Hirdetés
. Hirdetés

Fordult a kocka: már a vevő diktál

|

Ha digitalizációról van szó, már nem csak a technológiai cégek diktálnak, hanem a felhasználók is. A Covid-19 ráébresztette a társadalmat a valós igényeire. Az a cég, amelyik nem látja a digitális transzformációban rejlő lehetőséget, óhatatlanul lemarad a versenyben.

Hirdetés

A pandémia idején megnőtt a jelentősége a munkát, tanulást, ügyintézést és szórakozást lehetővé tevő digitalizációnak, a kutatás-fejlesztésben meghatározó szerepet betöltő mesterséges intelligenciának, valamint a jó minőségű hálózatoknak. Jóllehet a technológiák már rendelkezésre álltak, gyakorlati alkalmazásuknak hatalmas lökést adott a világjárvány. Jakab Rolandot, az IVSZ digitális transzformációért felelős alelnökét - aki a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke és az Ericsson Magyarország regionális igazgatója is - az elmúlt év fő trendjeiről, valamint a várható jövőről kérdeztük.

Hirdetés

Jakab Roland: Senki sem számított arra, hogy ilyen gyors ütemben kényszerülünk átállni a digitális megoldásokra. Míg korábban sok kis- és középvállalat halogatta a fejlesztéseket, addig a járványhelyzetben rákényszerültek a hirtelen változtatásra. Sokaknak elemi érdeke volt például webfejlesztést indítani, hogy elérhetővé váljanak az ügyfeleik számára. De említhetem a kapcsolattartás új formáit is, a videóplatformokat vagy a dokumentummegosztó alkalmazásokat. Az ezekre épülő munkafolyamatok ma már egyre inkább a mindennapok részét képezik. Az infokommunikációs szakma képviselőinek most az az egyik fő feladatuk, hogy segítsék a kis- és középvállalatok digitalizációját.

Soha nem volt annyira aktuális az IVSZ valamivel több mint egy éve elvégzett kutatása, amely a digitális gazdaság felmérésére vállalkozott. Az elmúlt hónapok több alkalommal is igazolták ennek eredményeit: a digitális ökoszisztéma fejlesztése, a technológiák megfelelő alkalmazása, a kkv-k digitális felkészültségének növelése, valamint az ehhez szükséges kompetenciák megléte létfontosságú ebben a bizonytalan, kiszámíthatatlan helyzetben.

Azt már egyre többen látják, hogy számos ügy elintézéséhez nem szükséges a személyes jelenlét, az érintettek mozoghatnak az online térben. Azon is el kell azonban gondolkodni, hogy az online térben keletkező, a cég működéséhez kapcsolódó hatalmas adattömeget miként lehet a legjobban kiaknázni a versenyképesség növelése érdekében. Ez is fordulópontot jelenthet abban, hogyan viszonyulnak a cégek a digitalizációhoz. Egyértelműen az adatgazdaság beindítását látom tehát az infokommunikációs szektor nagy lehetőségének. Ez adhat óriási lökést a digitális átállásnak.

Computerworld: Ahhoz, hogy a digitalizáció megfelelő irányban és ütemben folytatódjon, hogy az adatvagyont jól használják fel a cégek, szükség volna az érintettek képzésére, szemléletének formálására. Vannak ilyen irányú kezdeményezések?

JR: A Mesterséges Intelligencia Stratégia fontos részét képezi az úgynevezett Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ elindítása. Ennek fókuszában a kis- és középvállalatok képzése áll, illetve annak segítése, hogy a kkv-k a náluk keletkező adatokat megfelelően használják fel, a digitalizációt elősegítő és a mesterségesintelligencia-alkalmazásokat ésszerűen vezessék be. Tanácsadói csoport szerveződik, amely egy auditot követően javaslatot tesz, hogy hol és milyen ütemben érdemes e lépéseket megtenni. A központ különböző konkrét felhasználói eseteken keresztül mutat majd rá, hogy az egyes szektorokban mi mindenre alkalmas egy digitalizációs platform, egy dokumentumkezelő vagy egy mesterségesintelligencia-alkalmazás. Ezen túlmenően tervben van még egy úgynevezett kísérletezést támogató voucher, amelynek lényege, hogy bizonyos alkalmazások bevezetéséhez konkrét támogatási összeget vehetnek igénybe a cégek. A központ kialakítása, a koncepció kidolgozása folyamatban van, indulása 2021 első felében várható. Ezen kívül a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának is van egy programja, a Modern Vállalkozások Programja, amely elsősorban a digitalizációt segíti.

CW: Kaphatnak e programokról bővebb információt az érdeklődő cégek?

JR: Létrehoztunk egy gyűjtő weboldalt, az ai-hungary.com-ot, ahol bemutatjuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos összes intézkedést, információt, lehetőséget, magyar és angol nyelven. Megtalálhatóak itt - többek között - a témába vágó, folyamatban lévő kutatások és fejlesztések, egyetemi projektek, programok, a megkereshető tanácsadók, a lehetséges partnerek. Itt lehet tájékozódni például a december elején indított MI Kihívásról, amely egy tudatosító kampány, illetve alapozó kurzus a teljes társadalom számára. A technológia erejét, az MI-ben rejlő lehetőségeket konkrét felhasználási eseteken keresztül mutatjuk be, az etikai megfontolásokat is figyelembe véve. A képzési programot magyar szakemberek fejlesztették, célunk, hogy a jövő év első felében iparág-specifikusan tovább bővítsük. Azt szeretnénk elérni, hogy 2021 végéig legalább százezren végezzék el a kurzust.

Ez egyfajta megalapozása lehetne annak, hogy az érintettek - közöttük a cégvezetők - nyitottak legyenek a technológia alkalmazására. Az is a terveink között szerepel, hogy magával az MI üzenetével, tehát azzal, hogy a mesterséges intelligencia miképpen alakítja át az egyes iparágakat, illetve az egész életünket, a jövő év végére 1 millió főt érjünk el. A PwC-vel közösen végzett számításaink szerint 2030-ig 900 ezer ma létező munkahelyet érint az MI megjelenése. Már most el kell kezdeni a felkészülést a változásra oktatási programokkal, képzési ösztönzéssel, tájékoztató kampányokkal. Kulcsfontosságú ugyanis, hogy időben legyenek olyan szakemberek, akik képesek alkalmazni az új, a cég számára értéket teremtő technológiákat.

CW: Várhatóak változások a Mesterséges Intelligencia Stratégiában a járványhelyzet hatására?

JR: A stratégiát már megalkotásakor élő dokumentumnak terveztük. Abban állapodtunk meg, hogy legalább kétévente felülvizsgáljuk. Erre egyrészt a technológia rohamos fejlődése, másrészt a használatból adódó rengeteg tapasztalat miatt van szükség. Országstratégiáról van szó, amelyet gyakorlatilag alulról építkezve, széles kör bevonásával hoztunk létre. A munkacsoportokba 270 szakmai szervezet ezer szakértőt delegált. Több körben rendeztünk ötletbörzéket. Az itt elhangzottak alapján szintetizáltunk programokat, fejlesztési elképzeléseket, és raktuk össze a stratégia alapjait.

Ezután indult az iterációs folyamat a különböző ágazati döntéshozói csoportokkal. Ennek végén állt össze az országstratégia, amelyet Palkovics László innovációs és technológiai miniszter terjesztett a kormány elé, amely azt el is fogadta.

Teljes a konszenzus abban, hogy az MI-értékláncot erősítenünk kell, hiszen minél több adat (akár közadat, akár anonimizált személyes adat) áll rendelkezésre, annál több alkalmazást lehet fejleszteni. Minél több alkalmazás van, annál több adat keletkezik, és annál több kutatás-fejlesztési projektet lehet indítani. A kutatás-fejlesztési folyamat végén megint csak több alkalmazás születhet. A kutatás-fejlesztés, az alkalmazások és az adatok tehát kölcsönösen hatnak egymásra. Ennek természetesen vannak peremfeltételei. Ilyen például egy MI-labor létrehozása, ahol különböző témákban működhetnek együtt kutatóintézetek, egyetemek. Ki kell alakítani az adat tulajdonjogára és felhasználására vonatkozó jogi, etikai keretrendszert is.

Az állami adatvagyon megfelelő hasznosítása is kiemelt fontosságú, így a Nemzeti Adat Vagyon Ügynökség (NAVÜ) felállítása, amely támogatja az adatvagyonnal rendelkező állami szerveket az adatkészletek nyilvántartásában, másodlagos felhasználást célzó elérhetővé tételében, üzleti modelljeik kidolgozásában. Ösztönözni kell az oktatást, a képzést. Ki kell dolgozni a szektorális fókuszokat, továbbá definiálni kell az emberek mindennapjait érintő, úgynevezett transzformatív programokat.

Ezeken keresztül válik igazán láthatóvá, mire lehet használni az MI-t a különböző ágazatokban. Az egyik transzformatív program, a magyar nyelvű automatizált ügyintézés célja, hogy létrehozzunk egy, a magyar nyelvet is támogató nyelvtechnológiát, amelyet be lehet építeni az összes ügyfélszolgálati folyamatba, mint a "zero level support" megkönnyítve ezzel az ügyintézést. Az ilyen módon létrejött technológia a magyar nyelvkultúra megőrzése érdekében is kulcsfontosságú. A kifejlesztett technológiát felkínálhatjuk szinte mindenkinek, bankoknak, távközlési cégeknek, államigazgatási szervezeteknek, amelyek azután erre építhetik alkalmazásaikat.

CW: A járvány megnövelte a keresletet például a távoli munkavégzéshez szükséges hardver- és szoftvereszközök, a felhőszolgáltatások iránt. Hogy érintette a pandémia a telekommunikációban mozgó vállalatokat?

JR: Jó minőségű hálózati kapcsolatokra soha nem volt ilyen nagy igény, mint az elmúlt fél évben. Az otthonról dolgozók, a távoktatásban résztvevők a hálózaton keresztül látták el tevékenységüket. Jól működő hálózatok nélkül nem lehetett volna banki átutalásokat indítani, online vásárolni, de a karanténban rekedtek szórakozásának nagy része is az online térbe terelődött. Emiatt egyre inkább úgy tekintett mindenki a hálózatokra, mint a gazdaság lélegeztetőgépeire. Éppen ezért a hálózatfejlesztések nem lassultak, sőt mindenki arra törekedett, hogy fejlessze hálózatát, javítsa annak minőségét.

CW: Az 5G fejlesztések is töretlenül vagy esetleg gyorsított ütemben folytatódtak? Mit tapasztalt e téren az Ericsson?

JR: Egy néhány hete megjelent tanulmány szerint a következő években az 5G nettó 826 milliárd forinttal járulhat hozzá a magyar GDP-hez, ezzel is jelentős mértékben támogatva a vírusválság utáni újjáépítést. Belegondolva ebbe a számba egyértelmű, hogy az új felhasználási esetek jelenthetik azt az értéktöbbletet, amit az 5G technológia bevezetése és elterjedése hozhat. Jelenleg a 4G/5G váltás időszakát éljük, és ez a váltás a Covid-19 hatására felgyorsult.

Ahol rendelkezésre áll a spektrum, szinte minden szolgáltaltató modernizál, vagy fontolgatja az 5G bevezetését. Hetvenkét élő, az Ericsson berendezéseire épülő hálózat működik a világban, összességében pedig már több mint százhúsz 5G szerződésünk van. Legutóbbi Mobilitási jelentésünkből az látszik, hogy az 5G lesz minden idők leggyorsabban terjedő mobiltechnológiája. Év végére több mint 220 millió 5G előfizetőt prognosztizálnak világszerte, 2026-ra pedig több mint 3,5 milliárd 5G előfizetésre számíthatunk.

Az előrejelzések szerint 2026-ra az összes mobilforgalom 50 százaléka 5G hálózaton bonyolódik majd le. Magyarországon a Telekom számára szállítjuk az 5G rádiós hálózatot. Az Ericsson Spectrum Sharing, azaz dinamikus spektrummegosztás) technológiájának is köszönhetően bővül az 5G hálózati lefedettség a fővárosban, lakosságra vetítve 30 százalékra emelkedik az év végéig.

CW: Mire számít az infokommunikációs szakma a járvány után?
JR: A szakma arra készülhet, hogy segítséget kell nyújtania a digitalizáció folyamatában a különböző szektorok meghatározó és feltörekvő vállalatainak, illetve azoknak a cégeknek, amelyek talajt veszíthetnek, ha nem digitalizálják működésüket. Az infokommunikációs szakma felelőssége abban van, hogy kézzelfoghatóvá tegye a digitalizáció előnyeit, a benne rejlő lehetőségeket. Rá kell mutatni, hogy a digitalizációval miként javítható egy cég, teljes iparágak, sőt az egész nemzetgazdaság versenyképessége, illetve válságállósága. A tudatosítás, a figyelem felkeltése után következhet a bevezetés segítése. Fordulóponthoz érkeztünk: aki nem lép időben, és nem képes a teljes folyamatát, illetve az adatait megfelelően értelmezni, az hirtelen ütemet veszíthet és lemarad. Aki viszont idejekorán lép, érti a piaci mozgásokat, illetve jól tudja felhasználni az adatokat, az versenyelőnyre tesz szert.

Van még egy érdekes világtendencia: eddig a technológiai cégek diktálták az iramot, ők határozták meg a fejlesztési irányokat, ma azonban - nagymértékben a járvány hatására - a társadalom igényei kerültek előtérbe. Az emberek azt akarják, hogy minél hamarabb készüljön el a vírus ellenszere, minél jobb minőségű és nagyobb lefedettségű hálózatokat használhassanak, minél több olyan alkalmazás álljon a rendelkezésükre, amely a munkájukat és a mindennapi életüket segíti. Valamiféle fordulat mindenképpen bekövetkezett volna, ám a Covid-19 nélkül nem jelentkezett volna ennyire markánsan.

Hardverek, szoftverek, tesztek, érdekességek és színes hírek az IT világából ide kattintva!

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://computerworld.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A Project029 Magyarország Kft. közleménye
Bezár