Így kéne a Facebooknak és a tech-cégeknek etikusabbá válniuk

Lehet-e tartani a szokásos üzletmenetet, vagy itt az ideje, hogy az etika legalább olyan fontos legyen, mint a profit? A "Túl a jó szándékon" című jelentés a munka közben megjelenő ellentmondásos erőkre világít rá.

A technológiai szakemberek körében végzett felmérés szerint 82 százalékuk határozottan egyetértett azzal, hogy vállalata etikus. Ugyanebben a felmérésben csak 24 százalék értett egyet határozottan azzal, hogy a technológiai ipar etikusan közelíti meg az általa létrehozott termékeket és szolgáltatásokat. Egy másik, a Deloitte által az ezredfordulósok és a Z generáció körében végzett felmérés szerint mindkét csoport 70 százaléka úgy véli, hogy a vállalatok inkább a saját ügyeikre, mint a társadalomra gyakorolt hatásukra összpontosítanak.

A jelentés szerint a technológiai vállalatoknak ezeket a változtatásokat kell végrehajtaniuk ahhoz, hogy javítsák etikai helyzetüket:

• Meg kell változtatni a régóta bevett gondolkodásmódot, amely történelmileg előnyös volt!
• Meg kell vitatni a hatékonyság és a teljesítmény, valamint az etikusabb megközelítés közötti kompromisszumokat!
• Meg kell teremteni a meglévő bevételi források és az erős etikai gyakorlatok közötti egyensúlyt.
• Meg kell változtatni a szoftverfejlesztés folyamatát!
• Több pénzt és időt kell fektetni a termékfejlesztésbe a nem szándékolt következmények megértése érdekében!
• Új módszereket kell kidolgozni a projektcsapatok értékelésére és jutalmazására!

Ez a lista tökéletesen illusztrálja azt a számos dilemmát, amellyel például a Facebooknak szembe kell néznie, amikor belső kutatások eredménye kerül nyilvánoságra, a törvényhozók pedig elkezdik megérteni a közösségi médiaplatformok erejét és hatását. A vállalatnak meg kell változtatnia a pénzkeresés módját, hogy számos etikai vádat kezelni tudjon.

Paul Silverglate, a Deloitte alelnöke Jessica Kosmowskival, Hilary Hornnal és David Jarvisszal együtt írta a jelentést. Silverglate szerint mindaddig lehetséges egyszerre etikusnak és nyereségesnek lenni, amíg a vállalatok hajlandóak nem csak a "Lehet-e?", hanem a "Kell-e?" kérdést is feltenni. Egy olyan termék példáját hozta fel, amely potenciálisan nagyon nyereséges, de negatív hatással lehet egy embercsoportra. "A termék kijavítása időbe és pénzbe kerülne. A termékfejlesztés életciklusának minél korábbi szakaszában történő megbeszélések és a szervezet etikai elveinek világos kommunikálása mindenki számára segíthet" - mondta a szakember

Silverglate azt javasolja, hogy az első lépés a szokásos üzletmenet és az erősebb etika közötti feszültség csökkentésére az "etikai északi pólus" meghatározása. A következő lépés a rövid és hosszú távú menedzsment, valamint a kettő közötti lehetséges kompromisszumok mérlegelése. A Deloitte ezt az öt területet azonosította, ahol a technológiai vállalatoknak jobban kell egyensúlyt teremteniük az etika és a meglévő üzleti gyakorlat között:

1. Adathasználat: Az adatokkal kapcsolatos szabályok minimumának mindenképpen meg kell felelni, vagy gyűjtsék, használják és védjék az adatokat mindenki számára méltányosabb módon.
2. Környezeti fenntarthatóság: A környezetvédelmi előírások teljesítése, vagy új módszerek kidolgozása az energiafelhasználás, az ellátási lánc hatékonysága, a gyártási hulladék és a félvezetőgyártás vízfelhasználásának kezelésére.
3. Megbízható mesterséges intelligencia: A társadalom javát szolgáló vezérelvek kidolgozása, valamint az elfogultsággal, méltányossággal, átláthatósággal és megmagyarázhatósággal kapcsolatos problémák elkerülése, illetve a termékek minél gyorsabb bevezetésének előtérbe helyezése.
4. Az igazságot fenyegető veszélyek: Foglalkozni kell az elharapózó deepfake, dezinformáció és félretájékoztatás problémájával, illetve együttműködésre van szükség a kormányokkal a hatékony szabályozáshoz szükséges felelősségek és normák világos körvonalazása érdekében.
5. Fizikai és mentális egészség: Meg kell találni, hogyan tudja a technológiai ipar jobban megérteni és mérni a technológia egészségre gyakorolt hatásait, valamint az egészségügyi ágazatra gyakorolt hatását?

Silverglate elmondta, hogy az iparág az egyetemes adatvédelmi szabványok kialakulására vár. Úgy látja, hogy az adatvédelem iránt nagyobb a piaci kereslet, amit az adatvédelmi technológiai iparág jelentős növekedése is mutat. Azt ajánlja, hogy a vállalatok tegyék meg ezeket a lépéseket, hogy felkészüljenek az adatokkal kapcsolatos szabályozásokra. "Ez magában foglalja egy adatkezelési keretrendszer kialakítását, a jelenlegi globális szabályozásoknak való megfelelés módját, az erős adatvédelmi és kiberbiztonsági gyakorlatokat, valamint egy átfogó, szilárd kockázatkezelési képességet" - tette hozzá.

A jelentés a Techrepublic öszefoglalója szerint meghatározza azokat az etikai problémákat, amelyek az üzleti életciklus minden egyes szakaszában felmerülhetnek, és az egyes szakaszokban felteendő kérdéseket ajánl. Ezek felölelik a vállalat társadalmi felelősségének meghatározását az életciklus kezdetén, az ellátási lánc etikai szempontjainak mérését a fejlesztés és a bevezetés során, valamint annak átgondolását, hogy mi történik az életciklusuk végén lévő termékekkel.

Silverglate szerint az etikai kérdések némelyike intellektuálisan nagyobb kihívást jelent, némelyik pedig technikailag vagy operatív szempontból nehezebb lehet. "Sokkal könnyebb beszélgetni és stratégiákat kidolgozni, mint a szoftverek újratervezése vagy az ellátási láncok átalakítása. Ezért olyan fontos a holisztikus megközelítés. Szeretnénk segíteni abban, hogy az iparág egy strukturáltabb megközelítéssel könnyebben tudjon etikai döntéseket hozni" - magyarázta.

A jelentés a következő lépések megtételét ajánlja a technológiai iparban az etika holisztikus megközelítésének kialakítása érdekében:

1. Az etika integrálása az üzleti életciklusba.
2. Befektetés az etikára szakosodott tehetségekbe.
3. Felülről, alulról és az egész szervezeten keresztül építsék az etikai kereteket és képezzék ki az alkalmazottakat.
4. A szervezet legyen etikai oldalról a lehető legprediktívebb és az etika terjedjen szét amennyire csak lehetséges.
5. Legyen együttműködés a partnerekkel és a versenytársakkal az iparág fejlesztése érdekében.

Silverglate szerint a jelentésük remélhetőleg arra ösztönözi a vállalatokat, hogy kiépítsék mérési képességeiket, világos felelősségi vonalakat határozzanak meg és viselkedésbeli változásokat vezessenek be.