywoodi szuperprodukciókból ismert futurisztikus technológiák némelyike immár kézzelfogható közelségbe került.

Az 1977-ben indult Star Wars-saga tele volt látnoki ötletekkel. Nézzük, milyen messze vagyunk tőlük?

Nehéz jósolni, főleg a jövőt illetően (Yogi Berra)

Csak 100 billió kapcsolódást kell újraalkotni.

Szem, kéz, szag, arc, hang, aláírás - mind-mind olyan tulajdonság, ami egyedivé és ezáltal nyomon követhetővé tesz bennünket. Az alábbiakban összefoglaljuk a múltat és a jelent, és megmutatjuk, hogy a sci-fikben látott bizarr jelenetek már mindennapos használatban vannak.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) idegtudományi mérnökei egy olyan agyba ültethető üzemanyagcellát hoztak létre, amely az agy-gericvelő folyadékban található cukrot használja fel áramtermelésre. A cella képes működtetni alacsonyfogyasztású szenzorokat és komputereket, amelyek egy interfészen át befolyásolhatják az agyi aktivitást.

Közelebb került a valósághoz a hollywoodi Avatar című sci-fi kasszasiker világa: egy japán robot képes arra, hogy utánozza irányítója mozdulatait, irányítója pedig azt érzékeli, amit a robot.

A Fiber to the Home Council Europe főigazgatója, Hartwig Tauber a Budapesten jövő héten kezdődő aHealth Week 2011 kapcsán fogalmazta meg véleményét az üvegszálas technológia és a hatékony egészségügyi ellátás közti összefüggésre. Ha Hartwig Tauber elképzelése, hogy az üvegszálas technológia minden lakásba eljusson, Európa egyes területein egyelőre a sci-fi kategóriájába is tartozik, megállapításai megfontolandóak.

Aki annak idején látta a Csillagok Háborúja című filmet, az leesett állal bámulta az ott felvonuló technológiákat. Sok akkori ötlet ma már a mindennapok része.