Vagy hamarosan csillapodni fognak a világjárvány tünetei, vagy a Covid-19 társadalmi-gazdasági szövődményei elhúzódnak, kiderül majd - egy biztos, a 2020-as év drámai fordulópontként marad emlékezetes. Tavaly történt meg először, hogy bolygónk teljes népessége egyszerre, hirtelen és gyökeresen változtatott magatartásán, hogy távolságot tartson, korlátozásokat vezessen be, karanténba vonuljon. A példátlan esemény következményei ennek megfelelően szélsőségesek, a vállalatok és a kormányzatok minden terve és várakozása alapból megváltozott, mutatott rá éves vezérigazgatói felmérésének (2021 CEO Study: Find your essential) eredményeit összegezve az IBM Institute for Business Value (IBV).
Az IBM üzleti kutatóintézete ebben az egyedülálló helyzetben vizsgálta a vezetők hozzáállását eddigi legnagyobb ilyen típusú felmérésében, amelyben az Oxford Economics közreműködésével ötven országból és 26 iparágból összesen háromezer vezérigazgatót kérdezett meglátásairól és prioritásairól. Az eredményeket az IBV kutatói az IBM több mint 20 éve rendszeresen elvégzett cégvezetői (C-Suite) kutatásainak adataival is összevetették.
Ennek alapján a mindenhol - irodában, otthon és más helyszíneken - dolgozó, elosztott munkaerő menedzselése lesz a következő évek egyik legnagyobb kihívása. A legjobban teljesítő vezérigazgatók - az árbevétel növekedése szempontjából a felső 20 százalékba tartozó vállalatok vezetői - szerint ugyanis a Covid-19 utáni világban a technológia, valamint a közös, nyílt innovációt tápláló partnerkapcsolatok mellett a tehetséges munkaerő megnyerése és megtartása lesz a legfontosabb üzleti sikertényező.
- A világjárvány rákényszerítette a vezetőket, hogy újragondolják és felgyorsítsák az általuk irányított szervezetek digitális evolúcióját, mondta Rehus Péter, az IBM Magyarország igazgatója. - A kutatásból kiderült többek között, hogy a közép-kelet-európai vállalatvezetők a más térségekben dolgozó kollégáikhoz hasonlóan ugyanazzal a négy kulcsfontosságú technológiával, a dolgok internetével, a hibrid felhővel, a mesterséges intelligenciával és az automatizációval tennék cégüket okosabbá és gyorsabbá, ezáltal ellenállóbbá a változásokkal szemben, amelyeket a pandémia sok ágazatban előidézett.
Hibrid munkakörnyezet, fókuszban az ember
Elsőszámú prioritásként kezelte a távoli munkavégzés támogatását 2020-ban, mondta az IBM IBV felmérésében megkérdezett vezérigazgatók többsége. A további kilátásokat azonban a legjobban teljesítő cégvezetők markánsan másképp ítélik meg, mint alulteljesítő kollégáik - utóbbiak olyan vállalatok élén állnak, amelyek a bevétel növekedésének szempontjából az alsó egyötödbe tartoznak. Míg a túlteljesítő topmenedzserek több mint fele szerint az elosztott munkaerő menedzselése a következő években is az egyik legfontosabb vezetői feladat lesz, az alulteljesítők körében mindössze 25 százalék ez az arány.
- Sok vállalatvezetőt arra késztetett a pandémia, hogy a legfontosabbra, például az embereire összpontosítson, mondta Mark Foster, az IBM Services alelnöke. - Ugyanakkor a munkavállalók elvárásai is jelentős mértékben változtak munkaadóikkal szemben. A mindenütt dolgozó elosztott munkaerő például agilis technológiai támogatás mellett azt is elvárja vezetőitől, hogy az alkalmazottak jólétére figyelő, empatikusabb irányítási modellekre váltsanak, és rugalmas, befogadó vállalati kultúrát ápoljanak.
Bár az IBM IBV egy másik kutatása (What employees expect in 2021?) szerint a munkavállalók általában elégedettek a támogatással, amit a járványhelyzetben munkaadóiktól kaptak fizikai, mentális és pénzügyi jólétük megőrzéséhez, a képet erősen árnyalja, hogy a válaszadók kevesebb mint ötöde adott kitűnő osztályzatot vállalatának. A Survey Monkey közreműködésével készült felmérésből - amelyben idén januárban kilenc országból több mint 14 ezren vettek részt - ráadásul kiderült, hogy az alkalmazottak negyede 2021-ben munkahelyváltást tervez, és ennek legfőbb oka, hogy a munkaidő beosztása és a munkavégzés helye szempontjából nagyobb rugalmasságot vár el.
Visszatérve a vezérigazgatói felméréshez, további jelentős szemléletbeli különbség, hogy a sikeres vezetők 77 százaléka a munkatársak jólétét a rövid távú üzleti eredményeknél is fontosabbnak tartja, míg a gyengébben teljesítő vezérigazgatók csupán 39 százaléka gondolkodik hasonlóan. Mindez arra utal, hogy a virágzó vállalatok a mostani helyzetben az emberekben látják az egyik legfontosabb erőforrást. Mi több, az embert priorizáló szemlélet és az üzleti teljesítmény között is lehet összefüggés. A túlteljesítő vállalatok ugyanis, amelyek eleve gyorsabban növekvő bevételekkel kezdték a 2020-as évet, a járványhelyzetben is tovább növelték előnyüket, éves növekedési ütemük a korábbi 5 helyett immár 7 százalékponttal nagyobb, mint az alulteljesítő szervezeteké.
Az IBM ezért tanácsolja a vezetőknek, hogy a hibrid munkakörnyezet kezelését hosszú távon is fontolják meg, és gondosan mérlegeljék az ezzel járó feladatokat, az együttműködés digitális, felhőalapú eszközeinek bevezetésétől kezdve az alkalmazotti kiégés elkerülésén át a sokszínűségre és befogadásra építő vállalati kultúra fejlesztéséig.
Közös innovációra nyitott partnerkapcsolatok
A világjárvány tavalyi robbanását követően a vezérigazgatók többsége egyetért abban, hogy a következő években a technológia lesz az üzletre ható legjelentősebb külső erő. A megkérdezettek minden régióban egybehangzóan a felhőtől, a mesterséges intelligenciától (AI), a dolgok internetétől (IoT) és a robotizált folyamatautomatizálástól (RPA) várják a legtöbb hasznot az előttünk álló időszakban. A felülteljesítő cégvezetők azonban a megfelelő technológiai alapok, infrastruktúra megteremtését kétszer akkora arányban (62 százalék) tartják az egyik legnagyobb kihívásnak, mint alulteljesítő kollégáik, azaz ők felismerik, milyen fontos, hogy vállalatuk lépést tartson a technológia fejlődésével.
Figyelemreméltó, hogy a legsikeresebb vezérigazgatók közül szintén kétszer annyian (72 százalék) várnak a mesterséges intelligenciától már a következő két-három évben kézzel fogható üzleti eredményeket, mint a kevésbé sikeres vezetők (30 százalék). Az IBM szerint a felülteljesítő topmenedzserek azért derűlátók, mert előrébb járnak az AI gyakorlati alkalmazásában. Nemcsak elkülönült próbaprojektekben, hanem munkafolyamataikban is használják a valós idejű döntéshozást támogató technológiát, amely hibrid felhős infrastruktúrán könnyebben bevezethető és rugalmasabban méretezhető.
A cégvezetők krémje az üzleti partnerkapcsolatokat is fontosabbnak tartja az IBV kutatása szerint, 63 százalékuk ítéli úgy, hogy a közös innovációt célzó együttműködés egyre inkább nélkülözhetetlen lesz a sikerhez, míg a kevésbé jeleskedő vezetőknek csak a fele osztja ezt a nézetet. Az IBM kutatói azzal magyarázzák ezt, hogy a sikeres vezetők azonosítják vállalatuk kiemelkedő képességeit, és ezekre összpontosítanak tevékenységükben, míg a többi feladatra megfelelő partnereket keresnek. A kiválóságaikra fókuszáló szervezetek így szélesebb ökoszisztéma részévé válnak, amelyben sokkal több új, innovatív ötlettel találkoznak, mintha mindent egyedül, házon belül próbálnának megoldani. Növekedésük így újabb lendületet nyerhet, illetve hamarabb csatlakozhatnak a globális problémák, például a klímaváltozás kezelését célzó kezdeményezésekhez is.
Ha mindez kevés lenne a vezérigazgatóknak, akkor íme még egy tanulság az IBM IBV kutatásából. Meglehet, az üzlet elsődleges célja a profitszerzés, és a vállalatvezetők mindig is prioritásokat jelöltek ki, mostantól ez sem lesz ilyen egyszerű. Míg a múltban a vállalatok javíthattak számaikon, ha átmenetileg egy kiragadott területre fókuszáltak, immár a prioritások rendszerét kell kezelniük, mert hálózatba kapcsolt világunk digitális gazdaságában a merő nyereséghajszolás egyre kevesebb babért fog teremni. A szervezeteknek meg kell válaszolniuk a kérdést, hogy a fenntartható nyereségességen túl mit tartanak a legfontosabbnak, a társadalomban mi ad értelmet tevékenységüknek, mert ennek ismeretében tudják majd jobban megtartani ügyfeleiket, alkalmazottaikat és partnereiket - akik nélkül bevételeiknek is búcsút inthetnének.
Cikkünk a Computerworld magazin 2021. március 10-i lapszámában (LII. évfolyam 5. szám) jelent meg.
