Cikksorozatunkban a jelen technikai fejlődését alapul véve keressük a választ arra, hogyan fog kinézni a jövő. A Network World segítségével megpróbáljuk kitalálni, milyen lesz az Internet, miként fogunk kommunikálni egymással, mekkora teljesítményre lesznek képesek a negyed évszázaddal későbbi számítógépek. Dave Evans, a Cisco jövőkutatója szerint, ha közel végtelen számítási és tárolási kapacitás illetve hálózati sebesség áll rendelkezésre, az igazán érdekes időket fog hozni az ipar, az egészségügy, a várostervezés, az energia-előállítás és -felhasználás, a kereskedelem és a szórakoztatás terén egyaránt. Lássuk, ezúttal mit jósolnak a szakértők 2036-ra!
Személyre szabott tartalmak
Amint azt tegnapi cikkünkben is írtuk, a háttértárak kapacitásának további dinamikus növekedésével és az emberiség által összegyűjtött összes információ digitális adattárakba rögzítésével minden multimédiás tartalom, legyen szó cikkekről, könyvekről, zenéről és/vagy filmekről, azonnal elérhető lesz okostelefonunkról. Ugyanakkor ez már nem az a kvázi kezelhetetlen adathalmaz lesz, mint ami most is rendelkezésünkre áll. A közösségi hálózatok által kitaposott „személyes szórakoztatás" fogalma 25 évvel később már teljesen általánossá válik.
Miről is van szó? Arról, hogy korábbi érdeklődésünknek, személyiségünknek megfelelő tartalmakat kapunk kézbe, a rendszer gyakorlatilag megpróbálja kitalálni, mire vágyik a felhasználó, és ez meglehetősen nagy hatásfokkal sikerül is majd neki. Mark Lewis, az EMC vezető stratégája szerint 2036-ra már elképzelhetetlen lesz a mai otthonokban fennálló helyzet, miszerint a „médiafogyasztó" azon morfondírozik tévéje előtt ülve, hogy miért is nézi az arcába tolt reklámot.
Ugyanis nem csak az általunk keresett, de a nekünk szánt hirdetési felületek is személyre lesznek szabva. Egyfajta „hiperperszonalizáció" fog eluralkodni az Interneten, minden oldalon, ahol megjelenik valamilyen reklám, nem csak nagy vonalakban a felhasználó által is alkotta csoportra targetálnak majd, hanem közvetlenül az egyes internetezőket veszik célba. Például az éttermek olyan ételeket fognak javasolni, amelyek korábban már elnyerték az adott internetező tetszését, illetve ezekből következtetve ajánlanak személyre szabott menüket. Ha például valaki előszeretettel eszik pizzát, és abból mindig tejszínes alapúakat keres, akkor a rendszer nem fog számára paradicsomszószosat ajánlani.
Kérdés persze, hogy az ízlésünk nem szűkül-e be, ha nem kapunk újabb és újabb, számunkra szokatlan ingereket, amikről el kell döntenünk, hogyan viszonyulunk hozzá. És ami még aggasztóbb: vajon nem formálják-e tudatosan át az emberiséget a folyamattal? A még kialakulóban levő ízlésvilág ugyanis könnyen befolyásolható, a fiatalok bizonyos irányokba terelése ma is igen elfogadott hirdetési szokásnak minősül. Elég egyetlen olyan reklámot megnézni, amit a hirdető kifejezetten a 18-39 kor közöttieknek készített; ezek döntő többsége nem is az adott termék előnyeit hirdeti, hanem egyfajta életérzést igyekszik átadni...
