Lassan minden hétre jut legalább egy olyan hír, ami arról számol be, hogy feltörték valamilyen nagyvállalat rendszerét, és érzékeny adatokat tulajdonítottak el.

A vállalatoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetniük az adatok védelmére. Ez nem csak saját jól felfogott érdekük, de a világszerte egyre szigorúbbá váló előírások is erre kötelezik őket.

A rendelet előírja, hogy elektronikus hírszerzési tevékenység kizárólag jól meghatározott nemzetbiztonsági célból valósulhat meg, és erre garanciákat is tartalmaz.

A megoldás az elmúlt években az adatvédelem hívei által használt alkalmazásból az amerikai hadsereg és a kormányzati szervek titkosított csevegőplatformjává vált.

A költségek csökkentése után a felhőalapú adatátállítástól várt második legnagyobb előny a végfelhasználók és a részlegek önkiszolgáló adathozzáférésének javítása.

A kulcsokat egy specializált weboldal segítségével osztják szét.

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának egyik tagja óva inti az amerikaiakat a DNS-tesztkészletek használatától.

Nem először keltenek aggályokat a Teslák beépített kamerái.

A teljesen homomorf titkosítás lehetővé teszi elemzések futtatását az adatokon anélkül, hogy bárki is belelátna a tartalmukba. E módszerrel a nagy mennyiségű adatban rejlő minden előny kiaknázható, a pénzügyi csalások elleni küzdelemtől kezdve a betegségek korai felismeréséig.

Ha egy cég vagyona védelme érdekében technikai eszközöket, például kamerákat vet be, sok esetben nem spórolhatja meg az érdekmérlegelési teszteket és a hatásvizsgálatokat. Ellenkező esetben feljelentésekre, bírságokra számíthat.

Életbe lépésekor sokan azt hitték, hogy GDPR fogatlan oroszlán, csupán ijesztgetésre való. Az azóta eltelt idő rácáfolt a pesszimista jóslatokra, röpködtek a súlyosabbnál súlyosabb büntetések, amelyek közül most csokorba szedtük az öt legfájdalmasabbat.

Már a járvány előtt is erősen függtünk az adatainktól, ám az elmúlt két évben óriási mértékben nőtt tovább az igény aziránt, hogy folyamatosan el tudjuk érni a fontos információkat bárhonnan, bármilyen eszközről.

Az Európai Unió mérföldkőnek számító adatvédelmi törvényének megsértéséért kiszabott bírságok az elmúlt évben közel hétszeresükre emelkedtek - derül ki egy új kutatásból.

Az Európai Unió adatvédelmi felügyelő szerve arra utasította az Europolt, hogy törölje az általa megszerzett, bűncselekményekkel bizonyítottan nem összefüggő személyes adatok óriási halmazát.

A Google Chrome állítólag érzékeny adatokat oszt meg a fogyasztók tudta nélkül - szakértői vélemény szerint a böngészőt jobb törölni a mobilokról.

Mely vállalkozásokat sújtották a legnagyobb adatvédelmi-bírságokkal és hol?

Nem csak a pandémiás helyzethez kell hozzászoknunk, hanem azzal a ténnyel is szembe kell néznünk, hogy a mai világunk informatikai környezete és az ezzel járó veszélyek is gyökeresen átalak

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvények alapján indította meg a vizsgálatot a hivatal.

Több stressz, nagyobb kényelem, tudatos adatvédelem.

Minden interneten töltött percben nagy eséllyel valamilyen személyes adatot nyújtunk át online viselkedésünkről - néha egyszerű figyelmetlenségből, máskor azonban nagyon is tudatosan tesszük ezt.