Megoldás az orvoshiányra

|

Az e-egészségügyi alkalmazások növekvő használata és a digitalizáció terjedése képesek lehetnek az orvoshiány hatásainak csökkentésére is.

Brüsszel tervei szerint az évtized végére már a legtöbb tagállam betegadatai az egész unióban elérhetőek lesznek, ami hozzájárul a még jobb minőségű kezelésekhez. Az európai polgárok többsége megosztaná egészségügyi adatait akár egyéni kezelési, akár kutatási célokra is.

Hirdetés

Az elektronikus egészségügyi szolgáltatások és a digitalizáció terjedése ellensúlyozhatja a fokozódó orvoshiányt, lehetővé téve, hogy az egészségügyi szolgáltatások hatékonyabban jussanak el oda is, ahol nincs elegendő szakember - hangzott el az Antall József Tudásközpont (AJTK) brüsszeli konferenciáján, amely az e-egészségügy jövőjével foglalkozott. A szakértők szerint azonban egyelőre világszerte szakadék húzódik az információ-technológiai fejlesztések és az egészségügyi felhasználás között, elsősorban a finanszírozás problémái miatt. A várakozások szerint az e-egészségügyi szolgáltatások terjedése, illetve a mobiltechnológiák fejlődése és fokozottabb felhasználása elősegíti majd a személyre szabott orvoslás terjedését és a még inkább betegközpontú ellátás javulását. Az e-egészségügyi technológiák sikeres bevezetésének legfontosabb előfeltétele a felhasználók - vagyis a betegek, orvosok - gondolkodásmódjának megváltoztatása.

Az Európai Bizottság által kiadott, a digitális egységes piaci stratégia végrehajtásának félidős értékeléséről szóló dokumentum szerint az egyik legfontosabb fejlesztési irány az egészségügyi adatok hatékony és biztonságos felhasználása, az adatkezelés egységes keretbe szervezése. A bizottság felmérése szerint az európai polgárok 80 százaléka megosztaná egészségügyi adatait akár egyéni kezelési, akár kutatási célokra, 60 százalékuk pedig az országokon átívelő e-egészségügyi rendszerek kiépítését is támogatja - a legfontosabb szempont azonban, hogy saját adatainak nyilvánosságáról mindenki maga rendelkezhessen. Brüsszel tervei szerint 2020-ra a legtöbb tagállamban működőképessé kell válnia annak a rendszernek, amely lehetővé teszi, hogy az egészségügyi információk és e-receptek más országokban is elérhetők legyenek.

"Az e-egészségügy számára komoly kihívást jelent majd a humánerőforrás. Az adatok alapján Afrikában jelenleg 1,3 milliárd ember él, 50 év múlva azonban már négyszer ennyien élnek majd a kontinensen, ami azt jelenti, hogy csak a következő 20 évben 1,8 millió orvosra lenne szüksége a kontinensnek, hatékony e-egészségügyi megoldások nélkül" - mondta Szócska Miklós, korábbi egészségügyi államtitkár, a SOTE Egészségügyi Menedzserképző Központjának alapító-igazgatója.

"Az egészségügyi innovációk nemcsak jobb minőségű kezelést szavatolnak, de az egészségesebb társadalmak révén jelentősen hozzájárulhatnak az Európai Unió globális versenyképességének javulásához is. Ennek szellemében Magyarország is éppen az elmúlt időszakban indította el az egészségügyi adatmenedzsment országos rendszerét (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, EESZT), amely a személyre szabott kezelést és a jobb ellátást a betegadatok elérésével, illetve e-recept bevezetésével segíti" - tette hozzá Voller-Szenci Ildikó, az Antall József Tudásközpont brüsszeli irodavezetője.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!