Idén október 16-17-én rendezik meg az Innotrends Hungary 2014 KFI konferenciát és startup kiállítást Budapesten, az Erzsébet téri Akvárium Klubban, mely idén is az innovációban érdekelt és az innováció iránt érdeklődők magyarországi csúcstalálkozója lesz.

Csak a felszínt szemlélve olybá tűnhet, hogy különös korunkban az informatikai vezetőktől olyasmi dolgokat követel meg a környezete, amelyeket mind csak akkor teljesíthetnének, ha természetfeletti erővel ruházná fel őket a Teremtő. Érdemes mélyebbre ásni, hogy megnyugodhassunk.

Az új épít és rombol egyszerre. A kérdés az, hogy végeredményként többet nyerünk-e, mint amennyit veszítünk. Hogy megnehezítsük a számolgatást, azt is feltehetjük kérdésként, hogy egyáltalán értelmezhető-e a végeredmény, mint olyan, vagy az eredménynek gondolt valami voltaképpen egy folyton változó dolog.

IVSZ-nek sem könnyű lenni mostanság. Nemcsak azért és nem egészen úgy, ahogyan a kedves olvasó esetleg gondolná.

Az elmúlt esztendőben 8%-os növekedéssel, 17,5 milliárd forintos árbevételt ért el a SAP magyarországi leányvállalata, piaci részesedése a vállalati alkalmazások, szoftverszolgáltatások szegmensében 40%-os - tájékoztatta az újságírókat hétfő délelőtt Ablonczy Balázs, az SAP Magyarország ügyvezető igazgatója az idei - sorrendben a 17. - SAP Forum alkalmából rendezett sajtóbeszélgetésen, a kétnapos konferencia helyszínén, Siófokon.

Lényegéből fakad, hogy a média mindig közötte van - a történés, a jelenség és az arról tudni akarók között. Tisztában vagyok ezzel, amióta - 37 éve - az első újságcikkemet kiszedték és papírra nyomtatták a székesfehérvári nyomdában.

Nem fenékig tejfel a virtualizáció sem. Rettegésre adhat okot a CIO-k körében az a feladat, amikor biztonsági mentést kell végezni, vagy elveszett adatokat, fájlokat kell visszanyerni - virtuális architektúrában működő adatközpontban.

Válságban hallgatnak a módszertanosok, akárcsak a belső rend teremtői és őrei. Örülnek, ha nem kötnek útilaput a talpukra. Az informatikai szervezetek nehéz időkben túrják magukat előre: a CIO-k többsége továbbra is a túlélésre játszik hazánkban.

Azt, hogy olykor kitöri a nyavalya a szervezet legfőbb informatikusát, nem mondhatnánk rendkívüli jelenségnek. Mondhatni, ez a foglalkozásával járó közismert és elfogadott mellékhatás. Voltaképpen azért is fizetik a CIO-t, hogy állja a frászt, és - ha tudja - szüntesse meg azt, ami kiváltotta.

Egy borzalmas homlokzatú, lepukkant - ma azt mondanánk: retró hangulatú - balatoni szállodában kezdődött az egész. Aztán lezuhant Tapsonynál a szörnyű viharban a Cessna-210-es, és úgy tűnt, vége mindennek. Nem így lett.

A magára valamit is adó oldszkúl hacker a betörés műveletét mindenképpen a szeméttárolóban kezdi. Én már csak tudom, hiszen magától a világ egyik leghíresebb hackerétől hallottam, amikor Budapesten járt. Kevin Mitnick most augusztusban lett ötven éves, az Isten éltesse.

Barátom mélyen a szemembe nézett, és én tudtam, hogy valami fontos bejelentés következik. „Szerintem a feleségemnek pasija van” - mondta kimérten, szenvtelenül, minden drámai felhang nélkül. Számunkra közömbös, száraz tényt közlünk így. Aztán hozzátette:„Tekintsük úgy, hogy a feladatot outsource-oltuk.”

Az én különbejáratú értelmező szótáramban a rendszergazda az az ember a vállalatnál, aki ért az informatikához. Általában nem ilyen általánosan, hanem inkább egy-egy részterületéhez nagyon és a többihez kevésbé, mindenesetre biztosan kenterbe veri e pályán a CIO-ját - ha még van neki.

Május elején, több mint hat év után lecseréltem Toshiba notebookomat egy Samsungra, amely csaknem fele annyit nyom, mint elődje. És amelyet Windows 8-cal adtak. Kifejezetten akartam, hogy a 64 bites gépemen ez legyen az operációs rendszer. Nem tagadom, hajlamos vagyok az önkínzásra.

Nehezen jellemezhető tudományos igénnyel a kkv-k szegmense. Az üzleti valóság alulnézetéből viszont egyszerű a kép: a kkv-k a gazdasági, társadalmi és technológiai változásokra érzékenyen és késleltetés nélkül reagálnak - trendeket határoznak meg és olykor írnak át, ha úgy hozza a sors

A ház ura és parancsolója - erősen módosított tudatállapotban - a leghosszabb pengéjű és egyben a legélesebb késsel hadonászik a levegőben, ordít a konyhaasztal alatt egybegyűlt családtagjaihoz, azaz élete párjához és leányukhoz, hogy most aztán miszlikre aprít itt mindenkit.

Adatközponttal mélyebb ismeretségbe úgy nyolc éve kerültem. Régen történt tehát, de olyan tisztán emlékszem rá, mintha ma lett volna. Úgy esett, hogy az ország egyik leglátogatottabb hírportálján teljesen váratlanul évekkel korábban publikált hírek kezdtek véletlenszerűen megjelenni - és én voltam éppen az ügyeletes vezető.

A tegnapi IVSZ közgyűlés érdekességeit kár volna a feledés homályába veszni hagyni. Laufer Tamás újabb három évre kapott bizalmat a szövetség tagvállalatainak megjelent képviselőitől - egyetlen mondatban így foglalható össze a szürke lényeg. A tegnap történetéről alkotható kép néhány ecsetvonással színesebbé tehető, olyanná, amilyen tulajdonképpen volt

Bevallom, a „felfalja” túlzás. Nem megy ugyanis könnyen: a fülkék az utolsó töltényig ellenállnak. Viszont tényleg végük, s van, ahol ennek a kutyák nagyon örülnek.