Bár a pályázatok útvesztőjében nem könnyű kiigazodni, a cégek tisztában vannak az aktuális pályázati lehetőségekkel. A vállalkozások általában az interneten keresztül szereznek tudomást az uniós pályázati lehetőségekről, de sokan tájékozódnak szaklapokban és személyesen is. A tapasztalatok szerint azonban sok potenciális pályázó számára nehézséget jelent az eligazodás a rendelkezésre álló lehetőségek és a bonyolult pályázati specifikációk útvesztőiben, ezért a szakmai követelmények tisztázása és az optimális költségszerkezet összeállításában többségük már segítségre szorul.
Tóth Ádám, az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézetének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy idén több pályázat van, mint a 2009-2010-es időszakban. Ennek több oka is van: a jelenlegi gazdasági helyzetben szűkek a finanszírozási lehetőségek, drágulnak a hitelek, és az elmúlt években szigorodtak a banki hitelnyújtás feltételei is. Szerencsére a pályázatok iránti általános érdeklődés nem csökkent, sőt. A negatívumok mellett pozitívumokkal is szolgált a 2011-es év: javultak a pályázati feltételek és egyszerűbb lett az ügymenet, aminek következtében meggyorsultak a kifizetések. A vállalkozások versenyképességük, hatékonyságuk növelése érdekében egyre nagyobb figyelmet fordítanak az informatikai fejlesztésekre, és ehhez a jelenlegi pályázati kiírások kedvező finanszírozási lehetőségeket biztosítanak.
A MAG Zrt. november 11-i adatai szerint összesen 5536 nyertes ÚSZT-pályázat tartozik a GOP és annak közép-magyarországi tükörpályázataihoz. (Ha a GOP-ban - Gazdaságfejlesztési Operatív Program - megjelenő témakörök a Közép-magyarországi Régióban is megjelennek - csak a KMOP - Közép-magyarországi Operatív Program - regionális akcióterv keretei között -, akkor tükörpályázatról beszélünk - a szerk.). Ebből 3745 db (68%) vissza nem térítendő támogatás volt, míg 1791 alkalommal visszatérítendő támogatásokkal (mikrohitel, kockázati tőkejuttatás, garancia) segítettek a magyar mikro-, kis- és középvállalati szektornak. A projektek 200 Mrd Ft-ot meghaladó fejlesztést és beruházást jelentenek az országban.
Hogyan pályázzunk?
Az European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezető igazgatójának segítségével segítünk eligazodni a pályázati útvesztőben. Első lépésként a pályázni szándékozó vállalkozás előminősítését kell elvégezni. Ez egyrészt a projektötlet, másrészt a vállalkozás gazdálkodási és szakmai adatai alapján történik. Az előminősítés során megtudhatjuk, hogy a vállalkozás melyik pályázaton indulhat el, milyen támogatási intenzitás mellett, mekkora támogatási összeg lehívására van lehetősége, és ez milyen kötelezettségekkel jár számára.
Amennyiben a vállalkozás a pályázat mellett dönt, elkezdődik az adatgyűjtés - a pályázati kiírás és az útmutató előírásainak megfelelően -, majd a begyűjtött információk és dokumentumok birtokában elkészül a pályázat, amit az előírásoknak megfelelően nyújtanak be a közreműködő szervezethez. Ehhez összesen egy cégszerűen aláírt nyilatkozat és CD-melléklet szükséges.
A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.), a pályázat megérkezését követően hivatalos levélben értesíti a pályázót a pályázat beérkezéséről, regisztrálásáról, egyúttal küld egy felhasználónevet és jelszót, amellyel a pályázó nyomon követheti az ügynökség honlapján elérhető rendszeren pályázata további sorsát. Itt láthatja azt is, ha hiánypótlásra szólítják fel, vagy tisztázó kérdések megválaszolását kérik. Ha a pályázatot támogatásra érdemesnek ítéli meg a döntés-előkészítő bizottság, akkor a támogatás ténye elérhető lesz az ujszechenyiterv.gov.hu honlapon, és a pályázót levélben is értesítik.
Pozitív támogatói döntést követően sor kerül a támogatási szerződés megkötésére, amelyhez újabb dokumentumok beszerzése szükséges. Itt kell dönteniük a pályázónak az előlegigénylés mértékéről is, ha ezt az adott pályázati felhívás engedélyezi. Az előlegigényléstől számított körülbelül 15 napon belül megérkezik az előleg a pályázó számlájára.
A pályázat benyújtását vagy a támogatási szerződés aláírását követően megkezdődik a projekt megvalósítása. Nem szabad megfeledkezni a folyamatos monitoring kötelezettségekről sem, hiszen a támogatási szerződésben meghatározott tartalommal és gyakorisággal időszakos beszámolót és záró beszámolót kell küldeni az eljáró hatóság számára.
Mire pályázzunk?
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 2010. év végén tette közzé a Digitális Megújulás Cselekvési Tervet (közel 100 milliárd Ft forrás mozgósításáról van szó), melynek legfontosabb pillére az infokommunikációs infrastruktúra. Az infokommunikációs fejlesztések nélkülözhetetlenek a gazdaság erősödéséhez. A vállalkozások - elsősorban a kis- és középvállalkozások - hatékony működésének egyik alapja az adminisztráció egyszerűsége, költséghatékonysága, melyhez informatikai fejlesztések szükségesek. A hatékonyságot és versenyképességet azok a meghirdetett informatikai pályázatok növelik, amelyek már középtávon új piaci lehetőségekhez és nagyobb árbevételhez juttatják a sikeresen pályázó cégeket.
2011-ben - mostanáig - a kis- és középvállalkozások versenyképességét javítandó célzattal, két - összesen 11,8 milliárd forint értékű -, célzottan informatikai pályázatot írtak ki, de természetesen egyéb pályázati kiírások is tartalmaznak információs-technológiai fejlesztésekre elszámolható költségeket.
A Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretein belül 2011. július 1-jétől elérhetők a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására, valamint a vállalati SaaS-központok létrehozásának és fejlesztésének támogatására vonatkozó, célzottan informatikai pályázatok.
A vállalati folyamatmenedzsmentet és elektronikus kereskedelmet támogató pályázat célja a kis- és középvállalkozások jövedelemteremtő képességének megerősítése. Ami a támogatások sokszínűségét illeti, Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója megosztotta velünk, hogy összesen tizenkét, funkcionális célterületre vonatkozó - modern vállalat/szervezetirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó - komplex vállalati és szervezeti infokommunikációs fejlesztés támogatható: vállalati CRM; értékesítési terület; gyártási terület; humánerőforrás-menedzsment és bérszámfejtés; kontrolling és döntéstámogatás; beszerzési, logisztikai terület; táv- és csoportmunka-támogatás; pénzügyi, számviteli terület; internetes értékesítés (vállalati webáruház); internetes megjelenés (vállalati portál); munkafolyamat-irányítási rendszer (WF) bevezetése; elektronikus iratkezelési rendszer bevezetése; kiegészítő (tudásmenedzsment vagy ERP-hez kapcsolódó mobiltechnikát használó vagy térinformatikai és földrajzi információs - GIS -, vagy RFID-technológiát alkalmazó) specializált rendszer bevezetése. A pályázatok benyújtásának határideje 2012. december 31.
Mennyit kaphatunk?
A Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet szakembere a Computerworldnek elmondta, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében egyaránt 1-10 millió forint közötti összeg kapható támogatásként. A támogatás mértéke KMOP esetén maximum 40 százalék, GOP esetén maximum 50 százalék lehet.
Természetesen az elszámolható költségekről sem szabad megfeledkezni! Az online megjelenés, e-kereskedelem és egyéb e-szolgáltatások költségei, a modern vállalatirányítási és termelési környezet kialakításához kapcsolódó komplex vállalati infokommunikációs fejlesztések és az üzleti információs technológiafejlesztéshez kapcsolódó szoftverek beszerzésének költségei mind elszámolhatók.
A korábbi évekhez hasonlóan egyéb pályázati kiírások is tartalmaznak informatikai tartalmakat. Jó hír, hogy valamennyi pályázat esetében elszámolhatók az új hardverre és a szoftverekre - beleértve az alapszoftvert is, kivéve a speciális fejlesztésű szoftverek beszerzését - vonatkozó IKT-s kiadások. Fontos lehet, hogy a szoftverkiadásokat illetően a kiadások többnyire csak a projekt összes költségeinek 25 százalékáig számolhatók el.
Azok a cégek, amelyek komplex fejlesztéssel szeretnék ráncba szedni vállalkozásukat, a „Komplex vállalati technológiafejlesztés mikro-, kis- és középvállalkozások számára" (GOP-2011-2.1.1/B és KMOP-2011-1.2.1/B) és a „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése" tárgyú pályázatok (GOP-2011-2.1.1/A és KMOP-2011-1.2.1/A) keretében - mintegy 35%, illetve 40% támogatási intenzitással - valósíthatják meg elképzeléseiket. Ráadásul a vállalkozások innovációs tevékenységével való összefüggésben akár 65%-os támogatási intenzitás mellett szerezhetnek be hardver- és szoftvereszközöket, sőt a „legkisebb" cégek is lehetőséget kapnak erre az Új Széchenyi Tervben. Hitellel kombinálva már 10%-os önerővel is tudnak informatikai beruházásokat megvalósítani, akár induló vállalkozások is. A kezdeményezés rendkívül népszerű, eddig közel 1200 nyertes pályázatról számolhatunk be.
Lehetőség van informatikai képzések megvalósítására is - akár 100%-os támogatással. A pályázat benyújtásának feltétele, hogy a pályázó valamely, az Új Széchenyi Terv keretében 2011 és 2013 között meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázaton pozitív támogatási döntéssel rendelkezzen, azonban erre jelenleg kizárólag Magyarországon a konvergencia régiókban székhellyel vagy telephellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások pályázhatnak.
IT-trendek 2011
Az Új Széchenyi Tervben a trendek a szállítói piac és a pályázatírói piac igényeinek megfelelően a kisebb, de könnyített eljárásrenddel elnyerhető támogatási összegek felé mozdultak el. A vállalkozások általában önálló projektként kezelve valósítják meg átfogó informatikai fejlesztéseiket, amelyekre a vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatására, a kkv-k technológiai fejlesztésére és a kkv-k komplex vállalati technológiai fejlesztésére kiírt pályázatok adnak nagyon jó lehetőséget.
Nem hagyhatjuk említés nélkül a vállalati szolgáltató központok létrehozását és fejlesztését támogató pályázatot sem. A vállalati SaaS (Software as a Service) központok létrehozására, fejlesztésre kiírt pályázat a kkv-szektor hatékonyabb működésének előmozdítását célozta meg. A GOP forrásaiból 1 milliárd forint volt felhasználható kifejezetten erre a célra, a pályázatok benyújtására 2011. július 1. és augusztus 31. között nyílt lehetőség. A pályázat célja volt, hogy olyan informatikai alkalmazásokat szolgáltató központok létrehozását és fejlesztését segítse elő, amelyek a kkv-k működési hatékonyságát segítik, és olyan informatikai beruházásokat hozzanak létre, amelyeket saját forrásból nem tudnának megvalósítani.
Az idei év slágerei
Az elmúlt évek pályázatkezelési tapasztalatai alapján az elektronikus kereskedelemfejlesztéssel, a szélessávú hálózatfejlesztéssel és az innovációs területekkel - jellemzően szoftverfejlesztéssel - kapcsolatos pályázatok kerültek a társaságok fókuszába. Bár a gazdasági válságot ők is megérzik, az informatikai fejlesztések a cégek életére mindenképpen költségcsökkentő hatásúak, ezért a vállalatok a hosszú távú csökkentés érdekében nem sajnálják azokra a pénzt.
Az informatikai pályázatok iránt egyébként továbbra is rendkívül nagy az érdeklődés. Ezt jól példázza, hogy az elmúlt fél évben már közel 1 milliárd forintra vonatkozóan kötöttek támogatási szerződést a vállalati folyamatmenedzsment és e-kereskedelem támogatására kiírt pályázat forrásaiból, és a vállalati Saas-központok támogatására szóló 1 milliárd forintos keretről is hamarosan születik döntés. Tóth Ádám szerint ez többek között annak köszönhető, hogy az idei évben a kkv-k erőteljes költségcsökkentésre kényszerülnek, amely miatt az informatikai fejlesztésekhez vagy pályázati forrást találnak, vagy kénytelenek azokat elhalasztani. A tavalyi évhez képest a komplex vállalati technológiafejlesztést támogató pályázat feltételei kedvezőbbek, hiszen a 2009. évi kiírásban még kizáró feltétel volt az árbevétel meghatározott mértékű (10-25%) csökkenése az előző évi árbevételhez képest, amely miatt több vállalkozást kizártak.
Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a hazai vállalkozások továbbra sem használják ki megfelelő mértékben a digitális világból származó előnyöket. Egyrészt alulinformáltak, másrészt bizalmatlanok ezen a téren, annak ellenére, hogy ez a kkv-k hatékonyságnövelésének egyik kulcsfontosságú eszköze lehetne. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy az európai kereskedelemnek jelenleg csupán alig két százalékát teszi ki az e-kereskedelem. Azzal kapcsolatban, hogy ez mikor változik meg, csak találgathatunk. Annyi biztos, hogy a kiírt pályázatokra szánt összeg minden évben elfogy, a cégek tehát - ha lassan is, de - felismerik az IKT-fejlesztések fontosságát.
