A nagy felismerések általában nem békeidőben jönnek egy szervezet életébe. A krízishelyzet lökést adhat a régóta halogatott változások véghezviteléhez folyamatfejlesztés területén.

Sok szervezet fejleszti sietve digitális képességeit a koronavírus-krízisben, de ha a tüneti kezelésen túlra is tekintenek, és átgondoltan cselekednek, akkor most bevezetett megoldásaik hosszabb távon is segíteni fogják további átalakulásukat, megerősödve, nagyobb ellenálló képességgel, versenyelőnnyel jöhetnek ki a mostani válságból. Az IBM ezt több kezdeményezésével is támogatja, amelyekről Rehus Pétert, a cég magyarországi igazgatóját kérdeztük.

Milyen sürgős lépéseket kell tenniük az informatikai vezetőknek a jelenlegi krízis kezelésére? Miles F. Suer, az IDG amerikai munkatársa videókonferencia keretében kérdezett meg erről néhány főinformatikust, közöttük több felsőoktatási CIO-t. Rendhagyó helyzetkép a járvány új gócpontjából, az Egyesült Államokból.

A Modern vállalkozások program a krízishelyzetben az alapvető informatikai problémák megoldásában segíti a vállalkozásokat, egy díjmentes szolgáltatás, a digitális segélyvonal formájában.

Minden krízis kezelése türelmet és kitartást követel, első lépése a nyugalom megőrzése, ami egyszerűbb és nehezebb nem is lehetne. Az IBM saját tapasztalataiból kiindulva ad tanácsokat intézkedési útmutatójában, amelyet a gyorsan változó körülmények között az előttünk álló hónapokban bővíteni fog.

Aligha könnyíti meg a bizalom erősítését a vállalatoknak a mind összetettebbé váló technológia, ha pedig odalett - ami a közösségi hálók rásegítésével könnyen megtörténhet -, visszanyerni még nehezebb. A bizalomvesztés veszélyével minden vállalatnak számolnia kell, a hatékony kríziskezelés ugyanolyan fontos, mint a robusztus kockázatkezelés, figyelmeztet a PwC.

Világszerte több millió frissdiplomás készül belépni a munka világába, olykor olyan alapvető készségek és tapasztalatok hiányában, ami a munkáltatók számára alapelvárás - állítják a Hays szakemberei.

Gyerekek biztonságos internetezésének érdekében hívta életre az Európai Unió a Safer Internet Program (SÍP) nevű kezdeményezést. Ennek hazai konzorciuma ma adta közre 2015-ös eredményeit.

Noha a szervezetek többsége jelen van valamelyik közösségi oldalon, a kríziskommunikációban - egyelőre legalábbis - a hagyományos csatornák használata dominál. Várható azonban, hogy a közösségi média előbb-utóbb ezen a területen is nagyobb szerephez jut.

Kétségtelenül! Tizenöt évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk ebben az iparágban dolgozni, azt gondoltam, hogy az IT-biztonság egy rendkívül mély ismereteket, magas szintű szakmai hozzáértést igénylő mérnöki hivatás.

A Gartner elemzése szerint a cégek informatikai költése az eurozóna krízishelyzete, az Egyesült Államok vártnál gyengébb teljesítménye és a kínai növekedés lassulása ellenére is három százalékos növekedést mutat az idén.

Csak lassan ülnek el a hullámok a márciusi katasztrófa körül, a szigetország félvezetőipara komoly krízist él át.

A globális pénzügyi krízis ismét felhívta a bankszektor figyelmét az intézményi szintű kockázatkezelés fontosságára és összetettségére. A kutatások szerint jelenleg a szabályozói bizonytalanság és a szakemberhiány mellett a nem megfelelő informatikai infrastruktúra okoz leginkább nehézséget a pénzügyi szolgáltatóknak.

2009. április elején az Európai Unió Safer Internet Plus programja magyarországi megvalósítására létrejött konzorcium (www.saferinternet.hu), a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület (NGYSZ), a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar Tartalomipari Szövetség (MATISZ), és a Puskás Tivadar Közalapítvány CERT-Hungary Központja aláírta két évre szóló szerződését az Európai Bizottsággal.

Az egyre terjedő pénzpiaci krízisben a legtöbb vállalat költségcsökkentéssel akarja ellensúlyozni csökkenő megrendeléseit. A költségek racionalizálásban nagy segítséget jelenthet egy jól felépített és profin menedzselt vállalatirányítási rendszer, amely naprakész adatokat szolgáltat a cégek pénzügyi helyzetéről.