Nagy ugrás a jövőbe vagy visszazuhanás a középkorba.

A megfigyelő drónok használatának nélkülözhetetlenségét az ukrajnai háború már éles körülmények között igazolta, egy új technológia azonban most szintet lépett a harctéri térképészetben.

A katonai szektorban egyre gyakrabban alkalmaznak passzív radarrendszereket, amelyek jobb álcázásuk mellett olcsóbbak és műszakilag is kevésbé igényesek.

A dél-koreai hadsereg 2024-ben kezdi meg egy új harcászati rendszer tesztelését, amely már 2040-ben irányítani fogja a teljes hadműveleteket.

Inkább a nagy hatótávolságú drónok felügyeletének próbaterepe most Európa.

Egy új projekt az első olyan átfogó kezdeményezés, amely a drónok illegális vagy romboló belföldi célú felhasználására való felkészülést és az arra való reagálást célozza.

A hajót úgy tervezték, hogy tényleg észrevétlenül tudja követni és megsemmisíteni az ellenséget.

Törökország olyan drónt készít, amely lézersugárral képes bombákat hatástalanítani.

Az úgynevezett gravitációs bombákat kis tömegüknél fogva nemcsak a nehézbombázók, hanem a vadászgépek is alkalmazhatják.

A drónok már nem kizárólag a nagyhatalmak hatáskörébe tartoznak. Mit jelent ez a jövő csatatereit illetően?

A rendszer a neutron- és gammasugárzás kibocsátásának egybeeséseit keresi.

A US Army új mikrohullámú fegyvert tesztel a drónok kiiktatására.

Az USA harcászati műveleteiben egyre nagyobb szerepet játszanak majd az ember nélküli rendszerek.

A brit haditengerészet a Windows 2000-et a "legalacsonyabb kockázatú operációs rendszernek" minősítve a Microsoft szoftvereire alapozza rombolóinak harcászati rendszerét.