Az Alain Aspect és társai által alapított Pasqal tervei erősen eltérnek a csapdába ejtett ionos vagy szupravezető kvantumszámítógépekétől.

Október eleje a Nobel-díjak kiosztásának szezonja. Hat nap alatt, hat díjat jelentenek be, új arcok válnak ismertté a világ minden tájáról, és lesznek tagjai - más tudósok, írók, közgazdászok, emberi jogi vezetőkhöz csatlakozva - a világ egyik, ha nem a legelitebb listájának.

Átadták a 2022-es IgNobel-díjakat.

Idén a nanotechnológiában áttörést jelentő grafén előállításának módszerét kidolgozó egyik tudós, Sir Konsztantyin Novoszelov brit-orosz fizikusprofesszor tudományos munkáját ismerte el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szenátusa és a Neumann Társaság a Neumann János professzori címmel.

A teljes egészében szénből készült kétdimenziós anyag, a grafén 2010-ben Nobel-díjat hozott a felfedezőinek. Egy új anyag, a grafin még jobb lehet.

A tudós zsenialitását már 20 évesen kamatoztathatta az atombomba kifejlesztését célzó Manhattan-projekt résztvevőjeként.

1982-ben, Richard Feynman Nobel-díjas fizikus feltalálta a működéséhez mikroszkopikus részecskéket használó ultranagy teljesítményű számológépet. Az atomok alatti szint természeti törvényei alapján "kvantum" számítógépnek nevezte el találmányát.

A Műegyetem számos feltalálót, Nobel-díjas kiváló tudóst, '56-os hőst, művészt, és politikust adott ennek az országnak, ezáltal nemcsak oktatásával és tudományos teljesítményével írta bele magát a magyar nép történetébe, hangsúlyozta köszöntőjében Prof. Dr. Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) oktatásért felelős államtitkára a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) 237. tanévnyitóján.

Nanogépekkel pusztítanák el a tumort. Az aprócska gyógyeszközök fény hatására pörögni kezdenek, és szétbombázzák a rosszindulatú sejteket.

Autóbalesetben életét vesztette John Forbes Nash, a Princeton Egyetem matematikusa, közgazdasági Nobel-díjas, akinek életéről Egy csodálatos elme címmel négyszeres Oscar-díjas film készült.

A Nobel-díjas magyar fizikus, gépész,- illetve villamosmérnök, 79 éves korában halt meg Londonban.

Albert Fert, az Université Paris-Sud és Peter Grünberg, a jülichi Forschungszentrum kutatója kapta meg idén megosztva a fizikai Nobel-díjat az óriás magnetorezisztencia felfedezéséért.