Hirdetés

ERP az élelmiszerbiztonság szolgálatában

|

A termékek, de a biztonsági szempontok miatt az élelmiszerek útjának nyomon követéséhez különösen fontos, hogy az értéklánc szereplői - a gyártók, a raktárak, valamint a kereskedelmi egységek - rendelkezzenek integrált vállalatirányítási rendszerrel, továbbá ezek az ERP-rendszerek összekapcsolódjanak egymással.

Hirdetés

Manapság világviszonylatban a legelterjedtebb eszköz a termékek, és így az élelmiszerek azonosítására is a vonalkód. A csomagoláson vagy az árcédulán szereplő egydimenziós vonalkódok viszonylag kevés, úgynevezett statikus információt tartalmaznak magára a termékre, valamint annak gyártójára vonatkozóan. A vonalkódok elsődleges szerepe, hogy segítségükkel a termékhez hozzárendelhető az adatbázisban tárolt megfelelő információ.

élelmiszerbolt rfid tagek

Már évekkel ezelőtt megjelentek a piacon a rádiófrekvenciás úton leolvasható, rendkívül kis méretű memóriák, amelyek könnyen elhelyezhetők a termékeken, és szinte korlátlan mennyiségű információt képesek tárolni. Így ezek az úgynevezett RFID-bélyegek nemcsak a termék azonosítására, hanem annak nyomon követésére, illetve az élelmiszerbiztonság szempontjából fontos adatok tárolására is alkalmasak. Mindennek dacára sem az élelmiszerek, sem más termékek kereskedelmében gyakorlatilag nem találkozhatunk rádiófrekvenciás azonosítással. Ennek alapvető oka, hogy a technológia még nem teljesen kiforrott, ráadásul egyelőre túl drága. Éppen ezért - szakértői vélemények szerint - a kereskedelemben várhatóan még sokáig a vonalkód lesz a meghatározó. Fokozottan igaz ez az élelmiszerekre, ahol a termékek ára egyszerűen nem viseli el az RFID-bélyegek jelenlegi, viszonylag magas árát. (Egyértelmű, hogy egy 80 forintos Túró Rudi csomagolására nem tehető 10 forintos RFID-tag.)

Üzleti siker - összekapcsolódó ERP-rendszerek
A termékek azonosításához és nyomon követéséhez természetesen nem elegendő a vonalkód. E feladatok végrehajtásának nélkülözhetetlen eleme a vállalatirányítási rendszer, illetve annak adatbázisa, ahol az árucikkekre vonatkozó összes információt tárolják.

„Manapság az élelmiszeriparban és az élelmiszer-kereskedelemben is az üzleti siker egyik legfőbb kritériuma, hogy a gyártók, a raktárak és a kereskedők vállalatirányítási rendszerei összekapcsolódjanak. Ennek ma már nincs technikai akadálya, megvannak a szabványos interfészek. A folyamatosan frissülő adatbázisok gyakorlatilag a teljes folyamatban, minden művelet során óriási segítséget nyújtanak az üzleteknek a készletoptimalizálásban, a fogyások ellenőrzésében, a lejárt áruk kiszűrésében, a termékek nyomon követésében, a leltár készítésében vagy az élelmiszerbiztonsági kritériumok teljesítésében" - hívta fel a figyelmet Duma László, a Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének egyetemi docense, az Adversum Kft. partnere.

Magyarországon a meghatározó gyártók és a nagyobb üzletek integrált vállalatirányítási rendszerei már kapcsolódnak egymáshoz. A kisebb beszállítóknál, kisebb boltokban jellemzően gyengébb (vagy esetleg teljesen hiányzik) a házon belüli informatikai felkészültség, nincs vállalatirányítási rendszer, készletnyilvántartó szoftver, számítógépes adatbázis. Éppen ezért még jó darabig egymás mellett él az elektronikus adatcsere és a kézi adatbevitel. Megjegyzendő, hogy a logisztikai szolgáltatóknak is csak egy töredéke kapcsolódik a gyártók és a kereskedelmi egységek ERP-rendszereihez. Az élenjárók között elsősorban a nemzetközi fuvarozásban érdekelt nagy társaságok szerepelnek.

Nem a megtérülés az első számú kritérium
Jelenleg a kereskedelemben - és így az élelmiszer-kereskedelemben is - három, informatikailag jól kezelhető globális irány tapasztalható. Az első az ügyfélkapcsolat-kezelés (CRM); ennek során az összegyűjtött adatokat elemzik, majd azokból következtetéseket vonnak le. A második a készletgazdálkodás fejlesztése, azaz a készletek és a logisztikai feladatok optimalizálása. A harmadik globális tendencia a biztonság - és hangsúlyosan az élelmiszer-biztonság - növelése.

„A vállalatirányítási rendszerek, továbbá a kereskedelmet és a logisztikát támogató információs rendszerek egyre komplexebbek. Előbb-utóbb eljutnak oda, hogy nemcsak a tranzakciókat tartják nyilván, hanem megtervezik és optimalizálják a folyamatokat. Elképzelhető például, hogy az információs rendszer a rendelkezésére álló adatok alapján konkrét javaslatot ad a kereskedőnek. Megmondja, hogy mikor, miből, mennyit rendeljen, esetleg milyen akciókat indítson" - fogalmazott Duma László.

Az informatikai beruházásoknál természetesen mindig kényes kérdés a megtérülési idő. Vajon mi a helyzet az élelmiszer-kereskedelemben alkalmazott rendszerek esetében? Duma László szerint általában 2-3 évre tehető az ilyen típusú informatikai rendszerek megtérülési ideje, ám korántsem mindegy, hogy a beruházás indulásakor helyesen határozzák-e meg a felhasználói igényeket. Ha a kereskedelmi egység valóban azt kapja, amire szüksége van, akkor az informatikai rendszerrel munkaerőt takaríthat meg, csökkentheti a lejárt termékek mennyiségét, hatékonyabbá teheti a logisztikai folyamatokat. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy ezeknek a szoftvereknek az egyszeri beszerzési áruk mellett testre szabási és üzemeltetési költségeik is vannak. Ráadásul a vállalatirányítási rendszerek kizárólag akkor érik el céljukat, ha bevezetésükkel párhuzamosan a kereskedelmi egységek saját folyamataikat is optimalizálják.

„Kétségtelen, hogy az élelmiszerbiztonság szempontjából az informatikai rendszerek nélkülözhetetlenek. A kereskedelmi egységek csak korszerű informatikai támogatással tudnak megfelelni a vonatkozó törvényeknek, ezért a korszerű ERP-rendszerek bevezetése szükségszerű, a gyors megtérülés nem lehet elsődleges szempont" - mutatott rá Duma László.

A cloud computing terjedése új lehetőségeket kínál, ám a szakértő szerint a kereskedelemben alkalmazott vállalatirányítási rendszerek lényeges adatait várhatóan nem fogják kitenni a felhőbe. Az talán elképzelhető, hogy a hatalmas nemzetközi áruházláncok elgondolkoznak a cloud computing alkalmazásán, hiszen számukra vélhetően olcsóbb lesz tárterületet bérelni a felhőben, mint újabb hatalmas szervereket vásárolni.

Szektorspecifikus funkciók az élelmiszeriparban
Ha egy vállalat ERP-rendszer bevezetése mellett dönt, a választás legfőbb szempontja a megfelelő funkcionalitás. Cél, hogy a rendszer a lehető legjobban megfeleljen a vállalat elvárásainak, illetve a lehető legnagyobb mértékben megkönnyítse a vállalatnál folyó munkát. Természetesen minden szektornak megvannak a maga specialitásai. Ezek az egyedi követelmények az élelmiszeripar esetében abból adódnak, hogy a termelésirányítási rendszer nemcsak a közvetlen környezetéből (jellemzően a szállítóitól), hanem tágabb körből, azaz a szállítói szállítóitól, valamint a termelőktől is kénytelen gyűjteni az információkat. A piacon vannak olyan cégek (CBS-System, SAP, Navision stb.), amelyek kimondottan élelmiszeripari alkalmazásokra fejlesztenek ERP-rendszereket.

- Az élelmiszeriparban napjainkban felmerülő igényeket kizárólag integrált vállalatirányítási rendszerrel lehet megvalósítani - hívta fel a figyelmet Herdon Miklós, a Debreceni Egyetem professzora. Az üzemi és üzleti folyamatokat integrálni kell, csak így garantálható a vállalat számára a szükséges funkciók elvégzése. Egy jól felépített integrált ERP-rendszer esetén az adatok többletmunka nélkül, online kerülnek be az adatbázisba. Emellett az adatok online feldolgozása utólagos szigetmegoldások nélkül történik, ráadásul az élelmiszer-ágazatra szabott ERP-szoftveren keresztül megoldott a pontos nyilvántartás. Végül, de nem utolsósorban a szektorspecifikus integrált vállalatirányítási rendszerek gondoskodnak a törvényi előírásoknak való megfelelésről, emellett a vállalati igényeket is maximálisan figyelembe veszik.

Az élelmiszeriparban alkalmazott integrált ERP-rendszereknek az alábbi követelményeket kell teljesíteniük: pontos nyomon követés az Európai Unió vonatkozó rendelete szerint; a jövőbeni nyomon követési igények figyelembevétele a géntechnikailag módosított készítményeknél (GMO); garantált minőség papír nélküli minőségbiztosítás-menedzsmenttel; pontos kockázatbehatárolás nyilvántartás segítségével; ellenőrzött szállítási minőség (a szállítók bekapcsolása az értékláncba); átlátható keverésmenedzsment a nagyobb folyamat- és termékbiztonság érdekében; integrált leképezés létszámnövelés nélkül az árugazdálkodási folyamatban.

„Összességében elmondható, hogy az élelmiszeriparban alkalmazott ERP-rendszerek többletfunkcióinak hátterében az élelmiszer-biztonsági követelmények, illetve az azokból fakadó termék-nyomkövetés, valamint a termék teljes körű azonosíthatósága áll. Ahhoz, hogy egy vállalat a kellő információval rendelkezzen egy adott termékről, kénytelen a termék, illetve az azt alkotó anyagok, az anyagot szállítók, valamint a termelők adatait olyan rendszerben feldolgozni, hogy teljes mértékben azonosítani lehessen az árut. Ráadásul a figyelési folyamat ezzel nem ér véget, hiszen ugyancsak a vállalat érdeke, hogy a terméket egészen a végfelhasználóig kövesse. Ezen túlmenően az információáramlást visszafelé is célszerű megoldani" - mutatott rá Herdon Miklós.

Nyomkövetés az első vevőig
A Heinekennél jelenleg nem használnak RFID-technológiát a sörgyár termékeinek azonosítására, nyomon követésére. Mivel egyetlen partnerük részéről sem merült fel ilyen jellegű igény, ez ideig nem építették ki a rádiófrekvenciás azonosításhoz szükséges infrastruktúrát. Egyelőre minden elvárásnak meg tudnak felelni a megszokott vonalkóddal. Mindazonáltal középtávon, saját érdekeiket szem előtt tartva, globális szinten gondolkoznak az RFID-technológia esetleges bevezetésén - tájékoztatott Koch Bálint, a Heineken magyarországi leányvállalatának ellátástervezési és logisztikai menedzsere.

A teljes Heineken vállalatcsoportnál egységesen SAP vállalatirányítási rendszert használnak. Az integált ERP-rendszerben történik tehát a termék azonosítása és nyomon követése, az alapanyagtól kezdve a csomagolóanyagon keresztül egészen a késztermékig. Az alaprendszerbe manuálisan viszik be az adatokat, de az egyes modulok között már online jönnek létre bizonyos azonosítók.

Jóllehet a Heineken vállalatirányítási rendszere több külső cég - raktár, kereskedelmi egység - ERP-rendszerével kapcsolódik össze, a termék-nyomkövetés szempontjából a rendszerek között nincs elektronikus adatcsere. Ezzel szemben a megrendelések online érkeznek a vevőktől, továbbá a számlázás lebonyolítása is a kapcsolódó vállalatirányítási rendszerek feladata.

- Ami az élelmiszer-biztonságot illeti, a termék-nyomkövetés az ERP-rendszerben a beépülő alapanyagoktól, illetve a beérkező csomagolóanyagoktól kezdve egészen az első vevőig (ez lehet egy központi raktár, egy nagykereskedő, de akár egy kiskereskedő is) teljes mértékben lefedett - mutatott rá Molnár Gyöngyi logisztikai támogatási menedzser. Ezután a Heineken már nem elektronikusan, hanem a termék azonosítójával (sarzs) ellátott szállítási bizonylaton adja meg partnerének a szükséges információt. A partner (az első vevő) ezt követően már saját azonosítási rendszerével követheti nyomon a termék további útját. A fuvarozók szintén a szállítási dokumentáción kapják meg a szükséges termékadatokat; a logisztikai szolgáltatók ERP-rendszerei nem is kapcsolódnak a Heineken vállalatirányítási rendszeréhez.

A hazai szakemberek úgy tapasztalatai szerint a Heinekennél a nyilvános cloud használata nem támogatott. A multinacionális sörgyár alapvetően saját infrastruktúrában gondolkozik. Az egyes részlegek sok esetben a központi informatikai rendszereket használják, így a privát felhő tulajdonképpen már bevett gyakorlat a vállalatnál. Ide sorolhatók például az adattárház jellegű szolgáltatások, amelyeket az egyes országok belépési díj és némi testre szabási díj ellenében vehetnek igénybe.

Hirdetés
Ügyfélszolgálati változás!
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.