Hirdetés
. Hirdetés

Üzleti és informatikai kutatás: akarsz róla beszélni?

|

Digitális átalakuláson azt a hatást értjük, hogy digitális, diszruptív technológiák radikálisan változtatják meg egy-egy szervezet, vagy akár teljes iparág működési logikáját, folyamatait, üzleti modelljét. A vállalatok szintjén nézve ez több a modern technológiák puszta adaptációjánál, hiszen a folyamatok, az üzleti modell és a kultúra is változáson kell, hogy átmenjen a sikeres átalakuláshoz. Mindezzel együtt érdemes vizsgálni azt, érzékelik-e a válaszadók a digitális technológiák hatását iparágukban.

Hirdetés

Mobilinformatikai megoldások

Idei kutatásunkat megelőző három évben a mobilinformatikai megoldások fontossága stagnált, mostanra pedig jelentősen csökkent. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a mobilinformatikai fejlesztések legtöbbször rövid idő alatt végrehajthatóak, és megfelelő, felhasználóközpontú fejlesztési módszertan esetén a sikerességük is garantált. Ennek megfelelően utóprojektekre csak ritkán van szükség.

Ezek a megoldások elérték azt a szintet, hogy az alapinfrastruktúra és az alapszolgáltatások részévé váltak, a jövőben jelentős projektek a mobilinformatika területén már nem várhatóak.

Hirdetés

Vállalati kommunikációs megoldások

Bár a 2020-ban megvalósult projektek között mindössze az ötödik lett, a kommunikációt célzó projektek iránt rövid távon nagyon megnőtt a lelkesedés. Ez valószínűleg a Covid-19 megjelenésével magyarázható: a mobilis munkavégzést és a gördülékeny kommunikációt elősegítő beruházásoknak rövid távon mindenképpen meg kell valósulniuk, még azon szervezeteknél is, amelyeknél korábban teljesen elképzelhetetlen volt az otthoni munkavégzés.
Érdekes, hogy 2019-es kutatásunkban a csökkenő tendencia miatt azt jeleztük előre, hogy a terület folyamatosan veszíteni fog népszerűségéből, ám a 2020-as események mégis növekedést prognosztizálnak. Ez jól mutatja az informatika azon tulajdonságát, hogy a megoldást keresve viszonylag gyors reakcióra képes a vállalati célok érdekében.

Felhőalapú megoldások

Tavaly a legfontosabb, a szervezetek felénél (49 százalék) megjelenő informatikai projekt volt valamilyen felhős megoldás fejlesztése vagy bevezetése. A szárnyalás azonban megtorpanni, sőt jelentősen csökkenni látszik, és a rövid távú tervek is inkább stagnálást jeleznek előre. Ezzel együtt is a felhős megoldások a második legnépszerűbb projektcélok az üzleti intelligencia után, de népszerűségük csökkenése előre jelezhető.

Ezt a predikciót már 2019-ben is leírtuk, és mint látható, igazunk lett. Már akkor is hangsúlyoztuk, hogy a projektek csökkenő aránya nem a technológia fontosságának csökkenését jelenti, hanem a bevezetési projektek sokkal gyorsabb megvalósíthatóságát, illetve a technológia elterjedtségét mutatja.

Hosszú távú tervek

Tavaly a hosszú távú tervek palettáján első helyezést foglalta el az elektronikus személyazonosítás, szerepe azóta jelentősen visszaesett, a korábbi 22 százalékról 5 százalékra. Ez persze akár azt is jelenthetné, hogy a korábban még hosszú távúnak tekintett tervek mostanra rövid távúak lettek, de nem ez történt. Ugyan az elektronikus személyazonosítás rövid távon a szervezetek 21 százalékát érdekli, de ez a szám már tavaly is ugyanennyi volt, a sikeresen megvalósult és a hosszú távon tervezett projektek száma viszont jelentősen visszaesett. Ez arra utal, hogy összeségében a terület iránti érdeklődés csökkent.

A blokklánc mellett a felhőalapú szolgáltatások és a mesterséges intelligencia is több szervezetnél csak a hosszú távú tervek között szerepel. Ez a kivárás a blokklánc esetén érthető, hiszen a technológia valós hasznosíthatósága még mindig kérdéses, azonban a másik két technológia esetén a halogatás inkább iparági sajátosság lehet, mintsem a technológia fejlettségére vagy kockázatosságára utaló magatartás.

A technológiák közül a 3D-s nyomtatás és a virtuális/kiterjesztett valóságon alapuló megoldások azok, amelyeket öt éven túl sem tervez bevezetni a szervezetek legnagyobb része. A blokklánc sem foglalkoztatja a megkérdezett szervezetek több mint kétharmadát, miközben 3-5 éves távon a technológia erősödni látszott.

A pandémiás válság hatása

Kutatásunkban évről évre vizsgáljuk az informatikát meghatározó aktuális kérdéseket is. A digitális átalakulás erősödésével ebben az évben is szerettünk volna mélyebben foglalkozni, de a Covid-19 mindent felülírt. A mostani válság olyan gyorsan érkezett, és fejtette ki hatását, hogy a következményeket már most érdemes volt alaposabban megvizsgálni.

Jól látszik, hogy a megkérdezett szervezetek több mint 40 százalékát már eleve felkészülten érte a mostani válság. Ezt magyarázhatja az, hogy a korábbi gazdasági válság alatt és után sort kerítettek már a megfelelő intézkedések bevezetésére, amelyek a Covid-19 esetén is jól használhatóaknak bizonyultak. Azt is látni kell emellett, hogy az egyébként is terjedő otthoni munkavégzéshez szükséges infrastruktúrát a válságtól függetlenül is sok helyen kialakították már 2019-re.

A válaszadók közel 60 százalékát ugyanakkor - különböző mértékekben - megérintette a válság negatív hatása. A vállalatok 17,1 százaléka jelenleg is küzd azzal, hogy a Covid-19 hatásait kiheverje, vagy keresi a megváltozott piaci és szabályozási körülmények közötti lehetőségeket, vagy az informatikai megoldásokkal elérhető túlélési forgatókönyveket. A szervezetek 12,2 százaléka küszködik még ugyan, de már látják, miként tudják üzletmenetüket visszaterelni a normál mederbe, vagy az "új normálisba". A megkérdezettek 30 százaléka pedig már sikeresen átvészelte a világjárvány negatív hatásait, és kialakította új működési módját, életbe léptette a szükséges intézkedéseket.

Melyek voltak ezek az intézkedések? A vállalatok által megvalósított és tervezett intézkedéseket együtt vizsgálva azt látjuk, hogy a dobogón holtverseny alakult ki: 44 százaléka a válaszadóknak mondta azt, hogy a beszerzések elhalasztását, a fejlesztések felfüggesztését és a szállítói szerződések újratárgyalását hajtotta már végre, vagy tervezi ezt. Ezen intézkedések egy válság esetén teljesen tipikus megvalósulásai a fék behúzásának: a költségeket át kell csoportosítani az új feladatok végrehajtása érdekében, azonban a munka nem állhat meg, tehát kiemelt fontosságúvá válik a racionalizáció.

Amennyiben csak a már megvalósult intézkedéseket elemezzük, jól látható, hogy a listát a létszámstop vezeti. Ez alapvetően talán még a leginkább fájdalommentes mód az összes reakció közül: nem növekszünk, de legalább nem is csökkenünk.

A beszerzések elhalasztása a korábban már említett erőforrás-racionalizálás egyik eszköze; itt arra érdemes felhívni a figyelmet, hogy a válság alatt működőképes (tehát például hatóságilag vagy jogilag nem tiltott, korlátozott) szervezetek életében is új kihívásokat jelent a válság, az ügyfelek pedig igénylik a digitális, érintkezésmentes, de mégis magas ügyfélélményt jelentő szolgáltatásokat. A beszerzéseket tehát racionalizálni érdemes, az elhalasztásuk akkor indokolható valóban, ha a megváltozott működési környezetben ez nem okoz majd versenyhátrányt, vagy nem szab gátat az alkalmazkodásnak, akár a túlélésnek.

Ami a tervezett intézkedéseket illeti, a legtöbb válaszadó a szállítói szerződések újratárgyalását látja a jövő fő feladatának. Mint azt korábban is jeleztük, a szerződések újratárgyalása valójában nagyon jó racionalizálási lehetőség. Érdemes lenne szem előtt tartania az informatikának ezt a lehetőséget akkor is, amikor a tárgyalásokra nyugodtabb körülmények között van lehetőség.

A projektre vonatkozó tervek, mint a fejlesztések felfüggesztése, illetve üzleti megvalósíthatósághoz kötése szintén érthető intézkedések. A fejlesztések korlátozásánál ugyanarra kell figyelni, mint a beszerzések leállítása esetén: nehogy olyan fejlesztést állítsunk le, amely a túlélésünk záloga lehetne. Az üzleti megvalósíthatósághoz, megfelelő business case-hez kötése remélhetőleg ezt megfelelően tudja szolgálni, alátámasztani.

Látjuk tehát a megvalósult és tervezett intézkedéseket, de vajon elég lesz mindez? Képes volt az informatika megfelelően kezelni a szervezeten belül a Covid-19 hatásait? Válaszadóink úgy érzik, hogy az IT jól vizsgázott e kérdésben, és csak közepes mértékben érintette az informatikai funkciót a járvány hatása. Ezek a válaszok egybevágnak azzal, amit már korábban is láttunk: a megkérdezettek nagyjából 40 százalékát már felkészülten érte a mostani vírushelyzetből adódó válság, és körülbelül 30 százalék még az éven belül megoldotta esetleges nehézségeit.

Kevésbé érzékelték a válaszadók a Covid-19 következtében fellépő gazdasági válság hatását az informatikai funkción, mint magának a vírusnak a hatásait, és ennek megfelelően a megoldás sikerességét is alacsonyabbra becsülték.
Összességében kijelenthető, hogy a megkérdezett szervezetek a mostani válsághelyzetet jelentősen felkészültebben élték át, mint a korábbi, pénzügyi válságot. Azt is látnunk kell, hogy a mostani helyzet sokkal gyorsabban alakult ki, és a reakcióra is sokkal kevesebb idejük volt a szervezeteknek. A múltbeli tapasztalatok pozitívan befolyásolták a vállalatok felkészültségét és a mostani reakcióidőt is.

A tudatos IT-szolgáltatásmenedzsment szerepe

A felmérésben részt vevő vállalatok többségénél az IT üzletkritikus jelentőséggel bír, ezt a tudatos informatikai szolgáltatásmenedzsmentet folytató szervezetek magas aránya jelzi. Az IT-szolgáltatásmenedzsment stratégiai, taktikai és operatív szinten is fontos eszköze az üzlet és az IT közti összhangteremtésnek, alkalmazásának okai azonban rendszerint jóval praktikusabbak: az üzemeltetés költségeinek kézbentartása, a szolgáltatások hatékony működtetése, kockázatcsökkentés, jobb tervezhetőség, minőségjavítás. Az informatikai szolgáltatásmenedzsment kialakítása többféle keretrendszerre építhető (MOF, eSCM, Cobit, DEVOPS, eTOM, FitSM stb.), a kutatás kiemelten a legelterjedtebb megközelítés, az ITIL (IT Infrastructure Library) módszertan szemszögéből vizsgálta a válaszadók gyakorlatát, a hazai tudatos ITSM-használók jellemzően ITIL-t/ISO 20000-t használnak.

Az ITIL módszertan, amely napjainkra az egyik legnépszerűbb informatikai szolgáltatásmenedzsment-keretrendszer, nemzetközi szinten összegyűjtött bevált vállalati gyakorlatokra épít, rendszerezve tartalmazza az IT-terület irányításához szükséges folyamatokat és tevékenységeket. Az ITIL és a hasonló keretrendszerek komplex folyamatstruktúrát, menedzsmentmegoldásokat és kiterjedt informatikai támogatást biztosítanak az IT-szolgáltatások magas színvonalú megszervezéséhez.

A legújabb ITIL keretrendszer gyakorlatias, agilis megoldásokat javasol a minőségi IT-szolgáltatás alapelveinek kezelésére. Elsősorban arra keresi a választ, hogyan lehet megvalósítani az ITIL keretrendszerét a nagyvállalatok mellett a kis szervezetekben is, valamint hogyan használhatók együtt az ITIL gyakorlatai az agilis, Lean megközelítésekkel, a DevOps megoldásokkal úgy, hogy továbbra is az értékteremtés maradjon a középpontban. Az ITIL4 megújult keretrendszere 34 gyakorlatot (practice) tartalmaz, amelyeket a szolgáltatások konkrét céljainak megvalósítására terveztek. Ez a 34 ITIL gyakorlat komplex rendszert alkotva segít az új szolgáltatások megvalósításában, a már meglévő IT-szolgáltatások fenntartásában, garantálható minőségének biztosításában.

A felmérések eredményei több éve megbízhatóan jelzik, hogy a tudatos szolgáltatásmenedzsment nem csak a közvetlen alkalmazása miatt kifizetődő, hanem nagymértékben segít az üzlet és az IT közti kapcsolat jobb megalapozásában, fejlesztésében is.

Tudatos IT-szolgáltatásmenedzsmentet alkalmazó vállalatoknál inkább értékteremtő, mint csupán költségcentrumként minimális költséggel működtetendő háttérfunkciónak tekintik az IT-t, és a tudatos minőségmenedzsment az üzleti oldal számára is láthatóbb eredményekkel jár. Az ilyen vállalatoknál jobbnak tartják a szolgáltatások minőségét is. Az ITIL olyan mechanizmusokat, szervezeti kereteket és mérési megoldásokat biztosít, amelyek egyrészt valóban az üzleti igényeknek megfelelő, garantálható szolgáltatásminőséget tesznek elérhetővé, másrészt az üzlet számára is értelmezhető formában teszik láthatóvá az informatikai teljesítményeket. A szolgáltatásmenedzsment-keretrendszereket nem alkalmazó vállalatoknál az informatikai egységet érezhetően kevésbé tekintik stratégiai erőforrásnak, és kevésbé látják szolgáltatási teljesítményét is.

A tudatos IT-szolgáltatásmenedzsmentből fakadó közvetett haszon az üzlet és az IT viszonyának rendezésében abból is jól megfigyelhető, hogy az IT-szolgáltatásokat keretrendszer nélkül működtető szervezeteknél ritkább és nehezebben is kiépíthető a partneri viszony a két fél között. A tudatos IT-szolgáltatásmenedzsment előnyt jelent abban is, hogy az üzlet mennyire érti meg az informatika szerepét, üzleti fontosságát, értékteremtő képességét és korlátait.
Digitalizáció szempontjából is látványosan pozitív hatást gyakorol az ITIL (és természetesen az egyéb keretrendszerek) alkalmazása. A szolgáltatásmenedzsment-gyakorlatokban élenjáró cégek eredményesebbek a digitalizációs törekvések támogatásában és megvalósításában.

Bevált módszertanokat alkalmazó szervezeteknél adottság a magasabb szintű informatikai tudatosság, de a 2019-es eredményeket megerősíti az idei válaszokból feltárható kép: ezek a szervezetek eredményesebbek a digitalizáció megvalósításában, de jobb alapokra építhetnek az innováció terén is. A tudatos IT-szolgáltatásmenedzsment tehát fontos sikertényező, a vállalatoknak olyan alapot biztosít, amelyre építve sikeresebben képesek új termékeket, szolgáltatásokat bevezetni, digitalizációs törekvéseik sikeresebbek.

Ezt a megfigyelést magyarázhatja, hogy a digitalizáció felismert fontossága ellenére a digitális kihívásoknak megfelelés feltételei sok helyen még hiányosak: az innovatív ötletek keresése, a tudatos technológiai monitorozás mellett fontos a felkészültség a folyamatok menedzselése terén, továbbá nélkülözhetetlen a szilárd kontroll az IT-szolgáltatások felett. A digitális szolgáltatások iteratív fejlesztési folyamata nehezen előre látható terméket/szolgáltatást eredményez, emiatt a szolgáltatások technikai és szervezeti feltételrendszere, a bevezetés informatikai és működési következményei is nehezen tervezhetők. Nyilvánvaló előnyben vannak azok a vállalatok, amelyek kiforrott szolgáltatásmenedzsment-háttérrel, pontos nyilvántartásokkal, jól működő folyamatmenedzsment-rendszerrel, kialakult architektúramenedzsment-eszközrendszerrel állnak az új kihívások elé.

Összefoglaló

A 2020-as év legfontosabb feladata az alkalmazkodás és az "új normális" működési modell kialakítása volt. Az informatikától várta és várja az üzlet a válaszokat azon kihívásokra, amelyeket a világjárvány okozott. Úgy látjuk, hogy az informatika nagyrészt felkészülten nézett elébe a kialakuló válságnak, illetve a megkérdezett szervezetek harmadának IT-részlege még az éven belül képes volt gyors és eredményes reakcióra.

Háttérbe szorult ugyanakkor a digitális átalakulás, mert az IT feladata nem a technológiai újítások keresése és a digitális transzformációs projektek vezetése, támogatása, hanem a minél jobb helytállás biztosítása lett a megváltozott helyzetben. Az IT-költségvetés emelkedett ugyan, de a világjárvány mellett jelentős racionalizálás volt megfigyelhető. Ebben a környezetben a jól felépített informatikai szolgáltatásmenedzsment kritikus fontossággal bír, és komoly versenyelőnyt jelenthet.

Merre tovább? Még nem tudjuk, a 2021-es évben meddig érezteti a hatását a Covid-19, de az üzletmenetfolytonosság-tervezés fontosságára a világjárvány erősen rámutatott. Ennek megfelelően a vállalati kommunikációs projektek egészen biztosan a következő év "slágerprojektjei" lesznek. Emellett az üzleti és mesterséges intelligencia, illetve a felhőalapú megoldásokat létrehozó törekvések fognak erősödni, és talán jobban elterjedtté válnak a blokklánc-alapú fejlesztések is.

Módszertani áttekintés

A Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézete 2009 óta, immáron 12. éve kutatja az informatikatudatos szervezetek gyakorlatát és felkészültségét. Kutatásunk alapvető kérdései ezen időszak alatt változatlanok, ugyanakkor a technológia változásait és a gyakorlati trendeket folyamatosan követjük. Mindezek miatt nagyon sok területen több évre vonatkozó trendeket is tudunk már azonosítani.

A kutatáshoz az anonim kérdőíves adatok begyűjtését az év zárásaként végezzük el, így láthatóak az adott év történései. Különösen érdekes ez ebben az évben, hiszen a pandémia alapjaiban változtatta meg az év értékelését, érzékelését. Nyilvánvaló, hogy ebben az évben inkább a gyors válaszok mérhetőek le az egészségügyi és az abból kibontakozó gazdasági válságra adott válaszként, míg az erősebb stratégiai váltásokat, mélyebb beavatkozásokat a szervezetek várhatóan jövőre fogják meghozni. A kérdőíves kutatás eredményének jobb megértése, illetve a jelenség okainak feltárása érdekében esettanulmány-jelleggel egyes, a kutatásban részt vevő szervezetek gyakorlatát részletesebben is feltártuk.

A kutatásban az elmúlt évek folyamán több mint 150 hazai vállalat, szervezet vett részt, melyek nagy része visszatérő válaszadó, 2020-ban 63 válaszból készült az elemzésünk. A minta egésze összetételét tekintve stabilnak tekinthető, így a különböző évek adatai összehasonlíthatóak. A kutatási mintában egyaránt vizsgáltuk a nagyvállalatok, valamint a kis- és közepes vállalatok gyakorlatát is: mintánkban 16 százalék kisvállalat, 13 százalék a közepes, 40 százalék a nagyvállalati, míg 32 százalék az 1500 főnél több foglalkoztatottal bíró szervezeti kör.

A kutatást a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének munkatársai jegyzik:

  • Dr. Fehér Péter egyetemi docens a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetében az egyetem executive programokért felelő dékánja. Kiemelt kutatási területei közé tartozik a digitális átalakulás jelenségének, eszközeinek és folyamatának kutatása, az IT szerepe és értékteremtő képessége, IT-kontrolling, informatikai stratégia és IT-szolgáltatásmenedzsment.
  • Dr. Szabó Zoltán egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Információrendszerek tanszékének vezetője, a Gazdaságinformatikus alap- és mesterszakok szakfelelőse. Kiemelt kutatási területei közé tartozik az informatikai stratégia, folyamatmenedzsment, IT-szolgáltatásmenedzsment, valamint az e-kormányzat.
  • Dr. Varga Krisztián egyetemi docens, a Budapesti Corvinus Egyetem Informatikai Intézetének munkatársa, a Corvinus Fintech Center vezetője. Kutatási területei közé tartozik a folyamatmenedzsment és a digitális átalakulás kapcsolata, illetve az IT-szolgáltatásmenedzsment illesztése a két előbbi területhez.

A kutatás korábbi eredményei, valamint szakmai elemzések, kiegészítések elérhetőek a kutatás weboldalán: http://www.it-kutatas.hu. A kutatók ezúton is köszönik a kutatást válaszaikkal segítő szervezetek és személyek segítségét, valamint a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) és az itSMf Magyarország támogatását a kérdőívek terjesztésében.

Oldalak: 1 2

Hirdetés
0 mp. múlva automatikusan bezár Tovább az oldalra »

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.computertrends.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.