"Az IVSZ fontosnak tartja, hogy az IT-iparág számára elősegítse a növekedéshez szükséges társadalmi és jogszabályi környezet kialakulását, aminek része a megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók köre is, ezért a szervezet foglalkozik oktatási kérdésekkel is, tagjainak érdekében" - mondta el Oroján Sándor, az IVSZ oktatási referense.
A duális képzés elterjesztése a felsőoktatásban volt az egyik központi témája a keddi megbeszélésnek, amelyen Maruzsa Zoltán felsőoktatásért felelős helyettes-államtitkár és az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) illetékes tisztségviselői, valamint - a témában erősen érintett - tagvállalatainak képviselői vettek részt.
Bevezetőjében a helyettes államtitkár a duális képzésről szólt, amelynek lényegét úgy foglalta össze, hogy az ilyen képzésben a gyakorlatok felét gazdálkodó szervezeteknél kell a hallgatóknak elvégezni. A diploma átvétele után legyen szinte azonnal beilleszthető a munkaszervezetekbe a felsőfokú végzettségű munkavállaló – a beszélgetés figyelve ez az igény általánosnak mondható azon infokommunikációs vállalatok körében, amelyek a diplomás kezdők munkaerőpiacán a legnagyobb alkalmazóknak számítanak.
Sikerült a téma szinte összes vetületét legalább az említés szintjén megmutatni a helyettes államtitkárnak. Szó esett arról például, hogy a nagy nemzetközi cégek jól fogadnák, ha a felsőfokú informatikai képzésben elismernék az iparági vizsgákat, továbbá hogy iparági tananyagokat is felhasználnának az oktatásban (különös tekintettel az angol nyelvűekre).
(E sorok írója az iparági tananyagok felsőoktatásban való nyakló nélküli felhasználásának nem feltétlen híve, ugyanis nem egyszer fordult már elő a múltban, hogy az informatika egy-egy szupernehézsúlyú szállítója egyetemi képzések programját íratta át – a maga képére és hasonlatosságára –, miközben a gyakorlat világa más szállítók képviselte területek felé vette az irányt.)
Nem volt kikerülhető annak megemlítése, hogy az informatikusok felsőfokú képzése során nagy a lemorzsolódás, a hallgatók fele nem éri meg a diploma átvételét, amit a megbeszélésen jelenlévők a „hallgatói bemeneti anyag” nem kellő minőségével magyaráztak. A közoktatás vizeire vezető probléma egy másik egyeztetés tárgyát képezhetné, amire minden bizonnyal sor kerít majd az IVSZ.
A megfelelő szakmai tudás és hozzáértés elsajátítása a képzés alatt kötelező feladat, a megbeszélés során azonban további elvárások is kimondattak. Magától értetődő, hogy az informatikus mérnök beszéljen angolul, de ma már a második beszélt idegen nyelv is egyre inkább kötelező. Az úgynevezett „soft skill”-ek elsajátításának fontosságáról is szót ejtett az egyik résztvevő, hiszen amikor a friss diplomás informatikus belép a munka világába, azonnal képesnek kell lennie a magas szintű kommunikációra, érveinek hatásos megfogalmazására, érdekeinek hatékony képviseletére, a csapatban való együttműködő munkálkodásra – hogy csak néhány lényegesebbet említsünk.
Kerek egésznek mondható képet kapott az infokommunikációs szakmának az informatikusokat képző felsőoktatással szemben támasztott elvárásairól Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár, aki – e sorok írójának benyomásai szerint – egyelőre kevéssé jártas e részterületen, így minden bizonnyal hasznos tapasztalatokkal gazdagodott a keddi találkozón. Nyitottságára nagy a szükség, hiszen a magyar infokommunikációs ipar növekedése elképzelhetetlen az informatikus mérnökök képzésének mennyiségi és minőségi megújítása nélkül.
